Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

4. szám - Dr. Kovács György: A talajvízhelyzet alakulása több csatorna együttes hatására

Kovács Gy.: A talajvízhelyzet alakulása Hidrológiai Közlöny 1964. 4'. sz. 149 b) A második csoportba tartozik az azonos jellegit csatornák egymásra hatása. Ide soroljuk a szivárgási kérdések vizsgálatát akkor, ha a két csatorna a talajvizet önállóan egyformán táplálná vagy lecsapolná és jellegük a közös áramlási térben sem változik. Ez akkor következik be, ha a két csatorna az egyensúlyi talajvízszint azonos oldalán helyezkedik el, úgy azonban, hogy önállóan meghatározott felszíngörbéjük a másik csatorna vízszintje ós az eredeti talajvízszint között marad. c) A harmadik csoport a ráduzzasztó és a megcsapoló csatornák egymásra hatása. Az erre a csoportra levezetett összefüggéseket alkalmazzuk akkor, ha a két egymásra ható csatorna vízszintje az egyensúlyi talajvízszintnek (az eredeti befolyás nélküli talajvízszintnek) különböző oldalán helyezkedik el. a) A felszín görbe megszakítása A kérdés vizsgálata során alkalmazott jelölések értelmezését az 5. ábrán bemutatott vázlat adja meg. Az egymásra hatás hidraulikai jellemzőinek meghatározása érdekében olyan fiktív megszakítási szelvényt kell keresnünk (3. szelvény), ahol a vízszintet az egyensúlyi szintben tartva a felszíngörbe a vizsgált megszakítási szelvényt (2. szelvény) az ott levő csatorna vízszintjében [a P (A, y>.) pontban] metszi. A fiktív megszakítási szelvényt jellemző l távolságot fokozatos közelítéssel határozhatjuk meg a következő két összefüggésből : , r lq

0<x{z, n) + Q,.z "

y°'L lq

0o(n) + Qi Qi í k . 2 J y

2o)—iq

no(n). (13) (14) Mint már említettük, pozitív a vízhozam, ha az 1. szelvényen át a víz a rétegből a csatornába áramlik és negatív, ha fordított az áramlás. Természetesen a q

lt értékét is pozitív előjellel kell helyettesítenünk, ha leszívást vizsgálunk és negatívval, ha a ráduzzasztás környezetében kialakuló szivárgás jellemzőit keressük. További megjegyzésünk még, hogy a q

0 értéket a vízháztartási-jelleggörbéről az y

0 ós yi szinteknek megfelelő abszcisszák különbségeként kell meghatároznunk. A (13) és (14) egyenletekből fokozatos közelítéssel kiszámítva a keresett l értéket, a többi hidraulikai jellemző már közvetlenül számítható. Az erre szolgáló összefüggések a következők : az 1. szelvényen átáramló hozam Q

0 = Iq^n) + Q

i

; (15) a 2. szelvényen átáramló hozam (16) Qx = lq

0[^z,n)] x + Qr, z

= 1 a felszíngörbe egyenlete „2 2 , 2 2, f lq

nx(z, n) + Qi

z | y yi {yi yo

)V lq

0o(n) + Qi J x (17) A felszíngörbe megszakításának két határhelyzete az, ha a megszakító csatorna vízszintje a másik csatorna önállóan kialakuló felszíngörbéjére illeszkedik, vagy az eredeti talajvízszintben helyezkedik el. Ekkor az egyébként fokozatos közelítéssel meghatározandó l értéke az első esetben a számítható L-lel, a második esetben az adott A-val lesz egyenlő. A hidraulikai jellemzők ekkor a (15), a (16) és a (17) egyenletből közvetlenül számíthatók a megfelelő értékek helyettesítésével. Az elsőként említett esetben, ha a megszakítási szint az önálló felszíngörbére illeszkedik, y a (15) egyenlet a (11) egyenletté a (16) as =1 — -Li helyettesítés figyelembevételével a (12) összefüggéssé, a (17) egyenlet pedig a (9)-ké egyszerűsödik, mert ekkor Qi = QL = 0. b) Azonos jellegű csatornák egymásra hatása Amint a 6. ábrán közölt vázlatból — amely az alkalmazott jelölések értelmezését mutatja — láthatjuk, az együttes hatásra kialakuló felszxnTerepszit -B-P vízzáró réteg 5. ábra fTerepszint g.p .mcsatomaft y\ ^ - y

ave2

e,.

r

k t 2 3 Vízzáró reteg fft, zrr a}

ro -—4

S j | [csj writrccci Vizvezetó réteg, V/MW/A [2. Vízzároréteg A, . r Terepszint SU fl-r r i w VÍzvezetőréteg J/ „ 3. v _ 12 vízzáró réteg 6. ábra