Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Dr. Vitális György: Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei

Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 458 \ HIDROGEOLÓGIA Az Általér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei* DR. VITÁLIS GYÖRGY** A tanulmány az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat Hidrológiai, majd vizilótesítmények osztályán az 1956— 1962. évek között az Általér vízgyűjtőterületén, a szerző által végzett földtani adatgyűjtést ós vízföldtani megfigyeléseket foglalja össze. Az eddigi feltárások eredménye valamint a rendelkezésre álló földtani ós vízföldtani adatok alapján ismerteti és értékeli a nagyobb városok ós ipari létesítmények vízellátásának földtani lehetőségeit. Az Általér vízgyűjtőterületének földtani vázlata Az Általér 546 km'

2-es vízgyűjtőterülete a Vértes hegység ÉNy-i, a Gerecse hegység Ny-i szegélyét és előterét, illetve a Bársonyos DK-i dombjait, valamint a Kisalföld K-i szegélyét foglalja magában. Á fenti vízgyűjtőterület DK-i szegélyén, a Vértes hegységben, felsőtriász fődolomit és dachsteini mészkő, alárendelten alsókréta mészkő, * Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztályának 1963. március 19-én tartott előadóülésén. ** Építőanyagipari Központi Kutató Intézet, Budapest. fo O 01 I o o I E3 JELMAGYARAZAT: Pleisztocén vízadó teraszkovics Pannóniai vízadó rétegek a felszínen Pannóniai vízadó rétegek a felszín alatt Paleogén kőzetek a felszínen, helyenként vízadó rétegekkel Kréta-eocén kőzetek a felszínen, helyenként gyenge vízadó rétegekkel Triász-eocén igenjó vízadó karsztosodott kőzetek a felszínen igen jó vízadó, v Triász-eocén heli,. karsztosodott kőzetek ni AzÁltali területinek határa vafiimint az ezekre települő eocén mészkő ós márga található a felszínen. A Gerecse hegység Ny-i részén' a felsőtriász dachsteini mészkő, alárendelten alsójura és alsókréta mészkő, továbbá Tatabánya viclékén eocén mészkő és márga ismeretes. A mezozóos alaphegység (triász, kisebb mértékben jura, valamint kréta) képződményei a Vértestől ÉNy-ra, illetve a Gerecsétől Nv-ra, helyenként többszáz m mélyre süllyedve, nagyjából ÉK DNy-i irányú pásztás elrendezésű vonulatokban húzódnak a paleogén medenceképződmények alatt. A mezozóos alaphegység nagyobb kiemelkedő szigetröge a tatai Kálvária domb. A Pusztavám, Oroszlány és Tatabánya határában barnakőszéntelepeket tartalmazó, főleg agyagos, márgás, továbbá homokos és homokköves paleogén medenceképződményekre az egész vízgyűjtőterület felszínének túlnyomórészét borító kavicsos-homokos és löszös kifejlődésű, negyedkori üledékek települnek. A paleogén medenceképződmények óligocén (homokkő, konglomerátum) képződményei Pusztavám, Oroszlány, Környe és Tatabánya határában csak kisebb foltokban találhatók a felszínen. A miocén képződmények gyakorlatilag az egész területen hiányoznak. A felsőpannóniai emelet agyagos, homokos és kavicsos üledékei a vízgyűjtőterület DNy-i részén, valamint Környe, Tata és Dunaalmás határában ismeretesek a felszínen . 1. ábra. Az Általér vízgyűjtőterületének átnézetes vízföldtani térképe (Szebényi L. nyomán a legfiatalabb fedőképződmények nélkül 0u?. 7. rudpoAoeutecKaH Kapma eodocöopa AAmanep Abb. 7. Hydrogeologische Übersichtskarte des Einzugsgebiets der Általér