Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

Bartos S.: Az Általér-völgy távlati vízellátása Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 485 A VI. függő és a VI. lejtaknán összesen 10—12 000 m

3/nap vízmennyiség kivétele várható. Az 1961-ben elkészült sasbérci vízakna (az eddigi adatok szerint) előreláthatólag 5—6000 m

3/ nap vízmennyiséget szolgáltat. A XIV. aknaüzem területéről jelenleg a függő és a lejtaknán át összesen átlagosan 30 600 m

3/nap vizet emelnek. A XIV/a vízakna elkészülte után a XlV-es aknaüzem területéről előzetes becslés alapján kb. 43 000 m

3/nap összvíz mennyiség kiemelése várható. Az ipari vízellátásra számításba vehető vízmennyiségeket összesítve a 2. táblázatbeli értékek adódnak. 2. táblázat A kiemelés helye A jelenlegi, adatok szerint A kiemelés helye biztosan várhatóan A kiemelés helye kiemelhető [m

3/nap] III/o akna VI. (függő + lejt) akna Sasbérci vízakna XIV. (függő + lejt) akna ós XIV/a vízakna 7 000 11 000 6 000 36 000 12 000 12 000 6 000 43 000 59 000 73 000 Amint az előzőekből kitűnik a város távlatilag 18 000 m

3/nap ivóvizet igényel. Az üzemi költségek gazdaságosságát, valamint a biztonságot is szemelőtt tartva a legfőbb követelmény, hogy a kívánt vízmennyiség lehetőleg kevés helyről és nagy mennyiségben legyen biztosítható. Az előzőeket figyelembevéve, továbbá azt a körülményt, hogy a Turul karsztaknából a jövőben is kb 6000 m

3/nap vízmennyiség biztonsággal kitermelhető, egy újabb 12 000 m

3/nap teljesítőképességű víznyerőhely kiépítése lenne a közeljövő legfontosabb feladata. Ebben az esetben két helyről biztosítható a város távlati vízigénye. A XIV/a jelű vízakna folyamatban levő teljes kiegészítésével ez a kérdés megoldható és a szükséges kb. 12 000 m

3/nap vízmennyiség innen kitermelhető. Remélhetőleg 36 000 m

3/nap kivehető vízmennyiség minőségi és mennyiségi szempontból is beváltja a hozzáfűzött reményeket, még abban az esetben is kedvező lenne az eredmény, ha 12 000—15 000 m

3/nap vízmennyiséget kapnánk. Ezzel Tatabánya ivóvízellátása biztonságosnak mondható távlatilag is. Ipari vízellátás tekintetében hasonló a helyzet, amint a 2. táblázatból kitűnik, a város ipari vízigénye hiánytalanul kielégíthető. Tatabánya távlati vízellátásánál fő nehézség a víznyerőhelyek víztermelésének összehangolása, a tározás megoldása és a hálózat szükségletnek megfelelő bővítése, valamint a vízminőség biztosítása és a műtárgyak biztonságos elhelyezése (alábányászás elkerülése). •5. Tata távlati vízellátása A jelenlegi víznyerőhelyek — beleértve az Angolkertben mélyített két mélyfúrású kutat is — nem oldják meg Tata vízellátását. A város pillanatnyi vízellátása nehézkes és a bányászat következtében előállt vízszínsüllyedések növekedése esetén a helyzet még súlyosabbá válhat. A város vízkérdésének megoldására az alábbi lehetőségek kínálkoznak. a) Ha az Oroszlány városi vízellátás a Fényes forrási vezetékről oldódik meg, akkor leágazó vezetékkel a hiányzó vízmennyiség fedezhető. b) Ha Tatabánya a XIV/a aknából távlati vízszükségletét fedezi, akkor az újvárosi karsztaknából a felszabaduló 6000 m

3/nap vízmennyiséggel, egy 9 km-es vezeték építésével Tata vízellátása megoldható. c) A helyi víznyerőhelyeknél az előállt vízszínsüllyedéseknek megfelelően akna, vagy küszöbsüllyesztés útján átmenetileg és kismértékben oldhatók csak meg a vízellátási nehézségek. Mint látható az előbbiekből a három nagy település, de különösen Oroszlány és Tata vízellátási igénye helyi vizekből nem fedezhető, hanem csak távvezetékek építése útján, de ebben az esetben is egymástól nagymértékben függ a vízellátás megoldása. Célszerűnek tartjuk ezért az Általér völgy egész területére egy átfogó, regionális terv készítését, és a három város vízellátásának teljes összehangolását. A Tatabánya térségében jelentkező — távlati vízigényeket is figyelembevéve — felesleges ivóvízminőségű vizekkel Oroszlány, illetve Tata vízellátását kellene megoldani. Különösen érvényes ez a megállapítás abban az esetben, ha a XIV/a vízakna a hozzáfűzött reményeket beváltja, A három város távlati vízellátása véleményem szerint csakis egymással szoros összef üggésben - egy regionális vízmű kialakításával - oldható meg véglegesen . IRODALOM* 1 Babos Z. : Oroszlányi Erőmű tervfeladata Bokodi völgyzárógát. (A bokodi völgyzárógát vízgyűjtőterületének vízrajza.) ÉM Mélyépterv Víziművek osztálya. Tsz.: 21—340—1 /II. Szakvélemény. Kézirat, Bp. 1957. V. [2] Bagoly L. : Oroszlány—bokodi vízmű hidrológiai vizsgálata. ÉM Mélyépterv Vízilétesítmények osztálya. Tsz.: 54/11—8471—2. Szakvóleménv. Kézirat, Bp. 1962. XII. [3] Balkay I. : Az Oroszlány—bokodi egységes vízmű 3. és 5. sz. végleges kútjai szivattyúzási eredményének kiértékelése ós a további kutak elhelyezésére ós üzemeltetésére vonatkozó szakvélemény. ÉM Mélyépterv Vízkutatási osztály. Tsz.: 3293/B. Kézirat, Bp. 1954. X. [4] Balkay I. : Szakvélemény a Bokodi-tó környékén, az Altalór völgyében további 1500 m

3/nap vízigény biztosításának lehetőségére. ÉM Mélyépterv Vízkutatási osztály. Tsz.: I—3293. Kézirat, Bp. 1954. XI. [5] Bartos S. : Az Oroszlány—bokodi vízmű bővítéséVei kapcsolatos vízkutatás. ÉM Mélyépterv Vízilótesítmények osztálya. Tsz.: 8471/P. Szakvélemény. Kézirat, Bp. 1960. I. * Az irodalomjegyzék dr. Vitális Gy. tanulmányában felsorolt munkákkal együtt teljes. Szerk.