Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

Bartos S.: Az Általér-völgy távlati vízellátása Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 479 4000 2000 ^10005 600 < m •5 200 ^ 10060 40 20 10 533 I 27 I 100^BO£ * 200so tí 500"^400lf 200£ 100011 tí I 1000^ 600 %m ÍT200 ! t i ÍJ 40 ^ Mii 10u2« | SO S4 "I SZ I c gsoo"I ^ 600400"Is s 20040 tí II § í rtit I I I ll'l -íf "-e -5I t II ^ ii § >3 ÉJ .mi Q minimum [j középérték | maximum A maximum érték fötött tévő szamok a közép és a maximum érték közé esi adatok számának %-ót jelentik 2. ábra. Az Általér-völgy vízminőségi viszonyai (dr. Papp Szilárd nyomán) <t>ue. 2. KatecmeeHHbie ycAoeua eodu e dojiune Axmajiep nomeHifuaAbHbiü eodoxo3HncmeeHHbiű ((pue. 4b) npodoAbHbie nporfniAH pyiba LUed u Me3eAaK Fig. 2. Water quality conditions in the Altalér—Valley A 2. ábra kizárólag a felszíni vizekből vett mintákat tartalmazza. A szóbanforgó terület felszíni vízfolyásai közül az Általért (Szentjános patak) Nagytavat, Gallai-patakot vizsgálták. Az alábbiakban átlagértékek megadásával közöljük a bakteriális, organikus szennyeződést, klorid- és szulfáttartalom határértékeit, keménységét és összes oldott sótartalmát: Altalér Gallai patak Nagytó Szentjános patak Coli szenny, (ml) Oxigén fogv. (mg/l) Kloridtart. (ing/l) Szulfáttart. (mg/l) Keménység (Nkf) Ossz. old. sz. (mg/l) 11—100 100,1 — 25,1101—1000 2,6— 20,1— 100,1— 25,1— 501,0— 0—10 6,0 50,0 100,1 15,1—25,0 1000,0 0—10 50,1—100 15,1—25,0 (A határértékek dr. Papp Sz. nomenklatúrája szerint.) A felszíni vizek minőségét tekintve sem a lakosság, sem az ipar részére közvetlenül nem használható fel fogyasztásra, hanem az első esetben teljes, a második esetben a felhasználás jellegétől függően tisztításra szorul. Összefoglalva: Az Általér Bánhidáig tisztának mondható. Az Oroszlányi Erőmű üzembeállításával Kecskéd vonalától szennyeződés és nagyobb keménység várható. Bánhidától a Gallai-patalt hozza Tatabánya összes házi és ipari szennyvizét, innen az Általér szennyezett. A vízfolyás rövid szakasza után a Tatai Nagytóba ömlik, ahol letisztul. Tatán a háztartási szennyeződéseken kívül a Díszműbőrgvár erősen szennyezett (kb. 160 m

3/nap) és a Tatai Szőnyeggyár festékes (kb 100 nr/nap) vizét vezeti a patakba. A befogadó Dunáig a szennyeződés fokozatosan letisztul. Az Altalér öntisztítóképessége igen nagy. Oroszlány jelenlegi vízellátási helyzete (Bokodi Vízmű) Oroszlány város a tárgyi terület rohamosan fejlődő bányászvárosa. Lakosainak száma : 1949. január 1-én 3740 fő volt. A lélekszámnövekedés 1949—1961. között 11 392 fő, azaz 304,6%. Természetesen ez a szám a város mesterséges felduzzasztásának mutatója, de a további népesség növekedésnél a természetes szaporodáson kívül jelentős lesz a bevándorlás is. Ezeket a távlati vízigény számításánál figyelembe kell venni. A vízigény alakulása a következő (200 l/nap fő fejadaggal számolva + az ipar ivóvízminőségű vízigénye + locsolás + hálózati veszteség stb.) : 1960. évben 4 500 m

3/nap 1961. ,, 5 000 1975- ,, 10 000 ,, (távlati vízigény).