Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Cziráky József: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1959. és 1960. években végzett vidéki ásvány- és gyógyvizekkel kapsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről

544 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Cziráky J.: Jelentés az 1959. és 1960. évi mérésekrő'i A savanyúvizet csak ivóvízellátásra használják fel. 2. A strandfürdő melletti parkban van a Csitári artézi kút. A vízhozamot +0,3 m-en a bárom ágú kifolyónál mértük. Összhozam Víz- Levegő[1/p] hőmérséklet [C°] 1959. ápr. 5 30 10,0 18 1959. máj. 21 59 17,0 24 1959. júl. 10 50 10,7 28 1960. márc. 12 50 10,0 4 1960. okt. 9 16,4 14 A savanyúvizet a környék lakossága fogyasztja. 3. A Kolorit-gyári kút 1892-ben készült ós 194 m mély. Vízhozamot nem mérhettünk, a szónsavas víz hőmérséklete 1959. máj. 21-én 17,5 C° (lev.: 28 C°). Szolnok (Szolnok m.) város területén három hévizes artézi kutat vizsgáltunk. 1. A Tisza szálló és gyógyfürdő artézi kútja 957 in mély és 1928-ban készült. Az alkalikus hóvízhozamot műszaki adottságok miatt nem mérhettük. A vízhőmérséklet 1959. aug. 19-én 52,0 C° (lev.: 23 C°). 2. A cukorgyári uszoda artézi klítja 1000 m mélv. A +1,5 m-en kifolyó vízhozamot sebességméréssel (c 0.75) állapítottuk meg. Vízhozam ' Víz- Levegő[1/pl hőmérséklet [0°J 1959. márc. 19 — 60,0 5 1959. aug. 29 765 59,2 23 1960. febr. 7 773 00,0 —5 1960. ápr. 12 762 60.0 15 1960. jún. 15 590 59,0 27 1960. jún. 21 — 00,0 23 A jódos hévizet három nyitott medence töltésére, továbbá 8 háztömb melegvízellátására ós fűtésére használják fel. 3. A Szabadság tsz. artézi klítja 1954-ben készült, 2286 m mély. Az alkalikus hévízhozamot köbözéssel mértük. Vízhozam Víz- Levegő[1/pj hőmérséklet [C°] 1959. márc 15 293 60,0 5 1959. aug. 29 288 61,2 26 1960. febr. 7 287 61,0 —II 1960. ápr. 12 284 61,0 13 1960. jún. 15 370 60,5 27 1960. júl. 8 — 60,5 25 Az alkalikus hévizet üvegházak ós lakóépületek fűtésére, továbbá melegvízellátására hsználják fel. Tata (Komárom m.) 1. A Népparkban levő Kis- forrást 1959-ben újra foglalták és a langyos vízhozamát ivóvízellátásra használják fel. 2. A Cseke tó mellett fakadó Nagy-forrás vízhozamát a fürdőépület-rom közelében sebességméréssel (c — 0,8) állapítottuk meg. Vízhozam Víz- Levegő[1,/p] hőmérséklet [C°] 1950. nov. 7 10 200 20,0 5 1960. márc. 26 10 200 19,5 10 1960. okt. 8-án a Nagy-forrásnak nem volt elfolyása a csatornában, mert szept. 10-ón hirtelen süllyedt a vízszint a forrásmedencóben. 3. A tatai határban fakadó Fényes-forráscsoport összliozamát is sebességméréssel (c = 0,75) állapítottuk meg. Vízhozam Víz- Levegő[1/pJ hőmérséklet [C°] 1959. nov. 7 17 000 20,7 5 1960. márc. 26 18 700 21,0 10 1960. okt. 8 21 600 22,8 21 Az egyszerű hévizet nyáron fürdésre használják fel. Tiszajenő (azelőtt Jászkarajenő, Szolnok m.) határában van a „Mira" keserűvizes és glatibersós gyógyvíztelep. Az 1960. jún. 15-én végzett vizsgálat szerint 1959-ben a telepen 8 új aknás kút létesült. Vízmagasság a kutakban 3—4 m, a vízhőmérséklet 1 1,5—15,0 C° (lev.: 21 C°). Vízhozamot nem mérhettünk, a napi termelés 6000 palack gyógyvíz. Tiszaőrs (Szolnok m.) fürdőtelepót az 1932-ben létesített 1882 m mély artézi kút táplálja. Vízhozammórást +-3,5 m-en köbözéssel végeztük. Vízhozam Víz- Levegő[1/Pl hőmérséklet fC°l 1959. jún. 25 300 50,8 23 1960. jún. 16 227 50,9 24 Az alkalikus hévizet nyáron három medencében, télen pedig üvegházak fűtésére használják fel. Tótkomlós (Bókós m.) ,,Rózsa-fürdő"-jének artézi kútja 1942-ben létesült, 545 m mély. Az üzemi vízhozamot a nagy medence beömlési nyílásánál mértük köbözéssel. Vízhozam Víz- Levegő[1/p] hőmérséklet [l'°| 1959. jún. 8 425 42,1 25 1959. júl. 2 494 32,0 20 1960. febr. (i 426 42,2 -s 1960. máj. 20 460 42,2 '20 1900. szept 1 436 42,0 Az alkalikus hévizet két medencében és 14 kádban használják fel a fürdőtelepen. Tótkomlós határában 1958-ban 2116 m mély, artézi kút létesült. Vizsgálataink alkalmával a kút fojtva működött, két esetben sebességméréssel (c - 0,75) állapítottuk meg a teljes vízhozamot . Vízhozam N Víz- Levi'gő[I/p] hőmérséklet |C| 1959. jún. 8 100 79,3 25 1959. júl. 2 432 K2,S 2íi 1900. máj. 20 1922 87,4 20 1960. szept, 1 2035 S3,0 Az alkalikus hévíz hasznosításának terve elkészült, jröiöks zeni mi klós (Szolnok m.) fürdőtelepe részére 1958-ban 1317 in mély artézi kutat fúrtak. Akkor +•0,6 m-en a vízhozam 360 l/p, a vízhőfok 64,0 C° volt. A vízhozamot 0,3 m-es kifolyási magasságnál a térszínen sebességméréssel (e - 0,9) állapítottuk meg. Nyugalmi Víz- Levegőszínt [m] hőmérséklet [C°l 1959. aug. 28 253 65,2 21 1959. okt. 15 — 65,1 14 1900. ápr. 8 257 64,3 14 A jódos hévizet egyelőre a városi kádfürdő használja fel. Türk eve (Szolnok m.) fürdőjének artézi kútja 2351 in mólY. 1954-ben készült. 1960. ápr. 2-án , 5,0 m-en levő csőleágazásnál mért vízhozam : 1497 l/p, vízhőfok 76,0 C° (lev.: 17 C°). A vízhozam a kútfejen képződött lerakódás függvénye. A jódos hévizet a fürdőtelep vízellátására, továbbá télen üvegházak ós csibenevelőtelep fűtésére használják fel. Velence (Fejér m.) község határában fakad a jól foglalt Meszlényi-szőlök forrása. A radioaktív ásványvizű forrásnak csak a nyugalmi szintjét mérhettük. Nyugalmi Víz- Levegőszínt (m) hőmérséklet |('J 1959. nov. I —2,2 I 1,2 1960. jún. 23 —1,2 12,7 27 1960. okt. 5 1,1 12,9 13 Az ásványvíz a környék ivó- és használati vízellátását viztosítja. * A jelentésből kitűnik, hogy az Országos Baínoológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztálya 1959—60. években 99 helyen 193 ásvány- ós gyógy vizes forrást, kutat ós tavat vizsgált meg. A részletes adatokat a beküldött jelentések tartalmazzák. Előző jelentések 1950. évi budapesti és vidéki mérések. Hidr. Közi. 1952. pp. 388, 472. 1951. évi vidéki mérések. Hidr. Közi. 1953. p. 370. 1951—52. évi budapesti mérések. Hidr. Közi. 1954,. pp. 308, 382. 1952—53. évi vidéki mérések. Hidr. Közi. 1955. pp. 367, 441. 1954—55. évi vidéki méréstik, Hidr. Közi. 1958. p. 145. 1956—57. évi vidéki mérések. Hidr. Közi. 1959. p. 315. 1958. évi vidéki mérések. Hidr. Közi. 1961. p. 170.