Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

Vitális Gy.; Az Általér-völgyi nagyobb települések Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 463 12-én 144 l/p, a Mélyépterv mérése szerint 1959. VII. 14-én 61,5 l/p, 1961. III. 21-én 22,2 l/p volt. A forrás vize kb. 200 m felszíni folyás után a futóhomokban teljes mértékben elnyelődik. A Felső Lépa kút vízhozama a VITUKI mérése szerint 1955. VIII. 21-én 120 l/p, 1955. XI. 12-én 258 l/p volt. 1961-ben a Felső Lépa kutat a pusztavámi külfejtéssel kapcsolatos létesítmények vízellátásához a Szénbányászati Kotró Vállalat ideiglenesen foglalta. Vízhozam adat azóta nem áll rendelkezésre. A Felső Lépa kút foglalása következtében a Nagy Lépa kút túlfolyása megszűnt. A Kis Lépa kút a külfejtés következtében megszűnt [24], III. Felszín alatt his mélységben levő víz. A felszín alatt kis mélységben levő vizek közül vízbeszerzésre a völgyek teraszvize és a lakatlan futóhomokterületeken a pleisztocén futóhomok és a paleogén agyagrétegek határán összegyűlő talajvíz felhasználása lehetséges. A terasz víz feltárására elsősorban az Általér völgye alkalmas. A bokodi vízmű telepítésével kapcsolatos hidrológiai vizsgálatok szerint a kb. 10—15 m vastag homok és homokos kavicsrétegből 8 db kúttal összesen 4500 m

3/nap vízmennyiség kitermelése lehetséges. A vízmű közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Oroszlányi Hőerőmű hűtőtavának 171,5 m A. f.-i vízszintje mellett a bokodi vízmű kútjaiból 6000 m

3/nap vízmennyiség is kitermelhető. A bokodi vízmű bővítésével kapcsolatos feltárások és vizsgálatok szerint e helyen a vízmű teljesítőképessége már tovább nem növelhető [2]. Az Általér-völgy teraszvíztartó rétegeinek elhelyezkedését, illetve települési viszonyait a 4a. b, c ábrákon bemutatott hossz- és keresztszelvények szemléltetik. A vízadórétegek szemcseösszetételi burkológörbéit az -5. ábra szemlélteti. Terasz víz feltárására a jövőben az Általér völgyének Pusztavám—bokodi Öregtó közötti szakasza alkalmas. Az Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava alatti völgyszakasz Környéig kutak telepítésére nem alkalmas, mivel az erőmű szulfátos szennyeződést tartalmazó zagylerakó helye erre a völgyszakaszra kerül. Á XXI1. akna vízbeszerzésével kapcsolatos feltárás alkalmával [34] a Fekete-ér völgyében a próbakúttá kiépített V—9-es jelzésű fúrásban az 1959. X. 27—XI. 2-ig végzett próbaszivattyúzás során 25 l/p (=36 m

3/nap) vízmennyiséget észleltek. A Majki tó környékén és Kecskéd határában végzett hidrológiai feltárások [40] eddigi adatai alapján megállapítható, hogy sem a Majki, sem az Oroszlányi vízfolyás völgye fúrt kutakból történő vízbeszerzésre nem alkalmas. Ezért Oroszlány város távlati vízellátásával kapcsolatban ezeken a helyeken a teraszvíz feltárására további vízkutatásokat végezni nem érdemes. A lakatlan, illetve erdővel borított területek talajvizének feltárására az 1950/51. évben a Labanc patak forrásvidékén [1] — a községi legelőtől egészen a Kőhányás-völgy bejáratáig terjedő területen —, továbbá 1959-ben a XXIII. akna vízellátásával kapcsolatban [33] a Pénzes patak és a Fekete-ér forrásvidékén végzett a Mélyépterv fúrásokat. Az átlagosan 10—15 m mély fúrásokban általában negyedkori homok és finomhomok rétegek — helyenként iszapos közbetelepülésekkel — váltakoznak az oligocén agyagfekü fölött. A fúrásokban történt Porchet-vizsgálatok alapján végzett hidrológiai számítások szerint ezen a területen — a domborzat és a csapadékviszonyok függvényében — egy-egy kútból maximálisan csak 15—20 m

3/nap vízmennyiség kitermelése lehetséges. IV. Felszín alatt nagyobb mélységben levő víz. a) Rétegvíz. A paleogén medenceképződmények főleg homok, homokkő, agyag, agvagmárga váltakozásából álló rétegösszlete általában gyenge vízadóként ismeretes. A terület rétegvizeire csak néhány korábbi és a tervezett XXIII. akna területén lemélyített újabb barnakőszénkutató fúrás ad némi tájékoztatást. A régebbi barnakőszénkutató fúrások közül az Általér közelében levő 447. sz. f. 124 m mélységből 7 l/p, ettől délkeletre levő 442. sz. f. 263 m mélységben ugyancsak oligocénkori rétegekből 3 l/p felszökő vizet adott. Az újabb barnakőszénkutató fúrások közül — dr. Sólyom Ferenc tatabányai főgeológus szóbeli közlése szerint [39] — a XXIII. aknától kb. 1 km-re ÉÉNy -ra levő 946. sz. f. 74,80 m mélységben 25 l/p, a XXIII. aknától DK-re 1,3 km-re Iszap Kőzet!isit Hornok Kavics 5. ábra. A Bokodi Vízmű rizadórétegeinek szemcseössze- -p so tételi burkológörbéi <t>ue. 5. rpanmHbie Kpueue epaHyAOMempunecKoeo cocmaea eodoHOCHbix CAoee npu BodonpoeodHoü CmaHifuu EOKOÖ Abb. 5. Umliüllende der Komzusammensetzung der Wassertráger für das Wasscrwerk Bokod 0,002 3 5 S USW 0,02 3 4 S67 SS 1,0 2 3 V 6 6 78910 Szemcseátméri togD [mm] 3 4 5 6 76310