Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Oroszlány István: Vízgazdálkodás a magyar mezőgazdaságban

Oroszlány I.: Vízgazdálkodás a magyar mezőgazdaságban Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 437 Water Policy in Hungárián Agriculture By Dr. I. Oroszlány Candidate of Agricultural Se. This paper contains selected parts of the lectures delivered by the author at the Friedrich Schiller University, Jena, Germán Democratic Republic. It is demonstrated that the average precipitation in Hungary is sufficient to produce relatively good crop results. In somé periods, however, precipitation attains either extremely low, or extremely high values, in the wake of which either the scarcity or the excess of water causes damages to agriculture. Such conditions can be fought effectively only with a complex water policy, with measures changing in direction and extent in both space and time. Water policy in Hungary developed to its present standard over gradual evolution. Individual branches of water management attained practical significance but gradually, well distributed over time. First flood protection, then drainage and in recent times irrigation assumed actuality and became a factor in water policy. This development is taken into consideration in the approach to policy when the application of simple devices in somé instances while in others that of the most up-to-date installations is advocated depending on the standard of agricultural operation. A csatornázás és a szennyvíztisztítás helyzete Lengyelországban* Lengyelország csatornázásának az 191 8—1958. évek közötti fejlődését három fő részre — az 1918—1939, 1940—1944, 1945—1958-ig terjedő szakaszokra — lehet osztani. Az 1918—1930-ig terjedő időszak alatt a fejlődés igen lassú ütemű volt. A csatornázási és a vízellátási berendezések számának fejlődését az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Üzembe n Növekedés szennyszennyÉv vízcsatornavíztisztító vízcsatornavíztisztító vezeték hálózat berendevezeték hálózat berendezés ' zés. 1920 111 74 27 _ 1925 113 75 27 2 1 — 1930 128 87 37 15 12 10 1935 145 93 40 17 6 3 1938 165 118 44 20 25 4 1939 197 152 46 32 34 2 A következő 5 éves időszak (1940—1944) alatt a legcsekélyebb fejlődés sem volt tapasztalható, az összes energiát a meglevő berendezések állagának megőrzésére fordították. Az 1945—1958 között eltelt idő alatt Lengyelország szennyvízelvezető berendezései gyors ütemben fejlődtek. A fejlődós mértékét a 2. táblázat adatai jól szemléltetik. 2. táblázat A városok nagyrészére vonatkozó adatok Üzemben levő Növekedés Év összes szá m % csatornahálózat % % szennyvíz tisztító berendezés % csatornahálózat % szennyvíz tisztító berendezés 1946 702 100 326 46,3 156 21,6 — — 1956 815 100 501 56,5 169 21,0 175 13 1956-ban már minden 50 ezer lakoson felüli városnak volt csatornahálózata, bár ezek közül néhány ( Varsó, Lodz, Krakkó) még csak mechanikai szennyvíztisztító berendezéssel sem volt ellátva. * Sí. Michalik mérnöknek a „Voilni hospodárstvi" 1900. évi 3. számában megjelent eikke nyomán. Lengyelország csatornahálózatának teljes hossza — az 1956. december 31-ig megépült szakaszokat figyelembe véve — 12 763 km. Ez hozzávetőleg 11,1%-a a városi utcák összes hosszának. (Magyarországon 1958. szeptember 31-én 3373 km volt a csatornahálózat teljes hossza.) A különböző nagyságú városok csatornahálózatára jellemző számokat a lakosszám függvényében a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat A város nagysága (lakos) Az egy főre eső városi csatornahálózat hossza 1956. XII. 31-én A város nagysága (lakos) a városi lakosság teljes számára vonatkoztatva, m/lakos a városok csatornázással ellátott lakosaira vonatkoztatva, m/lakos a csatornahálózatot használó városi lakosok számára vonatkoztatva, m/lakos Egész Lengyelország 1,01 1,07 1,88 10 000-íg 1,26 1,95 3,5 10 — 20 000 0,98 1,15 2,2 20 — 50 000 1,00 1,06 2,0 50 —100 000 0,88 0,93 1,3 100 —200 000 0,84 0,90 1,8 200 000 felett 0,84 0,90 1,2 A 3. táblázat első sorát — az egész Lengyelországra vonatkozó adatokat — összehasonlítva a magyarországi adatokkal azt látjuk, hogy az 1 főre eső városi és községi csatornahálózat hossza a városi lakosság teljes számára vonatkoztatva 0,93 m/lakos, szemben a lengyelországi 1,01 m/lakos-sal. Ha a csatornahálózat hosszát a csatornázással ellátott lakosok számára vonatkoztatjuk, akkor a magyarországi 1,51 m/lakos értékkel szemben, Lengyelországban 1,07 m csatorna jut lakosonként. A lengyel folyók a Visztulán és az Oderán keresztül évi átlagban 50 km

3 vizet szállítanak a Balti-tengerbe, számításba véve a Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkező évi 5,2 km

3 vízmennyiséget is. Összehasonlítva ezt a vízmennyiséget az ipar, a mezőgazdaság, valamint a lakosság távlati igényével látható, hogy ez csak a szennyvíztisztítás megfelelő mértékű fejlesztésével elégíthető ki. A távlati tervek szerint a csatornahálózatot használó lakosok száma a városok teljes lakosszámához viszonyítva 1960-ban 60%, 1975-ben 76% lesz. Ugyanez (Folytatás a 443. oldalon)