Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Ujvári József: A vízfolyások táplálásának és vízjárásának típusai a Román Népköztársaság területén

210 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. Újvári J.: A vízfolyások táplálásának típusai 2. táblázat A táplálási típusok értékhatárai a szerző szerint A típus elnevezése Nivális (nivo-glaciális) Mérsékelten nivális . . . Nivo-pluviális Pluvio-nivális Mérsékelten pluviális . Pluviális Értékhatárok Jelölés Ht (%)** >80 H (G) 60—80 He — 50—60 he — 40—50 eh — 20—40 Eh — <20 E — A talajvíz-eredetű táplálás jellege szerint: Csekély talajvíz-táplálású folyóvizek Átlagos talajvíz-táplálás Gazdag talajvíz-táplálás Bőséges talajvíz-táplálás Nagyon bőséges talajvíztáplálás < 15 15—35 35—50 50—80 >80 Nem jelöljük x — t x— T t — x Tx 1. ábra. A táplálási tényezők elhatárolása. A Prahova folyó Busteni szelvénye. A vízgyűjtőre jellemző meteorológiai állomások: Predeál és az Ómul csúcs a Bucsecs hegységben <Puaypa 1. Pa3zpaHmeHue ifiaKmopoe numanun. Cmeop y Eycmen na peice Tlpaxoea. MemeopoAoauiecKue cmantfuu, xapaKmepHbie ÖAH eodocőopa : öyaopoK ripíden u OMyA e aope Byneu Abb. 1. Begrenzung der Speisungsfaktoren. Pegel Busteni des Flusses Prahova. Charakteristische Wetterstationen des Einzugsgebiets: Predeal und die Spitze Ómul im Gebirge Bucec A hullámiirből jtésleltetve lefolyó víz hépzbdéshez felhasr naíóoó vízmennyiség Felszínhez közeli talajvizekből ** HT = hótáplásási tényező ; a hóból eredő lefolyás a felszíni lefolyás százalékában. x = a felszíni vízlefolyás jellegét helyettesítő jel. Első lépésben olyan ábrát készítünk, amelyen legalul a lefolyási görbét és felette az egész vízgyűjtő-területre jellemző meteorológiai állomás napi hőmérsékleti és csapadékadatait rakjuk fel. Ajánlatos a hótakaró vastagságát is feltüntetni. A második lépésben a napi vízhozamokat eredet szerint szétválasztjuk (1. ábra) és területméréssel meghatározzuk százalékos részeredésüket a teljes lefolyásban. A lefolyó vizek ereSet szerinti szétválasztása igen nehéz. Az elhatárolásnak alaposan meg kell közelítenie a valóságot, másképpen lényeges tévedések csúszhatnak bele számításainkba. 2. ábra. A felszín alatti eredetű vízhozamok elhatárolása B. V. Poljakov szerint (puaypa 2. Pa3apammeHue pacxodoe eodbi nod3eMnoao npoucxo3tcdemiH no Memody B. B. HoAHKoea Abb. 2. Abgrenzung der Durchflüsse unterirdischen Ursprungs nach B. IV. Poljakow 3. ábra. A felszín alatti eredetű vízhozamok elhatárolása B. I. Kudelin szerint. (A Cseremsán folyó Melekessznél

r 1940. évi lefolyási görbe) <Puaypa 3. Pa3apaHunenue pacxodos eodu noÖ3eMHoao npoucxoytcdenuH no Memody E. M. KydeAUHa. (Peica LfepeMuiaH y MeAeicec, Kpueasi cmoKa 3a 1940 aod) Abb. 3. Abgrenzung der Durchflüsse unterirdischen Ursprungs nach B. I. Kudelin (Fluss Tscheremschan bei Melekess) Abflusskurve des Jahres l'JÍO A talajvízből eredő lefolyást a vízgyűjtő-terület hidrogeológiai és geomorfológiai viszonyainak figyelembevételével határozhatjuk meg. Elsősorban is tekintetbe kell vennünk, hogy a felszíni lefolyás szünetelése idején a vízfolyás csak a felszín alatti vizekből táplálkozik. Ebben az időszakban tehát könnyen meghatározható a talajvízből eredő lefolyás. Bonyodalmasabb a helyzet a vegyes táplálás időszakaiban, amikor a lefolyást felszíni és felszín alatti vizek táplálják. Erre az esetre a különböző szerzők különböző módszereket ajánlanak. így B. V. Poljakov azt ajánlja, hogy a tél végén uralkodó kisvízhozamot egyszerűen egyenessel kössük össze a tavaszi nagyvizek bevonulása után mutatkozó kisvízhozammal. Az így elhatárolt hozamot a szerző mélységi eredetűnek tekinti (2. ábra). Ugyanígy metszi ki a többi árhullám alapját is. A síkvidéki folyóvizek esetében azonban, ahol a talajvízszint követi a folyók vízállásváltozásait, nemcsak a vízfolyás táplálkozik a talajvízből, hanem fordítva is. Különösen alaposan bizonyítja B. I. Kudelin, hogy árhullámok idején a folyóvizek felől szivárog a víz a talajvíztartó rétegbe, vagyis teljesen megszűnik a talaj-