Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

3. szám - Ijjas István: Az esőztető öntözőrendszerek felszínalatti csővezetékeinek gazdaságossági vizsgálata

Ijjas I.: Az esőztető öntözőrendszerek gazdaságossága Hidrológiai Közlöny 1964. 3. sz. 113 A különböző átmérőjű csővezetékek földmunkájának költsége (bizonyos átmérőtartományon belül) közelítőleg azonos, hiszen a fektetéshez szükséges munkagödör méretei azonosak. Ezért az összehasonlító gazdaságossági vizsgálat esetén a földmunka költségeit nem kell figyelembe venni. Jó közelítéssel függetlennek vehetjük a gazdaságos csőátmérő megválasztásától a szivatytyútelep és a műtárgyak költségeit is. Az előzőek alapján az L hosszúságú csővezeték fektetési költsége általában : ahol — felvonulási költségek %-ban ÍÖÖ G112 nem helyi munkavállalók költsége %-ban Cm — 100 előre nem látható költségek %-ban 100 egyéb költségek %-ban 100 L-b = L.a-D

n (2) A beruházási költség a fektetési költségből bizonyos százalékok hozzáadásával keletkezik. Ezt a növelést határozza meg a C

1

1 szorzótényező : Az egy évre eső beruházási hányad két részből tevődik össze : az évi értékcsökkenésből és karbantartási költségből. Fejezze ki az évi értékcsökkenést C

1

2 tényező, a karbantartási költséget C

]

3 tényező : í C,

9 értékcsökkenési leírási kulcs C,, —C, Cll-2 + C 113 c 114 1, (3) ben é

t az élettartam évben kifejezve és —, amelyét évi karbantartási költség a beruházási költség %-ában 100 így az évi beruházási hánvad : Kb — L-a-D™

1 'G

n(G

í

2 C

1

3) = = L'a-D

m

i •G

l = L-A-D™

1. h

v = L-e-C

2 ,

t'Q -D *, (8) es a (8) összefüggést behelyettesítve az (5) összefüggésbe : Ka = L • C2 • O 3 Q

n+

1.D~" = L-B.Q

n+

1.D~

m• (9) A vízszállítás évi költsége (K) a beruházási hányad (Kb) és az üzemköltség (Á'a) összege [(4) + (9)], tehát : (4) b) Az évi üzemköltség (KŰ) számítása Az évi üzemköltség a csővezetékben szállított vízmennyiség emelési költségét jelenti a csővezeték mentén keletkező súrlódási veszteségnek megfelelő magasságra. Ott, ahol a víz elhagyja a vizsgált csőszakaszt, biztosítani kell az esőztetéshez szükséges nyomást. Ennek a költségeit azonban az összehasonlító vizsgálatban nem kell figyelembe venni, mert ezek a költségek minden csőátmérőre megegyeznek. Ha a súrlódási veszteség a csővezeték mentén h

c, akkor az adott vízmennyiség h

v magasságra történő emelésének költsége a következő alakban írható fel : Ka = Q -h

v-C

3, (5) ahol C

3 az energia egységárának, az évi üzemórának és a szivattyúzás hatásfokának figyelembevételével számított tényező. A h

v súrlódási veszteség az L hosszúságú vezetéken : h

v = e-L, (6) ahol e a fajlagos súrlódási veszteség. A fajlagos súrlódási veszteség általában a következő alakú összefüggéssel jellemezhető : e = e.C

2.Q

n.D~

m* (7) A C

2 a csővezeték anyagától és állapotától függő tényező, az e pedig állandó. így

: K = L-a-D'"

1 •C

l + e-C

2.G

s-Q = L(A -D"'

1 + B-Q

n+

1-D (10) Az A és B szorzótényezők értéke : A=a-C

l B=e-C

2-C

3. A (10) összefüggés a gazdaságossági vizsgálat alapösszefüggése, amely összehasonlítható formában tartalmazza a beruházási hányadot és üzemköltséget. Az összefüggés felhasználásával megoldhatók a kitűzött feladatok. III. A gazdaságossági vizsgálat alapösszefüggése azbesztcementcső esetén Az előzőekben meghatározott feladatok elvi megoldását a továbbiakban a hazai viszonylatban a tervezők rendelkezésére álló azbesztcement csősorozatra végzett vizsgálat szemlélteti. A figyelembevett átmérők a következők : 125, 150, 200, 250, 300, 400, 500 mm. A vízszállítás évi költsége esetén (K) azbesztcejnentcső Felírandó azbesztcementcső esetében összehasonlítható formában a beruházási hányad és az üzemköltség. aj A beruházási hányad (Kb) számítása Az azbesztcementcső fektetési költsége ós átmérője között a következő összefüggés írható fel az 1962-es ÉKN módosítás alapján (88—15/11—19-es tételnyomócsővezeték fektetése S 54 azbesztcement nyomócsövekből Simplex kötéssel) : b = 2300 •D

1'

1* így: a = 2300 m

t = 1,76 (11) A függvény D = 125—300 mm-ig érvényes, de nagyobb hiba nélkül kiterjeszthető D — 500 mm-ig. Az évi karbantartási költség a beruházási költség 1 %-ának vehető, tehát : C

1

3 = 0,01 Cjj összetevői legyenek' a következők : felvonulási költségek 4,2%, nem helyi munkavállalók költsége 3,5 %, előre nem látható költségek 5 % ós az egyéb költségek pedig 2,3%.