Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

4. szám - Vancsó Imre: A csapadék mennyiségének előrejelzése

168 Hidrológiai Közlöny 1964. 4. sz. Vancsó 1.: A csapadék mennyiségének előrejelzése 3. táblázat A csapadékos időszakot 2 nappal megelőző vizsgált időjárási helyzetek és a csapadék mennyisége közli kapcsolat Az időjárási helyzet A csapadék területi átlaga és tartama a vízgyűjtőterület jellemzése fellépésének napja ausztriai bajorországi részén — 15 mm/3 nap 32 mm/6 nap 32 mm/6 nap — 23 mm/3 nap Hiányos adatok 68 mm/5 nap 30 mm/5 nap 19,5 mm/8 nap 23 mm/4 nap 27 mm/5 nap 13 mm/4 nap 7 mm/4 nap 24 mm/4 nap 55 mm/6 nap 20 mm/3 nap 66 mm/9 nap 34 mm/8 nap 13 mm/4 nap 22 mm/4 nap 51 mm/3 nap 46 mm/3 nap 50 mm/3 nap 36 mm/3 nap 14 mm/4 nap 58 mm/6 nap 16 mm/3 nap 56 mm/6 nap 136 mm/7 nap 96 mm/6 nap A 300 mb-os AT térkép jellemzése 1. Ciklonális nyugati helyzet 2. Lezárt anticiklon az Északi tenger felett 3. Nagy nyomású gerinc Középeurópa felett 4. Anticiklonális DNy-i helyzet 5. Anticiklonális ÉNy-i helyzet 6. Központi ciklon a , Brit szigetek felett 7. Déli helyzet Keleteurópában erősödő anticiklon 8. Zárt anticiklon Skandinávia felett 9. Felhős Ny-i helyzet 1957. II. 4. 1957. V. 17. 1957. IV. 4. 1959. VIII. 6. 1957. XI. 3. 1957. III. 25. 1957. X. 17. 1957. XII. 6. 1957. VIII. 9. 1957. IX. 7. 1957 I. 1. 1959. IV. 28. 1959. VII. 12. 1959. V. 12. 1959. VI. 24. 1959. VI. 6. Futóáram Skandinávia felett , W 00 m/s Északi tenger felett légnyomáscsatorna. Hátoldalán N 40 m/s futóáram Futóáram az Atlanti óceán közepe táján SSW 55 m/s Futóáram Izland felett 55 m/s. Ciklon Magyarország felett Futóáram az Atlanti óceán közepén 50 m/s Futóáram nincs Futóáram Írország felett W 55 m/s. Futóáram a Brit szgk-től Ny-ra, W 50 m/s Futóáram nincs Anglia felett futóáram SW 65 m/s Futóáram Dél-Spanyolország felett, NNW 63 m/s Futóáram Spanyolországtól kissé Ny-ra W 62 m/s. Futóáram Anglia felett, SW 50 m/s Futóáram nincs Futóáram az Azori szigetek felett, 40 m/s Futóáram a Brit szigetektől nyugatra az óceánon WNW 60 m/s csapadékviszonyait is kapcsolatija lehet hozni a naptevékenységgel [12]. 2. A ciklonok vagy kisnyomású csatornák okozta esőzések időtartama igen hosszúra nyúlhat, ha a ciklonoknak kelet felé haladó útját fékező anticiklon időközben megerősödik. Erről van szó az ún. „Déli-helyzet"-nek és „Felhős nyugati helyzet"-nek [7, 9] (2. ábra) nevezett szinoptikus típusok kialakulása esetében. Tehát végeredményben valószínűnek látszik az a feltevés, hogy az ún. ,,Déli helyzet" és a „Felhős nyugati helyzet" fellépése esetén a 45—55 N szélességi lcörök közötti területen 60—65 m/s futó áramlások lépnek fel és a Dunán jelentős esőzéses árhullám kialakulása várható. A kialakuló árhullám természetesen igen nagy mértékben függ a vízgyűjtőterület felszínének nedvesség-tartalmától, azaz a megelőző esőzésektől, vagyis a talaj állapotától. Az itt közölt megállapítás a továbbiakban esetleg még közelebbről is körülírható olyan mértékben, hogy segítségével mennyiségi értékeket is előrejelezhetünk és így a dunai árhullámok előrejelzésének időelőnyét 48 órával megnövelhetjük. Végezetül megemlítjük, hogy amíg Courvoisier a csapadékos időszak kezdetekor kialakult szinoptikus helyzetből kiindulva kereste az előrejelzés lehetőségét, mi 48 órával korábbi állapot vizsgálatával foglalkoztunk. 6. Öt napi (pentád) csapadékösszeg előrejelzése a napfolttevékenység alapján 5 napos időelőnnyel A naptevékenység időjárásra való hatásának vizsgálata a korszerű meteorológiai kutatás középponti problémája. Az első geofizikai év megtervezésénél is elsősorban arra törekedtek, hogy az észleléseket a nagy naptevékenységű évek idejére összpontosítsák. Magát az első geofizikai évet úgy választották ki, hogy a naptevékenység 11 éves periódusának maximumával essék egybe. Az tij abb geofizikai évet a csendes nap évének fogják nevezni és 1964-re, a legkisebb naptevékenységű évre tervezik. Már a 48 óra időelőnyű előrejelzések tárgyalásánál említettük a napfolttevékenység és a csapadékos időjárás kapcsolatát. Bevezetésként ismertetjük a naptevékenységnek nevezett jelenséget és vázoljuk azt a feltevésünket, amellyel megkíséreltük a naptevékenységnek az időjárásra vonatkozó hatását magyarázni.