Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán–Hankó Zoltán: Pécs város ivóvízellátásával kapcsolatos hidrobiológiai és hidraulikai vizsgálatok

Szabó Z.—Hankó Z.: Pécs város ivóvízellátása Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 65 3. táblázat A pccsi vízellátás vízmintáinak íz és szag-kölcsönző mikroorganizmusainak egyedszáma literenként Fair és Whiple (1918), Beger (1952), valamint Liebmann (1960) után Tabelle 3. Individuenzahl je Liter nach Fair und Whiple (1948), Beger (1952) sowie Liebmann (1960) jener Mikroorganismen, die den Wasserproben aus dern Wasserversorgungsnelz von Pécs ihren Geschmack und Geruch verleihen. Table •'!. Individual conut per litre ot the micro-organisms giving taste and odóur to the water samples taken írom the Pécs water supply network, altér Fair and Whiple (1948), Beger (1952) and Liebmann (1960) . Mintavételi helyek Taxonok — I/a I/b II/a III/a III/6 I V/a IV/6 y. VI/a VI /b VI/c Asterionella sp 9 150 1 950 7 440 1 680 1 820 2 640 2 800 1 540 1 200 375 210 Melosira sp 29 400 32 400 15 120 3 720 12 180 2 400 2 800 3 500 600 575 — Navicula sp 97 950 117 600 210 960 4 800 6 440 2 880 2 800 5 250 3 480 450 300 Nitzschia sp 48 600 7 200 7 260 2 580 3 360 2 880 3 080 910 960 450 300 Synedra sp 1 200 1 950 l 320 1 380 1 540 2 400 2 800 420 960 325 30 Tabellaria sp 600 150 60 120 — 60 — 280 — — — Chlamydomonas sp 2 500 1 950 900 840 560 540 210 840 1 020 175 90 Cryptomonas sp 5 100 450 300 540 280 — 210 560 540 75 690 Eudorina sp 600 150 60 60 •— —210 — — — — I'andorina sp 1 050 — 420 240 350 120 — 70 180 — 30 Peridinium sp 1 950 300 900 240 630 480 2 800 350 240 50 150 Scenedesmus sp 2 250 750 600 300 350 180 490 280 180 75 30 Coelosphaerium sp 600 750 300 180 70 60 70 — — 25 120 Oscillatoria sp 750 360 300 .— — — — 70 60 50 30 tebb mondottakat, másrészt azonban kiegészítik azokat. Az 1. ábra szerint az élő Dunával szemben (I/a) a homokfogóban feltehetően üzemeltetési okokból (II/a) megemelkedik a színtelen ostorosok száma (2. szektor). Ezt a derítés folyamata csak kis mértékben csökkenti (Ill/a és b minták). Viszont fényviszonyok (megvilágítás) hatására a színes ostorosok és zöldmoszatok száma nő (3. és 5. szektor). A derítés nem terjed ki a kovamoszatok (4. szektor) mennyiségének csökkentésére. A két 500 m

3-es aknában, ha ezeket egymással is összevetjük (1 V/a. és b minták), szennyeződést előidéző tényezőknek is kell szerepelniük, ami minőségi és mennyiségi változást jelez, esetleg bizonyos pangásra is mutat. A távvezeték állócsövénél (V.) lényegbevágó változást feltehetően az üzemeltetési mód (szivattyúzásbeli különbségek) és a távvezeték periphytonja (bevonta) idézi elő. A tárolóban a betáplálás (VI/a és b), az elvezetés és a tárolás módja jelentékeny mennyiségi és minőségi, főként pangásra utaló elváltozásokat mutat (VI/c). Ez utóbbit a kék-moszatok (1. szektor), a színes ostorosok (3. szektor) és a zöldmoszatok (5. szektor) növekedése, de a kovamoszatok (4. szektor) csökkenése mutatja be. A 2. ábra, amely a 2. táblázat %-os adatai szerint készült, tehát a bioindikátor mikroorganuzmusok csillagdiagramjai, szembetűnően mutatják a vízkivétel, a kezelés (tisztítás), a vízelvezetés és a tárolás okozta minőségi megváltozást az egyes minták képeinek egybevetése alapján. Az eredeti kiemelt Duna-vízhez viszoszonyítva (I/a) valamennyi minta eltér egymástól. A szennyezettséget jelző bioindokátorok száma (EOL és Ipa.) a II/a, IV/a, IV/6, az V. és VI/a, b, c mintáknál emelkedik meg. * A 3. táblázat adatsora arra világít rá, hogy a felszíni vízkivételi művek tervezőinek, létesítőinek és üzemeltetőinek nagy gondot kell fordítaniok az ivóvízellátás céljait mindenben kielégítő ízű, szagú és minőségű víz biztosítására. A táblázatból kiderül, liogy egy homokfogó (II/a) 3—4 órás átfolyású derítősorozat (III/a és b) után a távvezeték bevonata (V), Illetőleg a tároló pangása, zárlatai, avagy feliszapolódása (VI/a, b, c), egyes mikroszervezetek számát lényegesen lecsökkenti, míg más szervezetékét emeli, illetve alig változtatja meg. Ez ivóvízellátás esetén nyilván megfelelő technikai módosításokat, üzemmenet helyesbítéseket, avagy gondos utótisztítást (homokszűrést) igényel. A klórozás egymagában nem segít, csak ront a víz élvezhetőségénjha mégis öli a klór a mikroorganizmusokat, az ízrontó anyagaik viszont az ivóvízbe kerülnek elhalásuk következményeként. Eredeti mintákban Bürker-kamra segítségével megszámoltuk és 1 ml-ben" kiszámítottuk darabra méretre való tekintet nélkül a homokot és a szerves törmeléket, valamint az Al(OH)

3 pelyheket. A tisztítás, távvezeték és tárolás mintegy 1/10-ére csökkenti le a törmeléket, a a derítősor utáni pehelyszám viszont csak a 10 000 m

3-es tározóban csökken le (ülepedik ki) mintegy 1/5-nyire. Ez a hidrobiológiái vizsgálat a maga nemében és menetében, módszerében ós értékelésében első volt hazánkban. Így kívánatos volna más vízellátási rendszerekre (Budapest, Szolnok, Siófok stb.) is kiterjeszteni és eredményeit értékesíteni. 12. A medence vizsgálata A vizsgálatot a Pécsi Hőerőmű által üzemben tartott, párhuzamba kapcsolt három kiegyenlítő medence',; közül a ,,B" jelű, középső medencében végeztük el. A vizsgálatok során tekintettel kellett lennünk a' Hőerőmű üzemére, ezért nem lehetett olyan üzemállapotot előállítani, mint amilyen üzemállapot a most épülő negyedik — a vízellátás céljait szolgáló — medencében várható. A vizsgálatok céljára az alábbi üzemállapotot lehetett beállítani. Az „A" és ,,C" jelű medencéket lezártuk. A Hőerőmű állandó vízsűgárban kb. 125 l/s vízhozamot igényelt. A Mohácsi Vízkivételi Műtől 250 l/s vízhozamot szolgáltattak mindaddig, míg az üzemben levő ,,B" jelű medence túlfolyásig meg-