Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

1. szám - Herke Sándor: A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén

20 Hidrológiai Közlöny 1964. 1. sz. Herke S.: A belvízrendezés szerepe a szikeseknél (a talaj csak középkötött homokos vályog és az is vékony rétegben van homokra, illetve homokos kavicsra telepedve) kémiai és fizikai tulajdonsága kémiai javítóanyag talajba adása nélkül több évi rizstermesztéssel annyira megjavítható, hogy különböző gazdasági növények is kielégítő eredménnyel termeszthetők. Hangsúlyoznom kell, hogy ezen eredmény nem általánosítható, hanem csak a fenti adottságok mellett érvényes. De még ilyen talajon is célszerű kémiai anyagot adni a talajba, mert anélkül néhány évig olyan gyengén fejlődik a rizs és olyan kicsi a termés, hogy a termesztése nem gazdaságos. Feltehető, hogy ezen talajok kémiai és fizikai tulajdonsága halastó létesítésével is jelentékeny mértékben javítható. De kevésbé, mint a rizstermesztéssel, mert nincs a talaj évente úgy megmunkálva és nincs benne annyi élő és holt gyökér, mint a rizstermesztés esetében. Ha a halastó vize erősebben lúgos, az a talajjavulás szempontjából is hátrányos, mert 8,5-nél nagyobb pH érték jelenlétében a CaC0

3 nem oldódik és ennek következtében az adszorbeált Na nem cserélődhet ki Ca-mal, a talaj nem javul meg. A régi vízállások nagy részének vize erősen lúgos volt, azért kell azokat lecsapolni, a felszíni vizeket levezetni, hogy minél kevésbé lúgos, lehetőleg C0

2 tartalmú víz szivárogjon be a talajba. A halastó a Duna- Tisza közének dunavölgyi részén a környező terület talajának sajátságaira is kihatással lehet [5]. Ha a halastó területén vizet könnyen áteresztő nem szikes talajú szigetek vannak, azokon nagy mennyiségű víz szivároghat be az altalaj homokba, kavicsba és a környező területen megemelkedik a talajvíz szintje, sőt még a sótartalma is megváltozhat. Ennek következtében a nem szikes talajú területeken szikesedés, az alacsony fekvésű szikes talajban lúgosságnövekedés állhat elő. Az előző hátrányos, az utóbbi Puccinellia gyep szempontjából előnyös lehet. IRODALOM [1] Herke S. : A hidrológiai viszonyok szerepe a Duna— Tisza közötti szikesek keletkezésében. MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, XXI. kötet 3—4. sz. 1962. [2] Sümeghy I. : Hidrológiai tanulmány a Duna— Tisza köze ipari és ivóvíz ellátásának kérdéséről. Különlenyomat Hidrológia 280. Sümeghy I.: Der geologisehe Aufbau des Alföld und der Aufbruch der Binnenwásser. Hidrológiai Közlöny, XXII. 1948. 367. [3] Moesz O.: A Kiskunság és Jászság szikes területeinek botanikai felvétele. FM-nak beadott jelentés. Sokszorosított kézirat, 1926. [4] Herke S. : A dunavölgyi erősen szódás szikesek javítása rizstermesztéssel. Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1959. évi jelentése. II. 161—208. [5] Herke 8. : A halastó hatása a környező terület talajára a Dunavölgy kiskunsági részén. FM-nak beadott jelentés, 1960. Rolle der Binnenentwasserung in der Veranderung der Beschaffenheit der sodaischen Böden im Gebiet zwischen Donau und Tisza S. Herké lm in das Donautal entfallenden Teil des Gebiets zwischen Donau und Tisza sind die Sodaböden überwiegend durch Verdunstung der Oberfláchengewásser zustande gekommen, doch spielte auch der hohe Grundwasserstand eine Rolle. Die Oberfláchengewásser stammten grösstenteiles aus den tíberschwemmungen der Donau. Selbst das hinsichtlich Bewásserung eine einwandfreie Qualitát gewabrleistende Donauwasser iibt einen sodaisierenden Einfluss aus, sobald grössere Wassermengen an der Bodenoberfláche verdunsten. Für die Melioration und Nutzung der Sodaböden sind die ersten Schritte die Entwásserung, die Ableitung der Oberfláchengewásser, sowie die Senkung des Grundwasserspiegels unter das kritische Niveau, das heisst alsó, die Beseitigung der Ursachen der Sodaisierung. In den Zwanziger jahren wurden diese Arbeiten auf einem grossen Teil des Gebiets durchgeführt. Einige der tiefgreifenden nützlichen Folgen waren : Veránderte Dynamik des Bodens, an Stelle der Anreicherung von Salzen ist die Auslaugung getreten, selbst unter alleiniger Einwirkung der natürlichen Niederschláge (jáhrlich 500—600 mm). Die stark salzhaltigen sodaischen (Solontschak) Böden begannen sich langsam in weniger salzhaltige sodaische (Solonez) Böden umzugestalten. Im Zusammenhang damit ánderte sich auch die natürliche Pflanzenwelt der Rasenflachen. Die Auslaugung auf Einwirkung der natürlichen Niederschláge ist ein langwieriger Prozess, so dass in den ersten 25 Jahren nach der Trockenlegung in der Pflanzenwelt der Rasenfláchen und im Charakter des Bodens keine wesentlichen Veranderungen eingetreten sind. In den liierauffolgenden 10 Jahren (alsó vom 25— 35. Jahr) habén sowohl die natürliche Pflanzenwelt der Rasenflachen als auch der Charakter des Bodens rasche und augenfallige Umgastaltung erfahren. Die Bewásserung, die Auflockerung der Böden, die Reiskultur habén die Auslaugung und damit auch die Anderung des Bodencharakters stark beschleunigt. The Hole of Land Brainage in the Change of the Peculiarities of Saline Soils in the Dannbe—-Tisza Region By 8. Herke The saline areas on the Danube Valley part of the Danube-Tisza region developed overwhelmingly on account of evaporation of surface waters, however the high ground-water table contributed to this as well. Surface waters originated to a great extent from the inundations of the Danube River. Even the Danube water of excellent quaüty from the point of irrigation mav react adversely if a greater quantity of stagnant water on the terrain becomes denser due to evaporation. The first step in the improvement and utilizing of saline soils is land drainage, the disposal of surface waters and the lowering of the ground-water table below the critical level, i. e. the elimination of the reasons causing salinity. In thé 1920-ies the above-mentioned measures were realized over a large part of the area in question, resulting in basic useful changes. The dynamics of the soil changed and excessive salt accumulation was replaced by leaching, which effect was enhanced even by the influence exerted by natural precipitation (500—600 mm/per annum). The marked solonehalt soils gradually became solonetz soils, as a result of which the natural growth of the turfs underwent changes. Leaching under the influence of natural precipitation is a rather slow process, consequently in the first 25 vears subsequent to drainage caused but little changes in the growth of the turfs and in the character of the soil. In the following 10 years (in the period between the 25 to 35 years) both the natural growth of the turfs and the character of the soil showed fairly rapid and conspicuous changes.