Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink mennyiségének minőségi megoszlása

432 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Papp Sz.: Felszíni vizeink minőségi megoszlása 5. táblázat A felszíni vizek mennyiségének keménység és oldott só szerinti megoszlása Tábelle o. Verteilung der Oberfldchenwassermengen auf Grund von Hárte und gelöstem Salzgehalt Table 5. Classification of surface waters by discharge according to hardness and salts content Terület I. Lágy, sószegény felszíni vizek II. Kissé kemény, közepes sótartalmú felszíni vizek III. Közepesen kemény, sóban kissé gazdag felszíni vizek IV. Kemény, sóban gazdag felszíni vizek Vizsgált felszíni vizek m

3/sec 0/ o m

3/sec 0/ 0 m

3/see 0/ 0 m

3/sec 0' 0 m

3/sec 1. A Tisza felső folyása 2. A Tiszántúl 3. A Tisza 4. Az északi hegyvidék keleti része 5. Az északi hegyvidék nyugati része 0. A Duna 7. A Dunántúl északkeleti része .... 8. A Dunántúl északnyugati része . . 9. A Sió vízgyűjtő területe 10. A Balaton vízgyűjtő területe .... 11. A Dráva vízgyűjtő területe 119,0 73,7 550,0 0 0,7 0 0 41,6 0 0 600,0 48.5 30,1 100,0 0 2,7 0 0 53.6 0 0 96,6 119,0 169,2 0 75,0 16,4 2340.0 0 25,2 0 1,5 6,0 48,5 69,1 0 92,5 58.4 100,0 0 32.5 0 16,8 1,0 7.6 2,0 0 4,4 7.7 0 0 10,8 43,9 5.8 10,8 3,0 0,8 0 5,4 27.4 0 0 13,9 93.5 64,2 1,7 0 0 0 1,7 3,3 0 4,1 o 3,1 1,7 4.0 0 0 0 2,1 11,5 0 100,0 0 6,5 19,0 0,7 245,6 244,9 550,0 81,1 28,1 2340,0 4,1 77,6 47,0 9,0 620,8 Az ország területén összesen 1385,0 32,6 2752,3 64,7 93,0 2,3 17,9 0,4 4248,2 A Duna, Tisza ós Dráva vízhozamának kivételével összesen 235,0 31,0 412,3 54,4 93,0 12,3 17,9 2,3 758,2 Az ország egész területén Ipari célokra felhasználható felszíni vizek Ipari célokra nehezen használható felszíni vizek Az ország egész területén m

3 /sec % m

3 /sec 0 0 4137,3 9

_ ',4 110,9 2,6 4248,2 eljárások után felhasználhatóvá tehető' kereken 815 m

3/sec felszíni víz, mely a vízhozamok 19%ának feíel meg, vagyis felszíni vizeink vízhozamának kereken 20%-a szennyezett. Sokkal kedvezőbbeknek tűnnek fel a viszonyok ipari vízfelhasználás, tehát keménység és oldott sótartalom szempontjából. Az 5. táblázat szerint lágy, sószegény víznek 1385 m

3/sec, azaz kereken 33% minősíthető, míg a vízhozamok nagyobb fele, kereken 65%-a a kissé kemény, sóban kissé szegény vizekből kerül ki (2752 m

3/sec vízhozammal). Közepesen kemény, sóban kissé gazdag víznek mindössze csak 93 m

3/sec, azaz 2,3% minősül, míg kemény, sóban gazdag felszíni víznek csak 18 m

3/sec, azaz 0,4% bizonyul. Ha ezeket a megoszlásokat a Duna, Tisza és a Dráva vízhozamának a kivételével állítjuk össze, akkor a többi vízfolyásunkban csak 235 m

3/sec lágy, sószegény és 412 m

3/see kissé kemény, sóban kissé szegény vizet találunk. A közepesen kemény és a kemény vizek csoportjának vízmennyisége a Duna, Tisza és Dráva elhagyásával nem változik, csak természetesen a %-os arányuk mutat eltolódást, így a közepesen kemény és a kemény vizek százaléka 12,3-re, illetve 2,3-re emelkedik. Kissé részletesebben elemezve az 5. táblázatot, azt találjuk, hogy lágy, sószegény felszíni vizek elsősorban a Tisza felső folyásának mellékfolyóiban, a Tiszántúlon, a Tiszában és a Drávában fordulnak elő számottevő mennyiségben. Említésre méltóak még a Dunántúl északnyugati részének is felszíni vizei. Kemény, sóban gazdag, felszíni vizek legnagyobb mennyiségben a Dunántúl keleti részén, a Dráva és a Sió vízgyűjtő területén, valamint az északi hegyvidék nyugati részén fordulnak elő. Összegezve az 1. és 2. kategóriába sorolt lágy sószegény és kissé kemény, közepes sótartalmú felszíni vizek mennyiségét, azt találjuk, hogy az ország egész területén ipari célokra felhasználható, illetve gazdaságosan felhasználhatóvá tehető 4137 m

3/sec felszíni víz áll rendelkezésre, ami a felszíni vízhozamoknak kereken 97%-a. Míg a közepesen kemény, sóban kissé gazdag és a kemény, sóban gazdag, tehát ipari célokra használhatatlan, vagy csak gazdaságtalanul felhasználhatóvá tehető vizek mennyisége mindössze 110 m

3/sec, azaz 2,6%. Ez a kedvező arány felszíni vizeink természetes összetételéből ered és ennek eltolódása csak főleg ipari anorganikus szennyeződések felvétele esetében állana elő, ami előreláthatólag rövid időn belül még nem fog bekövetkezni. Összefoglalás Összefoglalva tehát megállapítható, hogy egészségügyi célokra felszíni vizeink számának 31,5%-a, míg középvízhozamainak kereken 20%-a nem használható fel. Ugyanakkor ipari célokra a felszíni vizek számának 65,5%-a alig használható vizet ad, de mennyiségének csak 2,6%-a bizonyul nehezen felhasználhatónak.