Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

477 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. « VÍZELLÁTÁS Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása* BARTOS SÍNDO R«* / Vz Általér vízgyűjtőjének vízrajza Az Általér vízgyűjtő területe Fejér, Komárom és Esztergom megye területén fekszik (1. ábra). Keleten a Vértes hegység és a Gerecse, nyugaton pedig a Bársonyos dombjai és a Kisalföld K-i szegélye határolja. Vízgyűjtője a befogadó Dunáig 54(5 km 2, völgyének hossza 63 km. Jelentősebb mellékvizei; az Oroszlány— Kecs­kédi vízfolyás ; a Gallai patak ; és az angolkerti vízfolyás. Igen jellemző az Általér vízrendszerének Tata­bánya feletti részéi-e a számos kisebb-nagyobb víztározó tó, amelyeket a patakok nagy vízszegény­sége miatt számos vízimalom üzemelésének bizto­sítására létesítettek. A malomtavak nagyobb­részt halgazdasági célokat is szolgálnak, vagy szolgáltak. Nagyobbak : a tatai Nagytó (5,0 mil­lió m 3), a bánhidai (0,8 millió m 3), és a környei öregtó (0,25 millió m 3), az újabban létesített Oroszlányi Erőmű hűtőtava (5,25 millió m 3), a bokodi Öregtó, a kecskédi Űjtó, az Oroszlányi Kis- és Nagytó, valamint a Majki tó. A víztározó tavak közül a legnagyobbak jelentősen befolyásolják a vízjárásokat. Vízjárás észlelés és vízhozam adatok kis szám­ban vannak, mert az Általéren rendszeres vízállás­észlelés nem volt (csak az angolkerti vízfolyáson 1950, tatai vízfolyáson 1953 óta és az Oroszlányi Erőmű tervezését megelőző időszakban az egész rendszeren). A vízfolyások vízhozamának mikénti alakulá­sát az időjárás és a földtani adottságok határozzák meg. A fiatal földtani képződményekből, löszből, és futóhomokból fakadó források hozama a csapa­déktól függ, ezért alárendelt jelentőségűek, számuk is csekély. Száraz nyarakon különösen vízszegény a helyzet, ilyenkor az Általér mellék vizei túlnyomórészt teljesen kiszáradnak. A VITUKI „Magyarország vízkészlete" című munkája szerint az Általér vízgyűjtőjéből 90 km 2 kavicsos ós homokos negyedkori üledék, aminek talaj ­vízforgalma 4,9 l/sec. km 2 értékűre becsülhető. Fakadó forrásokkal szemben nagy fontosságú­ak a mélységből feltörő karsztforrások, amelyek víz­gyűjtő területe a Vértes és a Gerecse hegység karsztvidékéhez tartozik. Ezen a karsztvidéken a csapadék beszivárgási százaléka sokévi átlagban a Vértesben 35%-ra, a Gerecse hegység területén 36%-ra, a tartósan kitermelhető vízmennyiség * Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási ós Hidrogeológiai Szakosztályának 1963. március 19-ón tartott előadóülésén. ** Építéstudományi Tntézet, Budapest. az előbbinél 6,2, az utóbbinál 7,4 l/sec. km 2 érté­kűre beesülhető. Az összefüggő karsztvízszint a hegyekben magasabban áll és a Duna felé lejt. A kutatások szerint Tatabánya körül a karsztvíz­szint 138 mA-f. körül ingadozik, azonban az utóbbi években erősen süllyed. A vízgyűjtő karsztforrásokban leggazdagabb területe Tata vidéke, ahol az egymást keresztező törések mentén gyakran nagyon bővizű, langyos karsztforrások törnek fel, melyek gyógyerejét már évszázadok óta ismerik. A tatabányai bányákban fakasztott karsztvíz betörések következtében a tatai karsztforrások egy része elapadt. A természetes vízfolyási viszonyokat nagy­mértékben befolyásolják a víztározó tavak, ame­lyek csapadékszűkös időben a teljes vízmennyi­séget is visszatarthatják. A természetes vízjárási viszonyok mellett jelentős befolyásoló tényező a bányavíz. A Közép-Dunántúli Szénbányászati Tröszt­höz tartozó pusztavámi bányák jelenleg 3, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat jelenleg 7, a Tata­bányai Szénbányászati Tröszt pedig jelenleg 15 aknaüzem területén emel felszínre ún. bányavizet. (A kiemelt bányavízre vonatkozó legújabb szám­szerű adatokat Vitális Gy. tanulmánya [13] tar­talmazza.) A VITUKI szerint az Általér által képviselt vízkészlet a következő vízrajzi adatokkal jelle­mezhető : Szelvény helye NQs% KNQ KÖQ KKQ LKQ Szelvény helye vízhozam [ nv'/sec/ a) A Környei Öregtó vízkivétele felett (238 km 2 vízgyűjtő) b) A Dunába való betorkolásnál (546 km 2 vízgyűjtő) 42 55 15 20 0,5 1,3 0,030 0,250 0,010 0,100 Az Általér-völgyi vízminőségi helyzet Az Általérvölgy és mellékvizeinek vizsgálatát az Országos Közegészségügyi Intézet [17], valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végezte el. A vizsgálatok az ij>arfejlesztési programmal kapcsolatos regionális tanulmányok készítése során történtek, így csupán az utóbbi néhány év adatai állnak rendelkezésre, melyeket tájékoztató jelleg­gel közlünk (2. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents