Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Varga József: Műszaki nyelvünk nemzetközi és nemzeti vonásai

Varga J.: Műszaki nyelvünk nemzetközi vonásai Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 445 rendszerességre, rendszerezésre törekszik. Ez pedig a terminológián keresztül valósítható meg. A terminológia ezért nemcsak nyelvészeti kérdés, hanem a tudomány szervező eszköze is. Az előbbieken kívül a szemléletesség, rövidség, egyöntetűség, állandóság stb. olyan közismert kívánalmak, amelyeket az általános nyelvészeti szempontokon túlmenően kell kielégíteni. * A szakemberek maguk alkotják vagy veszik át idegen nyelvből azokat a szakkifejezéseket, amelyekre fogalmaikkal kapcsolatban szükségük van. Saját szakterületük művelése mellett így akaratlanul is foglalkoznak a nyelv fejlesztésével, •— néha annak elrontásával. A legnagyobb baj az, hogy az utóbbi tevékenységet csak mellékesen, figyelmüket egészen más tárgykörre összpontosítva végzik és ezért a hanyagságnak és kényelemszeretetnek lényeges szerepe lehet abban, hogy felesleges és gyakran a fogalmat pontosan nem is fedő idegen szavakat használnak. A legjellegzetesebb hibák, amiket e téren gyakran elkövetünk, a következőkben foglalhatók össze : a) A kérdéses fogalmakra van megfelelő magyar szó, de hanyagságból és kényelemszeretetből a könnyen feltalálható magyar szó megkeresése helyett átvesszük az idegen szót. Pl. billentyűzet helyett klaviatúrát, másolóeszterga helyett kopíresztergát, teljes beömlés helyett totális beömlést, részleges beömlés helyett parciális beömlést írunk vagy mondunk. b) Egyszerűen lefordítjuk, sokszor szolgai módon, az idegen szakkifejezést; ún. tükörszót alkotunk. Pl. a „Hochdruck" kifejezést magasnyomásnak fordítjuk nagy nyomás helyett, vagy az ,,Übersetzung"-ot áttételnek mondjuk módosítás helyett. A „Laufrad" szót futókeréknek fordítjuk a sokkal magyarosabb és a köztudatba jobban átment járókerék helyett. Ugyanígy származik a beömlés szó helyett gyakran használt belépés. c) Változatlanul vagy kis változtatással átveszünk, lefordítunk olyan idegen kifejezéseket, amelyek az illető nyelven sem fedik a tartalmi lényeget (pl. eleven erő). Sajnos sok ilyen műszakilag helytelen kifejezés honosodott meg, amin máinem lehet változtatni. A legjellen zőbb példája ennek a „lóerő". Abból a korból származhat, amikor még nem határozták meg pontosan az erő, energia és teljesítmény fogalmát. A világnyelvek „lóerő" szava is magán viseli ennek az örökségnek bélyegét. A német „Pferdestárke" (PS) és az orosz „losadinaja szila" (AC) szó szerint ezt jelenti, a francia „cheval vapeur" (CV) még a gőzt is belekeveri. Az angol „horse power" (HP) csak annyival szerencsésebb, hogy a power szó sok egyéb között erőt és teljesítményt is jelent. Pontosan ugyanez a helyzet az elektromotoros erővel is. Ugyancsak nem fedi a fogalmat az „erőmű" kifejezés sem. Hasonló problémát vet fel a „tehetetlenségi nyomaték" (inercia nyomaték) kifejezés. A német nyelvnek számos kifojezése van erre a fogalomra, úra. „Inertiemoment", „Beharrungsmoment", de ezek mellett ott szerepel a „Massenmoment" is. Az utóbbi közelíti meg legjobban a fizikai fogalmat. A Magyar nyelv Értelmező Szótára a tehetetlenségi nyomatékot így határozza meg : „Tehetetlenségi nyomaték a forgó testeknek az a tengelyük helyzetétől függő ellenállása, melyet a forgási sebességük megváltoztatására irányuló erővel szemben kifejtenek". Közérthetőségre törekvő, nem szakemberek számára készült meghatározásnak igen jó. Legfeljebb az erő szó helyébe kívánkozik az erőhatás. A meghatározás ebben az alakjában azonban, különösen a fogalommal megismerkedő kezdőkben, hamis képzetet kelthet. A kifejezés nem fedi a tartalmat, a meghatározás erőfogalomra utal. Az elnevezés keletkezése valószínűleg a matematikai kifejezésre vezethető vissza, mert a helyzetvektornak és az erőnek a szorzatát nyomatéknak, a helyzetvektor második hatványával képzett szorzatát másodrendű nyomatéknak nevezték. A helyzetvektor második hatványának a tehetetlen tömeggel képzett szorzatát nyilvánvalóan a külföldi téves kifejezés egyszerű fordításával illették. A tartalmilag is pontos megnevezés a „másodrendű tömegnyomatók" lenne, ami szabatosabb a német Massenmoment-nél is. d) A további hibák közé sorolhatjuk azokat az eseteket, amikor a feltaláló vagy gyártó, sokszor külföldi, családnevéhez kötjük a fogalmat, holott arra megfelelő szemléletes, kifejező erejű magyar szó is volna, pl. Woodruff-retesz ívesretesz helyett vagy Grower-gyűrű rugós alátét helyett. e) Helytelen, értelmetlen szót alkotunk sokszor idegen szó felhasználásával. Erre példa a „lécprofilú fogazószerszám" kifejezés. Ezzel a névvel olyan fogazószerszámot illettek, amelyik fogasléc alakú, a fogak profilját egyenesek alkotják és nem lécek. /) Olyan kifejezéseket alkotunk vagy veszünk át, amelyek nem teljesen egyértelműek, nem eléggé szabatosak. .Ezeknek használata bizonytalanságot okoz. Ilyen többek között a konstrukció szó. Több jelentése van. Jelenthet szerkesztést, tervezést, de szerkezetet, sőt építést is. Az angolok az utóbbi értelemben használják. Ujabban, hivatolos használat révén terjedt el a főkonstruktőr elnevezés anélkül, hogy a konstruktőr elnevezés közkeletű lenne. Némileg az ellentéte ennek az az eset, amikor jó és szabatosnak mondható kifejezéseket helytelenül használunk, mert nem vesszük számba pontos jelentésüket, pl. műszaki szakemberek körében is bizonytalanságot lehet tapasztalni az irányítás, szabályozás és vezérlés kifejezések használata körül. g) Végül meg kell említeni azt az esetet is, amikor jó szándékkal, de feleslegesen, jól sikerült, kifejező erejű magyar szót alkotunk általánosan elterjedté vált nemzetközi kifejezés helyett. Az ilyen kifejezés nyelvünkben nem tud meghonosodni. Erre példa a lamináris és turbulens áramlás, az áramlástan két alapvető fogalma. Ezekre a kifejezésekre igen jónak módható, találó magyar kifejezés született a réteges, ill. gomolygó áramlás alakjában. Mégsem váltak általánossá, noha tan- és szakkönyveinkben megtaláljuk ezeket a kifejezéseket, mert a szakembereket igen élénk műszaki fizikai tartalom köti a nemzetközi szóhasználathoz. Űgy látszik az ilyen esetekben az emberi agyvelő jogos energiatakarékoskodása szegül ellen az egyébként kitűnően sikerült magyarítás erőszakolásának. Ide sorolhatók még a telefon,