Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

508 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Zsuffa I.: Gondolatok a vízgazdálkodási hossz-szelvényről 1ROPALOM [ÍJ Lászlóffy Woldemár: A fajlagos lefolyás hosszúidejű átlaga Magyarországon és a hidrológiai hosszszelvények. Vízügyi Közlemények, 1954/2. [2] Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási tervezés. Vízügyi Közlemények, 1954/2. [3] Szabó Ivánné—Zsuffa István : Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1962/6. [4] Zsuffa István : Vízháztartási vizsgálatok a Német Demokratikus Köztársaságban. Vízügyi Közlemények, 1960/2. [5] Puskás Tamás: Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Tanulmányok és kutatási eredmények. 10. szám Bpest, 1961.' MblCJlH O BOflOXOSflííCTBEHHblX IlPO^O^bHblX nPOdsHJlHX fl-p. M. )Kycf)0a Uenbio B040X03HHCTneHHbix npoaojibHbix npoi}>njieft HB/ineTCH noíiroTOBKa cocTaBJieHiifl BoaHoro GajiaHca AJIA OTflejibHbix TeppiiTopuií H TCM caMbiM noAroTOBKa njiaHOBoro IICC^EAOBAHIIH cooTBeTCTByiomnx BOAOCÖOPHMX njiomaaefl. JX JIH nocrpoeHHH BOAOxo3HÍícTBeHHoro npoAOJibHoro npoijiHJiH HCKOToporo BOAOTOKA B nepBofí onepeA" Hy>KHO nocTpoHTb niApojiornHeckiiii npoAOJibUbiii npo<J)HJib pacneTHbix Majibix BOA, 3aTem HyHCHO coönpaTi. AaHHbie no BOAonojib30BaHitHm. Ha Hii>KHeH nacTii BOAOX03ntícTBeHHoro npoAOJibHoro npotJuuiH ii30őpa>Kajiii cxeiviy BOAHOÍÍ cucreMbi, a Ha BepxHett nacm Hanecjiti rnAPOJionmecKHM npoAOJibHbift npotjiHJib pacMeTHbix Majibix BOA, AAJIEE no MCTOAV nocTpoeHHH, npHMGHeHHOro B repiviaHHH, MU BbiHiiTajw BeJIHMHHbl B0A0n0Jlb30BaHH;"i 113 JIHHHH, ii3oGpa>KaiomeH MaAbie pacxoAH. TaKHM 0Őpa30M no rpai{»nKy cpa3y MOWHO yCTaHOBHTb, 1T0 KaKOH >KHB0ÍÍ paCXOA OCTaCTCH B AaHHOM cTBope BOAOTOIO, T. e. Kai<on pacxoA HexBaTaeT. noA JiHHHeii 0—0 Ha rpa(J)iiKe — rAe MO>KHO OTCMHTaTb HCAOCTaTKH B BOAe — Mbl H30Őpa>Ka^H H BO3M0>KH0CTH AJifl AonojiHeHHH HeAOCTaTOK B BOAe (AonojiHHTejibiibie pacxoAbi, nojiyieHHbie no 3aperyjmpoBanHio H T.«h.). B iiHTepecax jiymueií pa3BeAKH B0A0X03jiiícTBeHiibix yCJIOBHH H B03M0>KH0CTen A3HH0H TeppilTOpHH HOCTpOeHbi T. H. noTeHiniajibHbie B0A0X03flncrBeHHbie npOAOJibHue npo(J)HJIH. Ha HHX ITOMHMO ii3o6pa>KeHiiH Majibix pacxoAOB noKa3aAH n JIHHHIO BOAonoTpeőHOCTeií oponjaeMbix njiomaAefi no Tonorpa^imecKitM ycjiOBiiHM H pacnojiaraiomnxcfl BAOJH. BOAOTOKA. TaK>Ke noka3ajin Ha rpa<j)HKe n JIHHHIO opociiTejibiiux pacxoAOB 3aperyjiHPOBAHIFEM. Ilo rpaijmKy MO>KHO onpeAeJimb Bejumirny Majibix pacxoAOB B pa3JiiiHHbix CTBopax. C OTHMH pacxoAaMH MO>KHO oőecneMHTb opomemie njioniaAeíí, HMeJOIHHX öAaronpnjiTHbie TonorpaiJiiiiecKiie ycjiOBHH. Tai<)Ke Az al-dunai vízlépcső a megvalósulás küszöbén A napilapok közölték, hogy Jugoszlávia ós Románia megkötötte az egyezményt az aldunai vízlépcső építésére. A belgrádi „Politika" c. lap közli a tervezett vízlépcső főbb adatait is. A duzzasztógáttal kapcsolatos vízerőmű világviszonylatban is jelentős helyet foglal el, minthogy nagyságát tekintve a világ hat legnagyobb vízerőműve közé fog tartozni. Európában pedig másodikként következik a volgai vízerőmű után. Évi energiatermelését 10,7 milliárd kWó-ra tervezik, amit 12 gépegység állít elő, összesen 2040 MW teljesítménnyel. A 12 gépegységből 6 a jugoszláv és 6 a román oldalon lesz. A vízlépcső Szip alatt 2 km-re épül. A gát hossza 1200 m, magassága 54 m lesz. Az építésnél 3,6 millió m

3 földet, illetve sziklát kell kiemelni, s a beópített beton mennyisége 2,5 millió m

3 lesz. A gát egyúttal hídként köti össze a Duna két partját, melyen korszerű aszfalt út és vasúti vágány vezet át, közlekedési kapcsolatot létesítve Jugoszlávia és Románia között. A gát építésével megszűnnek az Al-duna hajózási nehézségei, a veszélyes sziklazátonyok mélyen a víz alá kerülnek. A hajók átkelésére mindkét oldalon egyMOHCHO yCTaHOBHTb no rpa(|)HKy BejnmuHy njiomaAefi, opouiaeMbix npn rHApojionmecKH eme ocynjecTBHMbix MaKCHMajibHbix oSieiviax BOAOxpaHHJinma. B 3aKJII0MHTejIbH0H MaCTH CTaTbH npiIBOAHM BOA0xo3HHCTBeHHbie n noTeHuiiajibHbie B0A0X03HHCTBeHHbie npoAOJibHbie npo4»HJiH AJIH Tpex xapaKTepHbix BOAOTOKOB. Gedanken über die wassenvirlscliafUichen Lángsprofile Dr. Zsuffa, I. Wasserwirtschaftliche Lángsprofile habén die Bestimmung, die regionalen Wasserbilanzen und hiermit die planmassige Untersuchung der Einzugsgebiete vorzubereiten. Vor der Konstruktion des wassorwirtschaftlichen Lángsprofils eines Wasserlaufes muss das Lángenprofil der massgeblichen Niedrigwásser konstruiert werden und müssen auch die Angaben über die Wassernutzungen zusammengestellt werden. Im unteren Teil des wasserwirtschaftlichen Lángenprofils habén wir das Schema des Wassarsystems aufgetragen, auf den oberen Teil habén wir das hydrologische Lángenprofil der massgebenden Niedrigwásser aufgezeichnet und daraus in der in Deutschland üblichen Weise der Darstellung die Werte der Wasser nutzungen abgezogen. Aus der Darstellung kann alsó unverzüglich abgelegen werden, wieviel lebendes Wasser im fraglichen Profil des Wasserlaufs verbleibt beziehungweise wie gross der Wassermangel ist. Unterhalb der 0—0 Linie der Abbildung — wo die Wassermangel abgelesen werden können —, sind auch die Möglichkeiten zur Ergánzung der Wasserdargebote aufgetragen (Mehrdurchflüsse infolge Speicherung, usw.). Zur besseran Erschlie?sung der wasserwirtschaftlichen Verhaltnisse und Möglichkeiten des Gebiets wurden die so genannten potentiellen Lángsprofile der W

Tasserbewirtschaftung gezeichnet. An diesen zeichneten wir neben der Darstellung der Niedrig wasserfiihrung auch die Linie der Wasserbedarfe für die neben dem Wasserlauf liegenden und topográphisch bewasserbaren Fláchen sowie auch die Linie, die jene Bewásserungsmengen angibt, die durch Speichorung nocli gewáhrleistet werden können. Von der Abbildung liest inan ab, wie gross in den einzelnen Profilen die Niedrigwassermenge ist, wie grosse Fláchen damit berieselt werden können, und wie gross jener Speicherraum ist, mit dem die topográphisch bewásserbaren Gebiete versorgt werden können beziehungsweise. wie grosse Gebiete durch den hydrologisch noch ausbauwürdigen grössten Speicherraum gerade noch bewássert werden können. Am Ende des Beitrags werden die wasserwirtschaftlichen und potentiellen WasserbewirtscliaftungsLangsprofile für drei charakteristische Wasserláufe gezeigt. egy hajózózsilip épül, melyeknek hossza 300 m, szélessége 30 m lesz. A hajózási viszonyok megjavítása révén az áruszállításnak a jelenlegi évi 10 millió tonnáról évi 45 millió tonnára való emelkedésére, s a szállítási költségeknek pedig mintegy 20°„-os csökkenésére számítanak. A duzzasztott víz lehetővé teszi, hogy a belgrádi kikötőt 5000 tonnás tengerjáró hajók is elérhessék. A duzzasztott víz jugoszláv oldalon el fogja borítani Donji Milanovác, Tekija, Szip, Nagygolubinje, Kisgolubinje községeket, román oldalon pedig Orsova várost, Szvinica, Óoqradina, Újogradina községeket ós mintkót oldalon több kisebb települést. E helységekből jugoszláv oldalon mintegy 10 000, román oldalon 15 500 lakost kell áttelepíteni. Az építési költségek kereken 400 millió dollárra rúgnak, amiből 300 millió esik a vízlépcsőre és 100 millió a hajózás érdekében szükséges egyéb munkálatokra. A költségeket Jugoszlávia és Románia közösen fél-fél arányban megosztva viselik. A műszaki terveket jugoszláv részről a belgrádi „Energoprojekt", román részéről a bukaresti ,,ISPE" készíti. Az előkészítő munkákat 1964 közepén, az építést 1965. évben szándókoznak megkezdeni, a befejezést 1971-re irányozták elő. Schlegel Oszkár