Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

Vitális Gy.; Az Általér-völgyi nagyobb települések Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 475 ipartelepek stb.) ivó- és ipari vízszükségletét — miként azt földtani és vízföldtani adottságok is alátámasztják — a helyi vizekből lehet és kell beszerezni [37]. Oroszlány vidékén az ivóvizet elsősorban az Általér kavicsteraszából, a hiányzó vízmennyiséget pedig a karsztvíz feltárásával, vagy ha ez nem kielégítő, akkor a tatai Fényes forrásokból, vagy Tatabányáról szállított karsztvízzel célszerű megoldani. Az ipari vízigény a felszíni vizek tarozásával, esetenként a bányavíz hasznosításával biztosítható. Tatabánya vidékén az ivó- és ipari vízellátás a helyi karsztvíz, illetve bányavíz felhasználásával megoldható. A szénbányászat és a vízellátás szakembereinek kell eldönteni, hogy a meglevő vízkészletekhez hol és miként nyúljunk hozzá. A Tatabánya II. (Bánhida) Erőmű vízigényét az Általér vizének tározásával a bánhidai öregtó biztosítja. Tata vidékének vízellátását is helyben kell megoldani. Tata és közvetlen környékén a karsztvíz, a Duna közelében a teraszvíz felhasználása ajánlható. A regionális vízellátási tervben a gazdaságosság alapján dönthető el, hogy Tata vidékén távlatilag a karsztvíz, vagy a teraszvíz felhasználása indokoltabb-e ? A kisebb helységek vízellátása a hozzájuk földrajzilag legközelebb fekvő nagyobb település vízellátási rendszeréből oldandó meg. IRODALOM [1] Balkay I. : Oroszlányi vízkutatás. ÉM MÉLYÉPTERV Előtanulmányi osztály. Tsz.: 1545. Előzetes szakvélemény. Kézirat, Bp. 1951. III. [2] Bartos S. : Az Altalér-völgyi nagyobb települések ós létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása. Hidrológiai Közlöny 43. 1963. p. 477—486. [3] Bartos 8.—Mátrai Oy.— Vitális Oy. : Az Általér völgyének vízellátási viszonyai. Ismertetés a dunántúli tanulmányúthoz. 1962. június 3—4. Magyar Hidrológiai Társaság. Kézirat, p. 10—20. [4] Bartos S.— Vitális Oy. : Oroszlány város távlati vízellátása és az Altalér-völgyi települések vízgazdálkodása, ÉM MÉLYÉBT ERV Vízilétesítmények osztálya. Tsz.: 65—998—26/1. Szakvélemény, Kézirat, Bp. 1961. VIII. [5] Cziráky J. : Jelentós az Országos Balneológiai Kutató Intózet Hidrogeológiai Osztályának 1950— 1960. években végzett vidéki ásvány- és gyógyforrásokkal, illetve kutakkal kapcsolatos vízhozam- és hőmérsékletmórésekről. Hidrológiai Közlöny. 32. 1952. p. 388, 472 ; 33. 1953. p. 370; 35. 1955. p. 367, 441 ; 38. 1958. p. 145 ; 39. 1959. p. 315—322 ; 43. 1963. 534—544. [6] Dornyay B. : Tata-Tóváros hőforrásai és közgazdasági jövőjük. Englánder T. Könyvnyomda kiadása. Tata, 1925. [7] Ferencz K. : Szőny és környékének földtani viszonyai. M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése az 1957—58. évről p. 257—278. Bp. 1961. [8] Galli L.—Zoller J.— Vitális Gy. : Az Oroszlányi Erőmű tározással történő hűtővízellátása. ÉM MÉLYÉPTERV Hidrológiai osztály. Tsz.: 21 — 340--3. Szakvélemény. Kézirat, Bp. 1957. XI. [9] Gausz J.—Zoller J.— Vitális Oy. : Tatabánya vízellátása helyi vizekből. ÉM MÉLYÉPTERV Hidrológiai osztály és Nagylétesítmények osztálya. Tsz.: 2J/cl—1285-1. Előtanulmány. Kézirat, Bp. 1958. X. [ 10] Gerber P. : A tatabányai barnakőszénmedence vízföldtana és a karsztvíz elleni védekezés. Doktori értekezés. Kézirat, 1961. [11] Gerber P.: A karsztvíztükör változása a tatabányai medencében, a vízelvétel és az idő függvényében. (Sólyom F. és Pataki S. hozzászólásával.) Hidrológiai Tájékoztató 1963. június. Sajtó alatt. [12] Gondozó Gy. : Fekükarsztvíz adatok a Pusztavám környéki barnakőszónmedencóben. Hidrológiai Tájékoztató 1961. december, p. 27—28. [13] Gondozó Gy.: Adatok a pusztavámi bányák vízföldtanához. Hidrológiai Tájékoztató 1962. december, p. 15—16. [14] Horusitzky II. : Tata és Tóváros hévforrásainak hidrogeológiája és közgazdasági jövője.Földtani Intézet Évkönyve XXV. k. 3. f. p. 37—83. [15] Kessler H. : Az Országos Forrásnyilvántartás. VITUKI Tanulmányok és Kutatási eredmények 7. szám. Bp. 1959. [16] Kessler H. : A bányavíz távlati hasznosítása az ivó- és ipari vízellátásban. Hidrológiai Tájékoztató 1963. június. Sajtó alatt. [17] Kovács J. Gy. : Tata vízellátásának időszerű kérdései. Hidrológiai Tájékoztató 1961. december, p. 34—36. [18] Láng S. : A magyarországi felszínfejlődés jelenlegi állapota. Akadémiai doktori értekezés. Kézirat, Bp. 1963. [19] Lenkei T. : A tatai langyos források 1941. és 1942. évi hozam- ós hőmérséklet mérései. Hidrológiai Közlöny 23. 1943. p. 115—117. [20] Magyarország Vízföldtani Atlasza (főszerk.: Schmidt E. R.), M. Áll. Földtani Intézet, Bp. 1961. [21] Papp F. : Dunántúl karsztvizei ós a feltárás lehetősége Budapesten. Hidrológiai Közlöny. 21. 1941. p. 146—196. [22] Papp F. : Az ásvány- ós gyógyvizek hidrogeológiája és fürdőtani leírása. [In Schulhof Ö. (szerk.) : Magyarország ásvány- és gyógyvizei.] Akadémiai Kiadó, Bp. 1957. p.'17—334. 1 [23] Pécsi M. : A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák III. Akad. Kiadó Bp. 1959. [24] Radó D. : A Vértes hegység természeti földrajza. Doktori értekezés. Kézirat Bp. 1963. [25] Reviczky F. : Jelentés az aktív vízvédelem megvalósításának jelenlegi állásáról a tatabányai medencében. Bányászati Kutató Intézet. A III. Karszthidrológiai konferencia tárgyalási anyaga. Balatonalmádi, 1962. május 22—23. Kézirat, p. 108—127. [26] Schmidt E. R. és munkatársai : Vázlatok ós tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. M. Áll. Földtani Intézet alkalmi kiadványa. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1962. [27] Schréter Z. : A Budai- és Gerecsehegysóg peremi édesvízi mészkő előfordulásai. M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése 1951. p. 111—146. Bp. 1953. [28] Sólyom F. : Az Északi-Vértes és a Déli-Gerecse földtani felvétele. Földtani Intézet Évi Jelentése 1950. p. 221—230. Bp. 1953. [29] Sólyom F. : A tatabányai barnakőszénmedence földtani felépítése és fejlődésének története. Kandidátusi értekezés. Kézirat, 1962. [30] Szentiványi F. : Hidrológiai adatok az oroszlányi barnakőszénmedencóből. Hidrológiai Tájékoztató 1961. december, p. 29. [31] Szöts E. : Jelentós a Nyugati Vértesben és az Északi Bakcnyban végzett bányaföldtani felvételről. Földtani Intézet adattár: szén 81. Kézirat, 1948. [32] Tusnády F.— Vigh F.—Horusitzky F. : Az oroszlány-pusztavámi barnakőszónmedence hidrológiai viszonyai és a vízveszély elleni védekezés irányelvei. Bányászati Kutató Intézet Közleményei II. évf. 2. sz. 1957. II. félév. p. 67—79. [33] Vitális Gy. : Oroszlány XXIII. akna vízellátása. ÉM MÉLYÉPTERV Vízilétesítmémjek osztálya. Tsz.: 21/a—998—18. Szakvélemény. Kézirat. Bp. 1959. XII. [34] Vitális Gy.: Oroszlány XXII. akna vízellátása ÉM MÉLYÉPTERV Vizilétesítmények osztálya