Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei
472 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Vitális Gy.: Az Általér-völgyi nagyobb települések 9. ábra. Tata vidékének vázlatos földtani térképe (Horusüzky II után kietítozité.Kttpl) 0ue. 9. CxeMamuHHa.H eeojioímecKan napma Tama Abb. 9. Schematische geologische Karte der Umgebung von Tata J ELMAGYARA7AT jj Öntés föld, ártéri üledék HMcén I Édesvízi mészkő Pleisztocén futóhomok, löszös homok; Pleisztocén homok,,iszaposagyag, agyag és pannóniai Staukonitos meszko kmmoniteszes és j\ r. krinoideas mészkő Dachsfeini mészkő Triász —— Feltételezett tőrét lehetőség még Tatabánya, sőt Oroszlány esetében is sokszor kísértette a korábbi vízellátási tervek készítőit.) Állandó vízfolyás a tatai Nagytóba ömlő Altalér. melyet a Nagytó alatt Tatai pataknak is neveznek. Jelentőé vízmennyiséget szállít a Fényes forrás patakja. A területen számos kisebb-nagyobb völgyzárógátas, főleg halastó található (tatai Nagytó, Tata és Almásfüzitő között levő halastavak). II. Forrásvíz. Tata vidékének vízföldtani viszonyaira a számos langyosvizű karsztforrás feltörése jellemző. Tata langyosforrásainak klasszikus vízföldtani leírását Horusitzky H. [14] munkájában találjuk, melyet kritikailag Dornyay B. tanulmánva [6] egészít ki. Ezt követően Schréter Z. [27] Lenlcei T. [19] és Papp F. [21, 22] munkáiban, legutóbb pedig a Hidrológiai Tájékoztatóban [3, 11, 17] találunk a forrásokkal kapcsolatos földtani és hidrológiai adatokat. Legjelentősebb és legnagyobb vízhozamú a Tata ENv-i határában található Fényes források csoportja. Fontosak még a Tata területén, a Szomód határában, valamint a Dunaalmáson feltörő források, illetve forráscsoportok. A pleisztocén édesvízi mészkő elterjedéséből kitűnik, hogy a pleisztocén korban a mainál nagyobb számú és nagyobb vizhozamú források törtek felszínre. Az egykor jóval bővebbvízű források számának és a felszínre törő vízmennyiség fokozatos csökkenése mind a földtörténet során, mind a jelenkorban megmutatkozik. A forrástevókenység gyengülése a földtörténet során részint a legfiatalabb szerkezeti mozgásokkal, éghajlati okokkal, az erózióbázis süllyedésével, továbbá a forrásjáratok eltömődósével magyarázható. A napjainkban lejátszódó hozamcsökkenés kisebbrészt az utóbbi évek csapadékszegénysége, továbbá az elhanyagolás és gondozatlanság következtében a forrásjáratok betömődése, nagyobbrészt pedig a Tatabánya vidéki szénbányászattal kapcsolatos vízemelósek leszívó hatása okozza. A tatabányai vízbetörések és a tatai források hozamcsökkenése közötti összefüggéseket igen jól
