Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
6. szám - Szablya Ferenc: Budapest csatornázásának távlati terve
454 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Szablya F.: Budapest csatornázásának távlati terve jobb parton egy, a bal parton kettő a Dunába és egy a soroksári Dun'aágba torkollik. Pesten a három nagy hálózati rendszer megmarad, esak kiegészítéséről és bővítéséről kell gondoskodni. Budán az 1938-ik évi terv szerinti -a Duna-parti mélyzónában a szennyvizet összefogó és a kelenföldi szivattyútelepre vezető budai főgyűjtő némi módosítására került sor. Alberfalva szennyvizei a korábbi elképzelésekkel megegyezően nyomócsövön jutnak a kelenföldi szivattyútelepre, Nagytétény, Budatétény, Budafok és a Csepelről átszivattyúzandó szennyvizek a mélyzónában építendő főgyűjtőn folynak a Buda-déli szennyvíztisztító telepre. A két újonnan létesítendő budai Duna-parti főgyűjtőt kisebb, egyesített rendszerű szakaszaitól eltekintve, csak a szárazidei szennyvizek elvezetésére kell méretezni. A meglevő — csaknem teljes egészében egyesített rendszerű csatornahálózat a távlati terv szerint nagyobb elválasztó rendszerű részekkel bővül, műszaki és gazdaságossági okokból. Megjegyezzük, hogy a tervező az elválasztó rendszer alkalmazásánál is a felszíni vízelvezetés elvi megoldását minden esetben megvizsgálta. (A felszíni vizek "elvezetésének részletesebb kidolgozását a főváros belvízrendezési távlati terve fogja tartalmazni.) Átemelő szivattyútelepek A szivattyútelepek szerepe a jövőben változik. Egyik része a szárazidei szennyvíz közbenső átemelését fogja végezni, másik része a szenny víztisztítóJELMAGYARAZAT 0 Megtevő szív. telepek és ó/tomósok C Bővítendőszinte/epek és állomások o @ Meglévő szennyvíztisztító tetef © Bővítendő szennyvíztisztító telep © Építendő szennyvíztisztító telep Alközpont es egyes állomások telepek kapcsolata Nagybudapest ha tara ["] [A] [cl K l>] [/} [fi W ['? V] M 4. ábra. A szivattyútelepek automatizálásának terve 0ue. 4. npoexm a6moMamu3aquu HacocHbix cmaHifuü, cyufecmeywiyux [a] pacuiHpneMbie, [6] co3naBaeMhie, [c] npeKpamaeMbie, [d] HacocHbie ycTaHOBKH w CTamjHH. CymecTByiomafl, fej pacuiHpneMan, (/] co3AaBAEIWAH, [g] npeKpaiuaeMan, [A] OMHCTHAN CTAHUHÍI CTOMHWX BOA, [<] CBH3B Mewfly RJIABHBIM UEHTPOM H NOAUEHTPOM, [J] CBH3B ME>KNY noAueHTpoM h OTfleJibHUMH CTaHuHHMH, [ifc] rpaHHira Sojibiuoro Byaaneuira Abb. 4. Plan der Automatisierung der Pumpenwerke [a] : bestehende, [6] : zu erweiternde, [c] : Neubauten, [d] : abzubrecheude Pumpenwerke und Stationen, [e] : bestehende, [/] : zu enveiternde. [ff]: zu bauende, {h\\ abzubreehende Pumpenwerke. [i]: Verbindung zwischen Haupt- und Nebenzentrale, [j] : Verbindung zwiselien Nebenzentrale unt] Einzelstationen, fk] : Grenze von Gross-Budapest szennyvíz 1800 és a kétszeres hígításon felüli szennyvíz 1400 tonna B01 5 terhelést jelent. A csapadékvízzel hígított szennyvíznél is 150 mg/l átlagértékkel számoltunk. Vizsgálataink szerint ugyanis, a külföldi hivatkozásokkal szemben, nem tapasztaltuk a csapadékkal felhígított szennyvíz szennyezettségének határozott csökkenését a csapadék lefolyás! idejének előrehaladásával. Számításainkból kitűnik, hogy a kétszeres liígítású tisztítás a folyót viszonylag nem tehermentesíti jelentős mértékben. Álláspontunk kialakításánál nem hagytuk figyelmen kívül a Duna nagy élővíz tömegében rejlő öntisztító erőt és a két megoldási lehetőség esetén szükséges létesítmények gazdaságossági vonatkozásait sem. Ez utóbbira jellemző, hogy a főgyűjtők szállítóképességének kétszeresre emelése kb. 40—50%-os, a tisztító telepeknél megkívánt bővítés pedig kb. 30%-os beruházási költségnövekedést jelent. Érveléseink alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben, úgy döntött, hogy Budapesten csak a csapadékmentes időben levezetett szennyvizeket kell biológiailag tisztítani. A vízügyi főhatóság döntése szerint tehát a Duna fővárosi szakaszán összesen négy állandó szenny vízbeömlési hely lesz. Ezek közül a Duna