Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

6 Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. Csermák B.: A vízmérlegről OÖpaTIIJlM BHHMaHHe H Ha TO, HTOŐbl ÖblJIH IICCJieflOBailbl He TOJibKO KOJiHMecTBeHHbie ycjiOBHíi i<ai< B oSjiac™ pecypcoB TaK H B o5nacTn noTpeőHOCTefi. r) MeTOfl onpeaeJieHHa u flOCTOBepHOCTb iicnojibSOBaHHblX flaHHblX ABJ1ÍIIOTCH p33HbIMH. HaA<i>KHOCTb caMoro BOFLHORO öajiaHca HBJIHETCJI öojibuiHM, B cpeAHe.M npiiMepHo 20—50% no BO«oc6opaM c njioina/ibio 6—8 TbicflH KM

2, «awc c 1—2 TbicjiMH KM

2 no pa3HbIM B0/],aM II pa3flejIbHbIM TeppHTOpHHM. Die Wassermengenbilaz als Grundlage der Perspektivplanung B. Csermák Diese methodologische Abhandlung beachtet die Belange der Perspektivplanung, mit besonderer Rücksieht auf die Verháltnisse in Ungarn und auf den derzeit in Arbeit befindlichen staatlichen Rahmenplan der Wasserwirtschaft. A) Das Wasser, diese unentbehrliche Lebensbedingung alles mensehlichen Lebens und aller Tátigkeit, steht in Ungarn geradeso, wie in den meisten anderen Staaten nur beschriinkt zur Verfügung, wesbalb mit diesem Gut strengster Planmássigkeit gewirtschaftet werden muss. B) Die Grundlage einer Bewirtschaftung der Wasserdargebote bildet die Wasserbilanz. Die einzuleitenden Massnahmen gestalten sich verschiedenartig, je nachdem diese Bilanz aktiv oder passiv ist. Abb. 1 gibt eine vereinfachte Darstellung der Rolle der Bilanz hinsichtlich der Möglichkeiten einer wirtschaftlichen Weiterentwicklung. In dieser zusainmenfassenden Karte sind die Zahlenwerte der für die verschiedenen Wasservorkommen konstruierten Wasserbilanz-Karten gewogen und summiert ; erhöhte Beachtung wurde der Möglichkeit einer konzentrierten Erschliessung, den Erfordernissen der Wirtsehaftlichkeit, usw. geschenkt. C) Bei der Bearbeitung der Wasserbilanz kann mit unterschiedlicher Sieherheit vorgegangen werden. In Ungarn wird derzeit bei Oberfláchengewássern mit partieller Sieherheit, bei den unterirdischen Gewássern hingegen ungefáhr mit voller Sieherheit. gerechnet. Wir legten und legen Wert darauf, dass die irreführende Wirkung der territorialen Unproportionalitáten der Verteilung der Wasserdargebote und Wasserbedarfe durch in die Einzelheiten gehende Gliederung ausgesclialtet wird (auf die Bedeutung dieser Frage weist Tabelle 1 hin), ferner dass sowohl hinsichtlich der Dargebote, als auch der Bedarfe nicht nur die quantitativen sondern auch die qualitativen Verhiiltnisse untersueht werden. D) Art der Ermittlung und Zuverlássigkeit der beniitzten Angaben sind verschieden. Die Zuverlássigkeit der Wasserbilanz selbst kann für grössere, im Durchschnitt 6—8000 km

2 grosse Einzugsgebiete, sogar für 1—2000 km

2 grosse und nach Wasservorkommen gegliederte Gebietseinheiten im ganzen mit 20—50% angesetzt werden. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : Vágás István A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának 1962. november 15-i nyilvávános ülésén tartotta BOGARDI JÁNOS levelező tag székfoglalóját. Az ülést Geleji Sándor akadémikus, az Osztály titkára nyitotta meg. Bogárdi János előadásában a hordalékos vízfolyások kismintavizsgálatainak hasonlósági kérdéseivel foglalkozott. Az előadó bevezetésként vázlatosan összefoglalta a mozgómedrű kisminták hidraulikai méretezésére vonatkozó régebbi eljárásokat és ennek kapcsán rámutatott azok hibáira. Végeredményképpen megállapította, hogy mozgómedrű kismintavizsgálat csak torzított modellben végezhető el. Ismeretes azonban, hogy a modell torzítása még a résizleges dinamikai hasonlóságot is sérti, ami egyébként a torzítatlan modell esetében fennáll. A legújabb — és az előadó által bemutatott — eljárások célja az, hogy a torzítások okozta eltérések jelentkezési helyét irányítsa, illetőleg az eltéréseket azokra a helyekre utalja, ahol a vizsgálat szempontjából a legkevesebb zavart okozzák. A következőkben foglalkozott az előadó a dimenzió nélküli számok (egyszerű arányszámok, méretszorzók, invariánsok és invariáns-jellegszámok) osztályozásával és szerepével. Majd rámutatott a dimenzió analízis módszerének alkalmazhatóságára és megállapította, hogy a dimenzió analízis módszere rendkívül jó eszköz a méretnélküli számok meghatározására, ha a jelenséget befolyásoló fizikai mennyiségeket már ismerjük. A harmadik részben bemutatta a mozgómedrű kisminták méretezésére alkalmazható „trial aind error" módszert, melyet Einstein H. és ö/ing Chien eljárásának felhasználásával az előadó dolgozott ki. A módszer lényege, hogy a hordalékot szállító vízfolyás kismintájának számítására nyolc feltételi egyenletet ír fel, melyekben tíz méretszorzó szerepel és további három méretnélküli viszonyszám (ezek azonban előzetes számításokkal meghatározhatók). A tíz méretszorzó közül — a feladat jellegétől és az adottságoktól függően — kettő előre felvehető, a többi a feltételi egyenletekből számítható. Ha lenne szabatos megoldás, akkor a feltételi egyenleteknek az egységgel kellene egyenlőnek lenniök. Ilyen azonban nincs és ezért azoknál a feltételi egyenleteknél engedünk meg egységtől eltérő értéket, ahol az eltérés a vizsgálat szempontjából a legkevésbé zavar. Az ülés Geleji Sándor akadémikus zárószavaival ért véget. Hankó Zoltán A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA a Magyar Vízrajzi Szolgálat 75 éves fennállása alkalmából eredményes munkásságuk elismeréséért dr. Lászlóffy Woldemárnak, a műszaki tudományok doktorának, a VITUKI tudományos osztályvezetőjének MUNKA ÉRDEMREND Ihrig Dénesnek, a VITUKI tudományos osztályvevezetőjének, Weimann Bélának, a VITUKI Vízrajzi Osztálya vezetőjének, Szilágyi József csoportvezetőnek, a VITUKI tudományos főmunkatársának, Csermák Bélának a VITUKI tudományos főmunkatársának és dr. Ubell Károlynak, a műszaki tudományok kandidátusának, a VITUKI tudományos főmunkatársának „SZOCIALISTA MUNKÁÉRT" ÉRDEMÉREM Beró Lajosnak, a VITUKI Vízrajzi Szolgálata hajóvezetőjének, Ékes Albernek, a VITUKI Vízrajzi Szolgálata műszaki ügyintézőjének és Konrád Istvánnak a VITUKI vízmérő csoportja műsizaki ügyintézőjének MUNKAÉRDEMÉREM kitüntetést adományozta. AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG VEZETŐJE a Magyar Vízrajzi Szolgálat 75, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállása alkalméból, eredményes munkásságuk elismeréséül dr. Szigyártó Zoltánnak, dr. Károlyi Zoltánnak, Dohnalik Józsefnek, Haszpra Ottónak, Toókos Ildikónak, Hankó Zoltánnak és Starosolszky Ödönnek a VITUKI tudományos munkatársainak. Nagy Mihálynak, Dakó Sándornak, Diós Györgynek. Nádasdi Péternek, Tarnótzky Andornak és Vargay Józsefnek a VITUKI műszaki ügyintézőinek, valamint Káldi Jánosnak, a VITUKI raktárkezelőjének a VÍZGAZDÁLKODÁS KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntető jelvényt adományozta. (Folytatás a IS. oldalon)