Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

4. szám - Vancsó Imre: A csapadék mennyiségének előrejelzése

170 Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. Vancsó 1.: A csapadék mennyiségének előrejelzése decemberben és február- márciusban 11+5 mm; április-májusban és szeptember—októberben 22 + 5 mm, végül június—augusztusban 33 mm + 5 mm csapadék várható.

3 2. Ha a vizsgált AC; értékét közvetlenül megelőző ACi—

x értéke —6 —19 között volt és a vizsgált AC, értéke + 5 és —5 között van, vagyis a naptevékenységben és így a korpuszkuláris sugárzás intenzitásában nincs változás, akkor az 1. pontban vázolt pentád csapadék értéke az ott ismertetett határértékek között marad. Azaz az időjárás csapadékosságában az előrejelzett időszakot megelőző pentádhoz képest nem lesz változás. 3. Ha a vizsgált AC, értékét közvetlenül megelőző AC

i—

1 értéke + 5 felett vagy —19 alatt van, és a vizsgáit AC, értéke a + 5 és —5 határok közé esik, a várható csapadék mennyisége 0—12 mm között lesz, az évszakok szerint változóan. Ugyanez az eset, ha a vizsgált AC, értéke nagyobb + 5-nél vagy kisebb —19-nél. A megadott csapadékösszeget az egyes időszakokra úgy számítottuk ki, hogy a nyáron észlelt értékeket az év többi hónapjaiban észlelt kisebb páranyomás adatoknak megfelelő mértékben csökkentettük. Az 1—3. pontba foglalt megfigyeléseinket úgy foglalhatjuk össze, hogy ha AC,: a —6 és -19 értékek közé esik, akkor a naptevékenység olyan időjárási folyamatot idéz elő, amelyik a C

n kiszámításához használt pentád első napja után 10 napra kezdődő 5 nap alatt Budapesten csapadékos időjárást okoz és ez mindig fennáll, amíg a naptevékenységre jellemző AC, érték + 5-nél nem lesz nagyobb, vagy —19-nél nem lesz kisebb. Ha AC; > + 5, vagy > 19, szárazabb időjárás várható, és ez a szárazság mindaddig tart, amíg AC,- nem esik a —6 és — 19 értékhatárok köze. Eredményeink ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a vizsgált kapcsolat elsősorban a téli hónapokban ad kielégítő eredményeket. Vizsgálatunk szerint a napfoltszám-csapadék kapcsolat szorossága százalékban kifejezve az alábbiak szerint alakul : Márciusban 90% Augusztusban 78% Február, április és decemberben 75 % Július és szeptemberben 65 % Az időjárásnak nagyobb a megmaradási, mint a megváltozási hajlama [13], ezért néha a kapcsolat meglepően jó eredményeket ad. Pl.: 1957. márciusban, 1958. áprilisban, 1959. július, augusztus, október, novemberben 100%-os, 1959. júniusban 84%-os volt a kapcsolat. A vizsgált 35 hónap átlagos kapcsolatára 65%-ot, decemberre, februárra, áprilisra pedig 79%-ot kaptunk. Különösen érdekes, hogy a kapcsolat 1959-ben kétszer két hónapon keresztül 100% volt. Úgy véljük azért, mert hazánkban 1959. nyarának időjárását az angliai anticiklon, az október-novemberit pedig az angliai ciklon irányította. Ez a színoptikus helyzet feltehetően kedvezően hat a naptevékenység befolyásának hazánk területén való érvényesülésére. : A nyári félévben természetesen a megerősödött konvektív hatások miatt az itt megadott felső határt túllépheti a budapesti csapadék pentád-összege. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a vizsgálatainkat egyetlen állomás (Budapest) adataival végeztük. Eredményeink nagyobb területre való kiterjesztéséhez további vizsgálatok szükségesek. Módszerünket csak a legutolsó 28 hónap csapadékviszonyainál ellenőriztük, célszerű lenne az ellenőrzést más időszakra, más napfolt ciklusra is kiterjeszteni. A bemutatott eljárást ki lehet egészíteni az általános légkörzésből eredő csapadékok figyelembevételével. Véleményünk szerint a napfolttevékenység hatása ezeket a csapadékmennyiségeket csökkenti, illetve növeli meg. 7. A csapadékjárásban mutatkozó periodicitás felhasználása előrejelzésre A 10—12 napnál hosszabb időelönyű előrejelzések számára olyan módszert, amely a légkör mozgásának és állapotának fizikai vizsgálatán alapszik, a meteorológia jelenlegi állása szerint egyelőre nem használhatunk. Ezért a hosszabb idejű előrejelzések lehetőségét csak a csapadék járás rövidebb-hosszabb periódusainak elemzésével és a periódusok extrapolálásával lehet keresni. 1936 októberétől 1955 márciusáig terjedő budapesti idősor elemzése alapján Németh Tivadar a csapadék félhavi összegének alakulásában 8,5 havi szakaszosságot állapított meg [7]. A vizsgálat szerint ez a periodicitás a napfolt maximumok idején megszűnik, majd utána ellenkező fázissal jelentkezik újra. Ez a napfoltok mágneses előjel váltásának 21—23 éves periódusával magyarázható. Az említett 8,5 havi szakaszosságot a mediterrán irányba eltolódott évekből (1928—58) elemezték ki. A vizsgálatot ki kellene terjeszteni a korábbi évek adataira is egészen 1900-ig és meg kellene vizsgálni, hogy ez a megállapítás az óceáni vagy a szárazföldi klíma eltolódású évek esetén is érvényes-e. Csak ebben az esetben használhatjuk ezt az eljárást kellő megbízhatósággal előrejelzésre. ACs [mm] +50195S siept. 1 - 1959 márc. 31 1959 ápr. 1 - 1959 akt. 31 1959 rm 1 - 1950 máj. 31 -i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—i—*—i—i—i™ 0 1 2'3 4 5 5 7 8 9 10 11 12 13 14 15 [napok] 3. ábra. Három héthónapos időszak kéthetenkénti Bp-i csapadékösszegeinek eltérése a sokévi átlagtál &uzypa 3. OmKAonenue cpedneü aeAU'lUHbi ocadicoe om cpedHeMHOZOAemHeü eeAmunbi no deyxnedeAbimM nepuodaM e Bydaneuime 3a mpu 7 Mecíimiuü nepuod Fig. 3. Dcparture of tu-o-week precipitation volumes in Budapest from the multiannual average for three 7-month pe "iods