Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Szablya Ferenc: Budapest csatornázásának távlati terve

Szablya F.: Budapest csatornázásának távlati terve Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. 451 gálatok eredményei csak akkor vethetők össze, ha a vizsgálatok elvei és módszerei azonosak. Éppen ezért csatoltuk a vizsgálati eljárás leírását a kerettervhez. Különös gondot fordítottunk a minták vételének módjára, amelyet a legaprólékosabban kioktatott és begyakorlott személyzet végzett el. A minták vétele Budapest felett a Vízművek felszíni vízkivételi művénél kezdődött, az alsó határ pedig a szigetszentmiklósi kútsor utolsó kútja volt. Itt említem meg, hogy a budapesti Duna-szakasz szennyezettségi viszonyainak kimutatása céljából az első részletes vizsgálatot Reman Béla végezte. Vizsgálatai szerint 19'14-ben az oxigén fogyasztás értékei 5—6 mg/l között ingadoztak. Megállapításai szerint a folyóban az öntisztulás csak 15—20 km után következett be. A jelenlegi állapotokat összehasonlítva a korábbi adatokkal megállapítható, hogy a Duna vízének szennyeződése növekszik. Minősége az egyes országok vízminőségi osztályozása alapján sem megfelelő. Az angol, cseh, német és szovjet szabványok a víz felhasználhatósága szempontjából egyaránt veszélyesnek tartják a 4 mg/l feletti BOI

5 értéket. A B0I

5 értéket feltűntető ábráról kitűnik, hogy a Duna BOI

s-je minden esetben magasabb mint 4 mg/l. Az oxigénfogyasztás értékeit mutató ábrán is láthatjuk, hogy a mérési eredmények a megengedett határt minden esetben túllépik. A külföldi előírásokhoz viszonyítva nagyobb eredményt tevő osztályozást közöl a vizek minőségéről a VITUKI. Vízminőségi atlaszában a vizeket oxigénfogyasztás alapján 8 mg/l-ig elfogadhatónak és 5 mg/l felett kissé szennyezettnek minősíti. Az OKI vizsgálatai szerint a Duna coli szennyezettsége a Szilas-patak alatt 250, az Ördögárok alatt 1200, a szigetszentmiklósi kútnál a bal-partnál 1400, a sodorban 350, a jobb-partnál 1300 ml-ként, A csehszlovák előírás szerint ívóvíz felhasználás céljaira alkalmatlan az a víz, amely több mint 200 colit tartalmaz ml-ként. A nyugat-németországi előírás 100/ml coli tartalmú víz felhasználását csak szigorú előírások mellett engedélyezi. Dr. Páter János vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a budapesti Duna-szakasz vizének mikrobiológiai és parazitológiai szennyezettsége igen magas. Ez közegészségügyi és járványügyi szempontból aggályos, mert a nagyfokú enterális bakteriofág szennyezés feltételezi a Duna-vízben tífusz, paratífusz és vérhas baktérium jelenlétét. A bélférgek jelenléte sem megnyugtató közegészségügyi és járványügyi szempontból. A szennyezések kifejezettebben ott jelentkeztek, iahol a Duna vízébe nagyobb mennyiségű szennyvizet vezettek be. A vizsgálatok alapján szükségesnek mutatkozik közegészségügyi és járványügyi szempontból a budapesti Duna-szakaszba befolyó szennyvizek nagyobb fokú tisztítása. A szennyvizek útján terjeszthető, egészségre káros és kórokozó organizmusok száma, életmódjuk és minden, amit ma tudunk róluk, még korántsem elegendő. A reájuk vonatkozó tudományos ismeretek évről évre gyarapodnak. Évről évre ismernek fel olyan organizmusokat, melyek a szennyvíz közvetítésével jutnak vissza az emberi szervezetbe. A szennyvíztisztítás technológiájával foglalkozó biológiai kutatások arra mutatnak, hogy azok ellen a káros organizmusok ellen, melyek a szennyvíz közvetítésével az emberi szervezetbe visszajuthatnak, úgyszólván az egyetlen hatékony védelem a szennyvizek kielégítő biológiai tisztítása. Erre a megállapításra jutott a múlt évi londoni szennyvízügyi konferencia is. A közegészségügy javulásához hozzájárult, amikor a múlt század második felében a szennyvizeket a csatornákban vezették el a lakóhely és a vízadó berendezések közeléből, A jelenlegi korszak feladata, az hogy az élővizeket az elszennyeződéstől megóvjuk. Az élővizek fokozódó elszennyeződésének bekövetkezésére utal a csatornahálózatba újonnan bekötött víznyelő berendezések számának (1. ábra) rohamos emelkedése (amely magától érthetődően egyúttal a szennyvízmennyiség növekedését is jelenti). Különösen nagymérvű volt az ipari szennyvíz mennyiségének növekedése : amint a 2. ábrából is kitűnik. 14 év alatt 16-szorosára emel. 1. ábra. A csatornahálózatba bekötött víznyelő berendezések számának növekedése ®U2. 7. YEEJTUHCHUE HUCAÜ eodonocAomumeAcii e KÜHaAU3aguouHoü cemu [a] pa3peujemie Ha CTponre-nbCTBO, IUT., [Í>J BeLipi Bononor.nomaiouiero oöopyflOBamifl, UJT., [c] jvriHHa 6a3ncHoro xanajia, n. M. ,46b. 7. Zuwachs der Anzahl der in das Kanalisationsnetz eingebundenen Wassereinleitungm [а] : Baugenehraigung, Stüek, [б] : Wassereinleitungsobjekt, Stück, [el : Basixkanallitnge, lfcl 111 JELMAGYARAZAT: •Epitisi engedély [db] - Vizngelóberendeiési tárgy[c, •Háiicsatama hossr [fm] 3S230 Budapest Nagybudapest