Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink mennyiségének minőségi megoszlása

Papp Sz.: Felszíni vizeink minőségi megoszlása Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 431 4. láblázat A (elszíni vizek mennyiségének szennyezettség szerinti megoszlása Tabelle 4. Verteilung der Menge der Oberfláchengewásser hinsichtlich der Verunreinigung Table 4. Classification oj surface waters by discharge according to pollution Terület I. Tiszta felszíni vizek II. Kissé szennyezett felszíni vizek III. Szennyezett felszíni vizek IV. Erősen szennyezett felszíni vizek Vizsgált felszíni vizek m'/sec O /(> m

3/sec 0, 0 m

3/sec 0 o m

3/sec 0/ o m

3/sec 1. A Tisza felső folyása 2. A Tiszántúl 3. A Tisza 4. Az északi hegyvidék keleti része 5. Az északi hegyvidék nyugati része fi. A Duna . . . . '. . 7. A Dunántúl északkeleti része .... 8. A Dunántúl északnyugati része 9. A Sió vízgyűjtő területe 10. A Balaton vízgyűjtő területe .... 11. A Dráva vízgyűjtő területe 4,0 51.7 200.0 7,5 0,4 0 0 17,0 1,3 0 1,8 1,6 21,1 36,4 9,2 1,4 0 0 21,9 2,8 0 0,3 124.0 191,2 350,0 36.7 19.8 2340,0 2,9 55.9 9,6 4,5 15.0 50.5 78,1 63.6 45,3 70,6 100,0 70,5 72,1 20,3 50,3 2.4 117.0 0 0 1,2 3,5 0 1,2 3,7 33.0 2,4 600.0 47,6 0 0 1,5 12.4 0 29.5 4,7 70.3 26,3 96.6 0,6 2,0 0 35,7 4,4 0 0 1,0 3,1 2,1 4,0 0,3 0,8 0 44,0 15,6 0 0 1,3 6,6 23,4 0.7 245,6 244,9 550,0 81,1 28,1 2340,0 4.1 77,6 47,0 9,0 620,8 Az ország területén összesen 283,7 6,7 3149,6 74,2 762,0 52,9 1,2 4248,1 A Duna, Tisza és Dráva vízhozamának kivételével összesen 83.7 11,0 459,6 60.6 162,0 21,3 52,9 7,0 758.2 Az ország egész területén Egészségügyi célokra felhasználható felszíni vizek Egészségügyi célokra nehezen használható felszíni vizek Az ország egész területén m •"/sec 0 / o m

3/ sec 0 / 0 3433,3 80.8 814,9 19,2 4248,2 adványban nem szereplő, jelentéktelenebb, kis vízmennyiségek a kimutatásban szereplő többi folyó középvízhozamaihoz viszonyítva, gyakorlatilag elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy az év folyamán a középvízhozamok többszörösei is előfordulnak. A tavak medrében tározó víztérfogat szintén nem szerepel a vízkészletben, mert ez a vízmennyiség a tavakat tápláló vízfolyások hozamával túlnyomórészt már számba van véve. A 4. táblázatban a felszíni vizek mennyiségének szennyezettség szerinti megoszlását állítottam össze. (Hasonló csoportosításba, mint azt a felszíni vizek számának megoszlása esetében tettem.) Ebből megállapítható, hogv az ország felszíni vizeinek kereken 4248 m

3/sec közepes vízhozamából tisztának csak kereken 284 m

3/sec, azaz 7% tekinthető. Kissé szennyezettnek bizonyul a vízhozamok zöme, kereken 3150 m

3/sec, vagyis a felszíni vízmennyiség 74%-a. Szennyezettnek volt minősíthető 762 m

3/see, vagyis 18%, míg erősen szennyezettnek kereken 53 m

3/sec, vagyis 1,2%. Ez az aránylag kedvező kép azzal van összefüggésben, hogy a felszíni vízhozamok zömét, kereken 82%-át a Duna, Tisza és a Dráva adja s ezek közül a Tisza, de főleg a vízhozamok több mint 50%-át kitevő Duna csak a kissé szennyezett, tehát még a felhasználható vizek kategóriájába tartozik. Ezért ha a kisebb folyóink vízhozamainak minőségi megoszlásáról kívánunk áttekintő képet nyerni, helyesnek látszik azokat a Duna. a Tisza és a Dráva vízhozamainak figyelembevétele nélkül összehasonlítani. Ekkor már kedvezőtlenebb képet kapunk. Az említett folyókon kívül kereken csak 84 m

3/sec, azaz 11% tiszta vízzel és csak 460 m

3/sec, azaz 61% kissé szennyezett vízzel rendelkezünk. A szennyezett vizek mennyisége 162 m

3/sec, azaz 21%, míg az erősen szennyezettek változatlanul 53 m

3/sec mennyiségben a vízhozamok 7%-át képviselik. Részletesebben elemezve továbbá a 4. táblázatot, azt találjuk, hogy a legtöbb tiszta felszíni víz, kereken 52 m

3/sec, a Tiszántúlon fordul elő és ha ehhez hozzávesszük még a Tisza felső folyása mentén található 200 m

3/sec tiszta felszíni vizet, egészen jelentékeny mennyiség adódik ki. Ezt követően még a Dunántúl északnyugati része jöhet számításba (17 m

3/sec tiszta felszíni vízmennyiség). Ezzel szemben az erősen szennyezett felszíni vizek mennyisége az északi hegyvidék keleti részén éri öl a legnagyobb értéket . Ebben szerepel a Sajó és szennyezett mellékfolyóinak az erősen szennyezett víztömege is. összevonva az 1. és 2. kategória tiszta és kissé szennyezett felszíni vizeinek mennyiségét, azt találjuk, hogy egészségügyi célokra felhasználható, illetve egyszerű kezelés után felhasználhatóvá tehető 3433 m

3/sec felszíni víz áll rendelkezésre, ami a felszíni vízhozamok kereken 81%-a. A 3. és 4. kategória szennyezett és erősen szennyezett felszíni vizeinek összevonása után egészségügyi célokra nem, vagv csak gazdaságtalan vízkezelési