Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
5. szám - Ujvári József: A vízfolyások táplálásának és vízjárásának típusai a Román Népköztársaság területén
212 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. Újvári J.: A vízfolyások táplálásának típusai A vizsgálatok igen érdekes, sok esetben nem várt eredményekre vezetnek. így pl. kiderült, hogy bár a Román Népköztársaság területén a síkvidékeken a csapadék 80—85%-a eső alakjában hull le, a helyi folyóvizek táplálásában mégis uralkodó a hóiéból eredő víz hatása. A táplálás tényezőinek területi megoszlása a Román Népköztársaság területén Mint bármely más hidrológiai területi általánosításkor, a táplálás tényezőinek vizsgálatakor is kevésnek bizonyult az ország 110 vízmérceállomására kiszámított adatanyag. Segítségül hívtuk tehát a Kárpátokban észlelt egyik fő törvényszerűséget, a függőleges üvezetességet. Felraktuk az említett 110 pontra vonatkozólag az 1928— 1955-ös időszakra kiszámított H T tényezőket (a felszíni vízlefolyásnak hóolvadásból származó hányadát) a vízgyűjtők közepes magasságának függvényében (5. ábra). A pontok közé beilleszthető görbékből kiderül, hogy a Román Népköztársaság területén három függőleges övezetet lehet elkülöníteni : 1. Az uralkodóan hóból eredő táplálás (II t > 50%) alsó övezete a hegylábi vidékeken 200—400 méter magasságig is felnyúlik, de általában a sík vidékeket foglalja magában. Ebben az övezetben a csapadék igen kis hányada hull le hó alakjában (alig 15—20%), de a felszín kis esése és a meleg időszak száraz jellege miatt az esővizeknek csak igen csekély hányada folyik le. A fajlagos lefolyás sokévi átlaga is kicsi, ritkán haladja meg az 1,0—1,5 l/sec. km 2-t, azaz az évi 20—50 mm-t. Az egyes évek közepes lefolyása nagyon változó, a variációs tényező (C v) értéke, 0,5-nél nagyobb, érthető tehát a tavaszi és a téli árhullámok döntő hatása a vízjárásra. Ebbe az övezetbe tartozik a Tiszavölgy, valamint a Román alföld területe. 2. Az uralkodóan esőből származó táplálás övezete (H t < 50%) az első övezet felett, 1400— 1800 méter magasságig terjed. Az esővizek legJELMAGYARA7AT fijfSS He-t típus I I he-t típus l° H eh-t típus h • » l Eh-t típus x - T típus I , tefolyiistoion ' 1 terutet 0 25 50"7. ábra A táplálási típusok területi megoszlása a Román Népköztársaság területén <t>ueypa 7. Teppumopuanbnoe pacnpedeAenue munoe numanuH na meppumopuu PyMbiHCKOü Hapodnoü PecnyőAUKU Abb. 7. Gebietliche Verteilung der Speisungstypen im Staatsgebiet der Rumanischen Volksrepublik MKÜ7 f ml r 1 ? 0 2 4 6 8 0 12 t[C'J 6. ábra. A csapadékok hó—eső aránya (XHt), a hótáplálási tényező (Ht) és az évi középhőmérséklet sokévi átlagának összefüggése a vízgyűjtőterület átlagos magasságával a Déli Kárpátokban 0uzypa 6. nponopi\uoHanbHOcmb Mexcdy cnezoeuMU a dooKÖeeuMü ocadtcaMU (XHt), 3aeu.cu.Mocmb Mexcdy K03tfiuifueHmoM cneaoeoeo numanuH (Ht), cpedneMHozojiemHeü eemiUHbi meMnepamypu u cpedneií eucomoü eodocöopnoao óacceüna e IOUCHHX Kapnarnax Abb. 6. Verháltnis zwischen Schnee und Regen (XHt) der Niederschldge, der Schneeabflusswert (Ht) und der vieljáhrige Durschnittswert der jáhrlichen mittleren Temperatur in ihrer Beziehung zur durchschniltlichen Meereshöhe des Einzugs gebiets ín den südlichen Kárpátén kell készíteni 4—5 év lefolyási görbéjének elemzését. A felszíni és a felszín alatti eredetű lefolyás százalékos arányát minden hónapra kiszámítjuk és ezt vonatkoztatjuk a több évi közepes vízhozamokra. Ugyanígy járunk el a hóléből, ill. esővízből eredő lefolyás esetében is. Így aránylag könnyebben meghatározhatók a közepesnek vehető viszonyszámok (4. ábra). Bucsecs hov. 80 90 XH t és H t ['/.]
