Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

192 Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. Csath B.: Hidraulikus rétegrepesztéses vízhozamnövelő Még nagyobb hozam elérése oly esetben válhatott volna lehetővé, ha a triászdolomitmészkőösszletet a betelepült porfirittel együtt utólagos törés érte volna.. Ily módon az ezek mentén kialakult hordalékrendszerben keletkezhettek volna olvan víz járatok, amelyek repesztés során a hozam jelentősebb növekedését lehetett volna elérni. IRODALOM 1. ,,Why Should I Fracture My Well... and how?" Oil and Gas Journal. 1957. 2. Hrusztianovics Sz. A. : A hidraulikus rótegrepesztós mechanizmusa. Nyeftjoje Mozjajsztvo. 1957 január. 44—53 oldal. METOfl IIO VBEJIMMEHMIO HEEHTA C THJ^PABJIHMECKHM PACUlEnJlEHHEM CJIOEB E. Mam H3 Bcex MeTOAOB, cjiy>KAUHIX ana YBEJUMEHIIH BOAOnpoHimae.MOCTII BOAOHOCHWX CJIOBB, Haiiőojiee 3i|)tt>eKTHBhhlm HB.iHeTCH Meto.T paciuenjieHim cjioeB ruapaBJiHMecKHM nyTe.vi. JJaHHbiu MeTOii óuji ncnbiTaw B Kojio/uie B Erep, HMeiomeM rjiyÖHHy 476 m h oöcaflHbie Tpyöw Ha HeKOTOpOÍÍ iáé™. npu rnjipaB.nn

liecKOM pacmenjieHiieM nopofl BOAOHOCHblH CJIOH paCmenjlíieTCH >KHAKOCTbIO B JiaHHOM cjiyiae Boaoii — B HanpaBJieHHii MHHii.wajibHoro conpoTHBjieHiiH ii pacmenjunomasi wiiflKOCTb nonaaaeT B TpemHHbi hoa AaBjieHiieM. Oop.Ma n Bejinmma Tpemnn B nopoae, 3a^ep>KHBaiouieM Boay, 3aBHCiiT OT xapaKTepucTHK npuMeHHeMoro MeTOfla. 3aMbii<aHwo noBepxHOCTefi pacmen.ieHHbix cjioeB npenjn'CTByeT necoK, c.weuiaHHbiü B pacmenjiínomyio wimKOCTb. JLIH ni.ipaBJiHiecKux pacmeiuieHiin npiiMeHHioTCH arperaTbi co cneuiiajibHbiMH Hacoca.MH. 3c])ij)eKT onepaiuin no i'H/ipaBjiHwecKOMy pacmenjieHHIO nopoa Bbipa>KaeTCH B noBbiLuenwi BO/tonpoHimaeMOCTII CJIOCB y KOJiOAUa n B KOHeHHOM CMeTe B ero flonojiHHTejIbHOM Bpe.MeHHOM fleŐHTe. B pe3yjibTaTe npiiMeHeniiji MeToaa rHApaBJiHiecKoro pacmenjieHiiji nopoj y Kojioaqa B Erep — r/ie np0H3B0AHJiocb pacmenjieHiie ne cejieKTiipoBaHHbix cnoeB —HawajibHbiH aeÖHT Kojio/uia B 20 JI/MHH y^ajiocb yBejmmiTh Ha 120 JI/MHH. (Folytatás a 184. oldalról) Két új algahatározókönyv A vizek mikroszkopikus élővilágának kutatása és a kutatási eredményeknek közvetlen gyakorlati hasznosítása világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap. A vízminősítést támogató szaprobiológia, a haltenyósztóst segítő produkcióbiológia, az algák immár egyre inkább üzemi jellegűvé váló tenyésztését megoldó algatömegtenyésztéstan azok a gyakorlati jellegű tudományágak, amelyekben a hidrobiológiái alapkutatások a legszembetűnőbb módon hasznosulnak. A vizeinket is tervszerűen hasznosító népgazdaságunknak több vonatkozásban is építenie kell mind a hidrobiológiái alapkutatások, mind az alkalmazott hidrobiológiái kutatások eredményeire, így már a jelenben is, s a következő években móg inkább előtérbe nyomul a hidrobiológus szakemberképzésnek egy bizonyos igénye. A kezdeményező lépések már megtörténtek. A múltbeli hasonló kezdeményezéseken túl jelenleg a Szegedi József Attila Tudományegyetemen harmadik éve rendszeresen folynak hidrobiológiái speciálkollégiumi előadások ós a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is vannak a szakmórnökképzés keretében h idrobiológiai studiumok. Bármely elméleti vagy gyakorlati hidrobiológiái kutatási ág eredményes művelhetőségéhez hozzátartozik egy bizonyos fajismeret megszerzése. Az esetek túlnyomó többségében a fajismeret csak eszköz a további életmódtani, élettani, szaprobiológiai stb. vizsgálatokhoz, viszont nélkülözhetetlen eszköz. Az alapvető fajismeret megszerzése nem is olyan könnyű feZadat, már csak azért sem, mert a különböző határozókönyvek közül sok már régen nem kapható, mások túlzottan részletesek, s nem az alapvető fajismeret megszerzésére valók. Igen jó algahatározókönyv sorozat volt pl. Az A. Pascher szerkesztette, az 1920—30-as években megjelent Süsswasserflóra. Ennek kötetei ma már legfeljebb csak antikváriumban szerezhetők be, másrészt a kötetekben foglalt tudományos tényanyag egy része félett eljárt az idő. A Süsswasser flóra sorozat egyes kötetei az algacsoportokat kiváló szakemberek tollából, kellő, de mégsem monográfikus részletességgel dolgozták fel, zsebkönyv formátumúak voltak, így ideális határozókönyv sorozatot képviseltek. Mintegy a Süsswasserflora nemes hagyományait látjuk modern köntösben felelevenítve az M. M. Gollerbach szerkesztette korszerű orosz nyelvű algahatározó sorozatban, a Szovjetunió édesvízi moszatodnak határozója (Opredelitel presznorodnich rodoroszlei) c. műben, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ad ki. A jól sikerült előző (kókmoszatok, kovamoszatok stb.) kötetek után 1962-ben jelent meg e sorozatban az időközben elhunyt A". T. Deduszenko-Scsegoleva ós M. N. Gollerbach tollából a sárgásmoszatok egyik csoportját, a műben önálló törzsnek minősített Xanthophyta csoportot feldolgozó kötet. A 272 oldal terjedelmű ós 139 kitűnő ábrával (ezek mindegyike több részábrából áll) illusztrált mű nagyon világos és a határozás igényeit teljesen kielégítő részletességű áttekintést ad a Xanthophyta algacsoportról. Érdeklődéssel várjuk a sorozat móg hiányzó köteteinek megjelenését. A legutóbbi időben megjelent algahatározó művek közül még egyre kívánjuk ez alkalommal felhívni a figyelmet. G. W. Prescott : Algae of the Western Great Lakes Area (Dubuque, I owa, USA, WM. C. Hrown Comp., 1962) c. műről van szó. A 977 oldalas, 143 egész oldalas táblán sok száz ábrával illusztrált mű a kovamoszatok és az egysejtű járommoszatok kivételével a többi algacsoportot fajokig menő részletességgel tárgyalja. Bevezető részében a feldolgozott terület, az észak-amerikai nyugati nagvtavak vizeinek ökológiai viszonyain túl igen jó általános algamorfológiái ad. Az osztályokat, rendeket, családokat, nemzetségeket az általános jellemzéseken kívül határozókulcsok vezetik be, a nemzetségeken belül a fajokkal is megfelelő részletességgel foglalkozik a szerző. A műnek nagy előnye, hogy egyetlen vaskos kötetéből — két algacsoport kivételével — az összes édesvízi algacsoportok világszerte elterjedtebb fajai mind meghatározhatók. Ama két algacsoport, ti. a kovamoszatok ós egysejtű járommoszatok körében a hét táblányi ábraanyag segítségével ugyancsak nyerhető alapvető tájékozódás. Prescott műve elsősorban a kezdő algakutatónak ad szinte felbecsülhetetlen segítséget. Azzal viszont, hogy a különböző fonalas algaszervezeteket ilyen jól dolgozza fel, a tapasztaltabb kutató is nagy haszonnal forgathatja a művet, hiszen közismert az érdekeltek körében, hogy a fonalas algaszervezeteknek az eddigi határozókönyvekben való feldolgozottsága több esetben nem kielégítő. Mind az ismertetett szovjet, mind az amerikai mű értékesen egészíti ki az algahatározó szakirodalmat ós hozzásegít a vizek élővilágának egyre korszerűbb megismeréséhez. Dr. Uherkovich Gábor