Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és műszaki hírek
132 Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. A krasznojarszki vízlépcső mátorok teljesítménye az 500 kV-ra történő transzformáláshoz 417 MVA és a 220 kV-ra történő transzformáláshoz 630 MVA. Az alállomásokat a jobb és bal parton helyezték el. A krasznojarszki vízerőművet teljesen automatizálják, televíziós irányítással, állandó operatív személyzettel, központi irányítópulttal látják el. A kezelőszemélyzet összlétszám 486 fő. A bal parton létesül a ferde tengelyű hajóemelő, amelyet forgóműves emelőszerkezettel és hajószállító kamrával látnak el (4. ábra). A hajók felemelése ós szállítása különleges, vízzel töltött kamrában történik. Ennek hasznos méretei : hossza 90 m, szélessége 18 m, a víz mélysége a hajó felemelésekor 2,2 m. A kamra súlya a vízzel és a hajóval együtt 6500 tonna. A hajóemelő kamra hosszirányú mozgása olyan ferde (1 :10 haj lású) pályán történik, amelynek pályaszélessége 9 m. A hajóemelő pályán négy sor fogaskereket helyeznek el. A kamrát 148 fogaskerék tartja. A hajtóemelő mozgatásához szükséges teljesítmény 8000 kW. A kamra emelkedési sebessége 1 m/sec, ereszkedési sebessége 1,33 m/sec. A kétirányú ciklus időtartama 80 perc. A kamra maximális emelkedése 115 m. A felső vezető út hossza ekkor 353 m, az alsó vezető úthossza pedig 1240 m. A felső és alsó vezető út kereszteződésénél forgómű létesül. Ez a függőleges tengely körül forgó szerkezet lehetővé teszi egy hajóemelő emelésre és lebocsátásra való hasznosítását. A hajóemelő egyirányú átbocsátóképessége 2,6 millió tonna. Távlatban ez 3,5 millió tonnáig növekedhet, ha még egy hajóemelőt iktatnak be. A krasznojarszki vízlépcső műtárgyainak betonozásához 4800 m 3 betont építettek be, ebből 4600 m 3 monolit, 200 ezer m 3 előregyártott betont és vasbetont. A betonozási blokkok méretei : szélesség 15 m, hossz 80 m, magasság 1,5 m. A felvonulási munkákat 1956-ban kezdték meg. 1963-ban már elzárták a Jenyiszej medrét. Az első gépegységek beindítását 1965-re, a teljes kiépítési teljesítmény elérését 1966-ra tervezik. A krasznojarszki vízlépcsőn termelt energia önköltsége 3—4-szer kevesebb lesz, mint a modern, korszerűen felszerelt, hasonló teljesítményű hőerőművekben termelt energia önköltsége. A vízlépcső néhány adatát más nagy vízlépcsőkkel összehasonlítva az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Vízerőmű neve Ország Alapkőzet Gátmagasság (m) Telj. (ezer kW) Betonm 1 kW ennyiség 1 mió kWó Krasznojarszk SZU gránit 125 5800 1,38 0,29 Bratszk SZU diabaz 126 4500 2,02 0,34 Grand-Culee USA gránit 168 2314 3,35 0,62 Boulder USA andezit 228 1385 1,78 0,42 San-Min-Sa Kína diorit 96 1100 2,67 0,49 Grand Dixance Svájc gránit 281 738 7,83 2,93 Su-Pun Korea gránit 107 700 5,57 1,02 A kasznojarszki vízlépcső földrajzi elhelyezkedését, továbbá műszaki-gazdaságossági mutatóit tekintve vitathatatlanul a Szovjetunió egyik leggazdaságosabb vízerőműve lesz. A XXI. Nemzetközi Hajózási Kongresszus programja Az 1965. jún. 27—júl. 3. között Stockholmban tartandó XXI. Nemzetközi Hajózási Kongresszus a következő kérdéseket tűzte napirendjére : I. Belhajózási szakosztály 1. Az új víziutak építésének vagy a meglevők korszerűsítésének kapcsolata valamely terület gazdasági fejlesztésével, különösképen új iparok telepítésével, a mezőgazdasági szükségletekkel és az ipari- és házi vízellátással. Módszerek a sósvíz behatolásának megakadályozására folyami torkolatoknál ós hajózsilipeknél. 2. A nagy magasságkülönbségek legyőzésére alkalmas műtárgyak. 3. Az új hajózó utak jellemzői és a meglevő víziutak korszerűsítése a hajózás fejlődósének (tolóhajózás hovercraft, hydrofoils stb.), a biztonsági követelményeknek, a hajók várakozásának és a partmenti áruátrakásnak figyelembevételével. 4. Üj anyagok ós megoldások csatornák part- és fenókbiztosítására, valamint folyók és kikötők partjainak védelmére. A megoldások költsége és előnyei. 5. Folyók szabályozása. Az elért eredmények. Modellkísérletek és számítások, ideértve a távolról vezérelt hajók problémáit. 6. A sporthajózás fejlődésével kapcsolatos kérdések. II. Tengerhajózási szakosztály 1. Függőleges falú és rózsűs gátak. A hullámok mérése. Erőhatások meghatározása. Számítási eljárások. 2. A tengeri hajók hullámverés, szél és áramlások okozta mozgásának tanulmányozása a kikötők bejáratánál és a petróleum és az ásványi anyagok mélyvízi rakodóinál szükséges legkisebb mélység meghatározása céljából. 3. A partok közelében és a folyami torkolatokban végzendő kotrás és sziklaeltávolítás új módszerei. (Felszerelés és a munkák végrehajtása). 4. Halászkikötők ós berendezésük. 5. Üjabb változások az áruknak a hajók felé irányuló ós onnan kiinduló, vasúton, közúton és dereglyén történő szállításában és azoknak gazdasági, földrajzi és műszaki tényezői. 6. A kikötők és tengeri építmények építése nem állékony talajon, különös tekintettel a mélység növelésének szükségességére. A legfeljebb 20 lap terjedelmű dolgozatokat angol vagy francia nyelven legkésőbb 1.964. szept. 30-ig kell beküldeni a Hajózási Kongresszusok Állandó Bizottságának titkárságához. Mivel egy-egy kérdésre minden ország részéről csak egy dolgozatot lehet küldeni, az érdekeltek lépjenek érintkezésbe a Nemzetközi Hajózási Kongresszusok ideiglenes magyar bizottságának titkárával, dr. Lászlóffy Woldemárral (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Bp. VIII., Rákóczi út 41).
