Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

Vitális Gy.; Az Általér-völgyi nagyobb települések Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 465 aljzatát uralkodóan kréta képződmények alkotják (6. ábra). A gyenge, illetve egyenetlen vízadóképességű kréta képződményekben csak néhány mélyfúrásban jelentkezett — minden valószínűség szerint a triász mészkő-dolomit rétegekből, a kréta alaphegységbe átadott — jelentősebb mennyiségű karsztvíz. Az Oroszlánytól DK-re levő 296,5 in mély 792. sz. fúrás 1951-től ivóvíztermelő kútként szerepel. A kútban levő nyugalmi vízszint 75,0 m, amely 1951 óta nem változott. A 120,0 m mélyre épített búvárszivattyú jelenleg kb. 300 l/p ( — 432,0 m

3/nap) vizet szolgáltat. A kút vizét a XIX. és a XX. akna, valamint a város vízellátásához is felhasználják. Az oroszlányi strandfürdő mellett 1961-ben készült 754,0 m mély 1. sz. távlati fúrás vizét 1962. V. 7-től ugyancsak felhasználják a város ivóvízellátására. A kútban levő nyugalmi vízszint 56,0 m a felszín alatt. A 119,6 m mélyre beépített 2 db búvárszivattyú 87,0 m üzemi vízszint mellett 500 l/p (= 730 m

3/nap) vizet termel. A 792-es kúttól délre 40 m-re az 1963. évben elkészült 501,8 m mély 1606. sz. fúrásban a nyugalmi vízszint 82,0 m. A kút nem üzemel. Hat napig dugattyúzták, melynek során 130 m

3/nap vízmennyiséget termeltek ki. A tervezett XXII. aknától kb. 700 m-re K-re levő 1317. sz. fúrás a turriliteszes márgából, kb. 270 m-ből feltörő vizet kapott. A feltörő vízmennyiség dr. Szentiványi Ferenc oroszlányi főgeológus szóbeli közlése szerint 1959. július 1-én kb. 200 l/p volt. 1959. október 27-én 165 l/p, 1961. március 21-én 120 l/p, július 28-án pedig 103 l/p túlfolyó vízmennyiséget mértünk. Az 1317. sz. fúrás túlfolyó vize jelenleg felhasználatlanul a Feketeérbe folyik. Ez a víz a tervezett XXII. akna vízellátását biztosíthatja. A Pusztavámtól északra mélyített Pusztavám 6. sz. (barnakőszénkutató) fúrás (új száma Pv. 13) kréta mészkőből, —232,00 m A. alatti mélységből feltörő vizet szolgáltatott [12], Vízhozamadat nem áll rendelkezésre, Tusnády F. szerint „nagyhozamú fekükarsztvizet nyitott a fúrás, mely szabadon a fúrólyuk szintje fölé 10—15 m-re szökött és hozama a fúrólyuk elcementálásáig állandósult". A pusztavámi Iker akna területén 1958/59ben lemélyített Pv. 632. sz. /árasban középsőkréta mészkőből, —204,20 ni mélyen ugyancsak felszálló karsztvíz jelentkezett. A felszín fölött 1,50 m-re kiálló béléscső vön át kifolyó víz mennyisége a feltörést követően 1959. V. 20-án 425 l/p, 1959. VIII. 18-án, az elcementálás napján 310 l/p volt [12]. A karsztvíz helyzetére eddig csak gyér adatok állnak rendelkezésre. Ennek ellenére vízföldtani meggondolás alapján távlatilag a karsztvízzel történő vízellátás látszik legcélszerűbbnek. A karsztvíz feltárása a terület délkeleti részén : a Vértes hegység ÉNy-i peremén, illetve annak közelében — a törések kereszteződésénél látszik legalkalmasabbnak . c) Bányavíz. Az oroszlányi és a pusztavámi barnakőszénbányákban történő vízbetörések következtében a bányaüzemek által felszínre emelt ún. bányavíz részint a paleogén medenceüledékek rétegvizéből, uralkodóan a mezozóos alaphegységben tárolt karsztvízből származik. A kréta medencealjzatú bányákban jelentkező vízbetörések tulajdonképpen a medencék DK-i részét felépítő triász dolomitban és dachsteini mészkőben tárolt karsztvízből származnak. A kréta képződményekkel érintkező triász alaphegység karsztvizét a nagyobb törések, vetők juttatják a bányaműveléssel feltárt medencerészek felé (pl. Oroszlány XIX. akna) [32]. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat jelenleg 7, a Középdunán túli Szénbányászati Tröszthöz tartozó Pusztavámi Bányák jelenleg 3 aknaiizem területén emelnek a felszínre ún. bányavizet. (A bányavíz felszínreadási helyei a 6. ábrán láthatók.) Az oroszlányi és a pusztavámi bányaüzemek területén az 1960., 1961. és az 1962. évben kiemelt bányavíz mennyiségére vonatkozó — a vállalatok által megadott — adatokat m

3/napban kifejezve az 1. táblázatban közöljük. 7. táblázat Az oroszlányi ós a pusztavámi bányaüzemek vízemelési átlagértékei Taöjt. 1. CpeÖHue seAUHUHbi eodonodbeMa e eopHbix tuaxmax Opoc/ianb u nycmasau Tabelle 1. Durchschnittswerte der Wcmerförderung der Bergbaubetriebe bei Oroszlány und Pusztavám Akna jelzése 1 960 1961 1962 Akna jelzése [m

3/nap | Oroszlány XVI :>l 1 457 281 XVII 106 316 344 XVIII 276 225 154 XIX 1223 4312 1480 XX 140 216 225 XXI — 50 107 lll 729 574 684 Összesen 2785 6150 3275 Pusztavám Iker 134 150 140 Csukatói üzemek .... 2250 1024 1306 Katonacsapás 158 133 134 összesen 2542 1307 1580 Megjegyezzük, liogy az oroszlányi szénbányákból kiemelt bányavíz mennyiséget a XIX. akna területén 1960. XIT. 30-án fakasztott első (2 m

3/p), valamint az 1961. I. 29-én történt második nagyobb arányú (4 m

3/perces) vízbetörés jelentősen megemelte. Az 1961. év őszén a XIX. aknából kiemelt bányavíz mennvisége 2,5 m

3/p alá esett [30], Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat közlése szerint a XIX. akna területéről a jövőben kb. 4 m

3/p vízkiemelésre biztosan lehet számítani. A XVI. és a XX. akna területén —- mihelyt a nagy vetőt elérik a közeljövőben az eddiginél jelentősebb vízkiemelés várható.