Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Ubell Károly: A folyó és talajvíz összefüggése a Duna mentén

Tatojviztározódás csapadékból Elfolyás a"/^ Dunába yy. Talajvíz hozzáfatyás Parii tározódás a Duna felöli hozzáfolyásból 1958 február 1958 március 1 3 5 7 3 11Í3 15 n tS 7173 7S 7? < 3 i 7 9 n 01} niS 71 737577B3< Ubell K.: A folyó és talajvíz összefüggése Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. 195 550 m-re fekvő talajvízmegfigyelő kútban észlelt talaj vízállást tüntettük fel. Ez a talaj vízjárás a közvetett folvóhatás jellegzetességeit mutatja. A Duna és talajvízállás relatív helyzetétől függően hol a Duna táplálja a partmenti sáv talajvizét, hol a Duna szívja el a talaj vízkészletet. A szelvényben — az árhullám magasságától függően — 200—300 m távolságig észlelhető a folyó közvetlen hatása, 1050—1150 m-ig a közvetett hatás érvényesül és ezen túl a folyó vízkészletváltozásai már nem befolyásolják a talajvízháztartást. A 2. ábra alsó részén a partmenti sáv (0—1150 m) talaj vízkészletének változásai láthatók. A csapadékbeszivárgás és párolgás hatására előálló készletváltozást a parttól 1150 m-re fekvő kút észlelési adataiból állapítottuk meg. Az összesített kép mellett további törvényszerűségeket ismerhetünk fel, ha egy-egy árhullámot részletesen vizsgálunk. A 3. ábrán egy árhullám esetére mutatjuk be a meghatározott eredményeket mégpedig hasonló ábrázolásban, mint ahogy"Z). K. Todd idealizált esetre elvégzett laboratóriumi modellkísérleteinek eredményeit öszszefoglalta [2, 3]. A modellkísérlett eredményekkel szemben lényeges különbség mutatkozik az árhullám tetőzése utáni időszakban, mert a folyó vízállássüllyedésének (apadásának) megindulásakor nem indul meg azonnal a partmenti talaj víztározódásnak a folyóba való visszaszívárgása. A d. ábrán keresztszelvényen tüntettük fel az árhullám esetében észlelt folyamat jellegzetességeit. 1958. II. 5-től II. 20-ig az árhullám tetőzéséig 231 800 m

3/km víz szivárgott a Dunából a partmenti sáv talajába. Az apadás kezdeti időszakában, II. 20-tól III. 5-ig azonban nem a Dunába szivárgott vissza a víz, hanem a hidraulikus grádiensnek megfelelően a parttól távolabb fekvő területek felé (300— 108 1 4. ábra. A partmenti vízforga- , 1—1 lom jellegzetességei keresztszelvényben ábrázolva --<3 -N Oueypa 4. Ceoücmea eodooöo- ^ poma e noőepexcHoa 30iie, 11306- paMcennbie e nonepemioM pa3pe3e [a] :'ypoBeHb BOflbi, [b]: paccroflHHe OT 6epera, [0]: 6eper Ó,yHaa, [d]: HaKon/ieHMe rpyHTOBbix B0flM3OcaAKOB,[eJ :npnTOK rpyHTOBblX BOA, [fj: OTTOK B J^ynafl, tg]: noöepewnoe HaKoruieHMe 3a CMCT OTTOKa H3 AyHa« jQQ _ Fig. 4. Characteristics of riparian groundwater exchange plotted in a profilé [a]: stage, [ö]: distance from bank, [c]: Danube, riverbank, [d\: groundwater storage from preeipitation, [«]; groundwater inflow, [/]; outflow to Danube, [ff]: bankstorage from river inflow 250 500 750 1000 1250 A folyó portjától mért távolság, [m] [b] 3. ábra. A partmenti vízforgalom alakulása egy árhullám alatt (Puzypa 3. H3MeHenue eodooőopoma e noőepeMcnoü 3one 3a epeMH OÖHOZO naeodica [a]: naBOAKOBasi BOJiHa, [b]: Haxon.neHHerpyHTOBbix BORBnoöepewHOH 30He, [c]: M3MeHeHne npnTOKa H OTTOKa rpyHTOBbix BOA Fig. 3. Riparian water exchange during a flood icave \a]: fiood hydrograph, [6]: riparian groundwater storage, [c].- trend of groundwater inflow- and outflow