Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

477 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. « VÍZELLÁTÁS Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása* BARTOS SÍNDO R«* / Vz Általér vízgyűjtőjének vízrajza Az Általér vízgyűjtő területe Fejér, Komárom és Esztergom megye területén fekszik (1. ábra). Keleten a Vértes hegység és a Gerecse, nyugaton pedig a Bársonyos dombjai és a Kisalföld K-i szegélye határolja. Vízgyűjtője a befogadó Dunáig 54(5 km

2, völgyének hossza 63 km. Jelentősebb mellékvizei; az Oroszlány— Kecskédi vízfolyás ; a Gallai patak ; és az angolkerti vízfolyás. Igen jellemző az Általér vízrendszerének Tatabánya feletti részéi-e a számos kisebb-nagyobb víztározó tó, amelyeket a patakok nagy vízszegénysége miatt számos vízimalom üzemelésének biztosítására létesítettek. A malomtavak nagyobbrészt halgazdasági célokat is szolgálnak, vagy szolgáltak. Nagyobbak : a tatai Nagytó (5,0 millió m

3), a bánhidai (0,8 millió m

3), és a környei öregtó (0,25 millió m

3), az újabban létesített Oroszlányi Erőmű hűtőtava (5,25 millió m

3), a bokodi Öregtó, a kecskédi Űjtó, az Oroszlányi Kis- és Nagytó, valamint a Majki tó. A víztározó tavak közül a legnagyobbak jelentősen befolyásolják a vízjárásokat. Vízjárás észlelés és vízhozam adatok kis számban vannak, mert az Általéren rendszeres vízállásészlelés nem volt (csak az angolkerti vízfolyáson 1950, tatai vízfolyáson 1953 óta és az Oroszlányi Erőmű tervezését megelőző időszakban az egész rendszeren). A vízfolyások vízhozamának mikénti alakulását az időjárás és a földtani adottságok határozzák meg. A fiatal földtani képződményekből, löszből, és futóhomokból fakadó források hozama a csapadéktól függ, ezért alárendelt jelentőségűek, számuk is csekély. Száraz nyarakon különösen vízszegény a helyzet, ilyenkor az Általér mellék vizei túlnyomórészt teljesen kiszáradnak. A VITUKI „Magyarország vízkészlete" című munkája szerint az Általér vízgyűjtőjéből 90 km

2 kavicsos ós homokos negyedkori üledék, aminek talaj vízforgalma 4,9 l/sec. km

2 értékűre becsülhető. Fakadó forrásokkal szemben nagy fontosságúak a mélységből feltörő karsztforrások, amelyek vízgyűjtő területe a Vértes és a Gerecse hegység karsztvidékéhez tartozik. Ezen a karsztvidéken a csapadék beszivárgási százaléka sokévi átlagban a Vértesben 35%-ra, a Gerecse hegység területén 36%-ra, a tartósan kitermelhető vízmennyiség * Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási ós Hidrogeológiai Szakosztályának 1963. március 19-ón tartott előadóülésén. ** Építéstudományi Tntézet, Budapest. az előbbinél 6,2, az utóbbinál 7,4 l/sec. km

2 értékűre beesülhető. Az összefüggő karsztvízszint a hegyekben magasabban áll és a Duna felé lejt. A kutatások szerint Tatabánya körül a karsztvízszint 138 mA-f. körül ingadozik, azonban az utóbbi években erősen süllyed. A vízgyűjtő karsztforrásokban leggazdagabb területe Tata vidéke, ahol az egymást keresztező törések mentén gyakran nagyon bővizű, langyos karsztforrások törnek fel, melyek gyógyerejét már évszázadok óta ismerik. A tatabányai bányákban fakasztott karsztvíz betörések következtében a tatai karsztforrások egy része elapadt. A természetes vízfolyási viszonyokat nagymértékben befolyásolják a víztározó tavak, amelyek csapadékszűkös időben a teljes vízmennyiséget is visszatarthatják. A természetes vízjárási viszonyok mellett jelentős befolyásoló tényező a bányavíz. A Közép-Dunántúli Szénbányászati Tröszthöz tartozó pusztavámi bányák jelenleg 3, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat jelenleg 7, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt pedig jelenleg 15 aknaüzem területén emel felszínre ún. bányavizet. (A kiemelt bányavízre vonatkozó legújabb számszerű adatokat Vitális Gy. tanulmánya [13] tartalmazza.) A VITUKI szerint az Általér által képviselt vízkészlet a következő vízrajzi adatokkal jellemezhető : Szelvény helye NQs% KNQ KÖQ KKQ LKQ Szelvény helye vízhozam [ nv'/sec/ a) A Környei Öregtó vízkivétele felett (238 km

2 vízgyűjtő) b) A Dunába való betorkolásnál (546 km

2 vízgyűjtő) 42 55 15 20 0,5 1,3 0,030 0,250 0,010 0,100 Az Általér-völgyi vízminőségi helyzet Az Általérvölgy és mellékvizeinek vizsgálatát az Országos Közegészségügyi Intézet [17], valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végezte el. A vizsgálatok az ij>arfejlesztési programmal kapcsolatos regionális tanulmányok készítése során történtek, így csupán az utóbbi néhány év adatai állnak rendelkezésre, melyeket tájékoztató jelleggel közlünk (2. ábra).