Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Fazekas Károly: Adhéziós vízszintmérés
422 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Fazekas K.: Adhéziós vízszintmérés 2. táblázat Az érintő elemekre tapadó vízcsepp térfogata mm 1 és az ennek megfelelő vízréteg vastagsága [x, 91,7 cm 2 vízfelületnél Az elem jele az 5. ábrán Megnevezése Érintkező felülete A vízcsepp térfogata és a megfelelő tízes mérősorozatban rétegvastagság Az elem jele az 5. ábrán Megnevezése Érintkező felülete max. min. közép Az elem jele az 5. ábrán Megnevezése Érintkező felülete (mm 3) i fjt (mm 3) V(mm 3) S* a Gömbölyített ók Érdes 8,1 0,83 4,9 0,53 6,6 0,72 b Gúlás ék Fényes 3,5 0,38 1,3 0,17 2,0 0,22 c 0 5 ; 1 mm-es kúp Érdes 0,8 0,09 0.1 0,11 0,4 0,44 d 0 5; 2 mm-es kúp Érdes 1,3 0,14 0,0 0,0 0,6 0,65 e 0 16, üveglencse Érdes 18,9 2,06 6,0 0,65 13,0 1,42 h 0 30, kúptárcsa Érdes 41,5 4,52 9,8 1,07 30,5 3,33 i 0 10, kúptárcsa Érdes 11,9 1,30 4,3 0,47 8,1 0,83 6. kép. 3,5 mm magas kúpos.ságú tárca az érintés pillanatában Bild 6. 3,5 mm hohe Kegelscheibe im Augenblick der Beriihrung III. 6. 3,5 mm high eQjjical disc at the instant/' oj contact Ezeket az értékeket felitatással és súlyméréssel állapítottuk meg. A keskeny, erős domborulatú vagv aránylag meredek kúposságú, fényesre csiszolt kis elemeknél (5. álra, h) a tapadó vízcsepp köbtartalma alig 1-—2 mm 3, úgy, hogy ennek a veszteségnek semmi jelentősége sincs, mert például 100 cm 2 vízfelületnél csak 0,0001—0,0002 mm-es vízréteget jelent. Minden, az érintőfelületre tapadó idegen anyag, porszem, textilszálacska, parányi vízcsepp stb. a mérést meghamisítja. Az érintő felület vagy akár a vízszint zsírossága, olajossága, a vízben oldott szennyezés nem okoz változást, a vízen úszó, a felszínből kiemelkedő szennyezések azonban igen. Ezeket mérés előtt a vízfelületen félre kell tolni, a felszínt le kell fölözni. Hogy a vízfelületet érintő elemről a reátapadó vízcseppet el lehessen távolítani, vagy az érintő elemet kell oly magasra (a vízfelület fölé 5- 10 mm-re) emelni, hogy megfelelő itatóval, törlővel (4. kép, T) alája férhessünk, vagy pedig az egész mérőműszert kell aljáról felemelni (3. kép). alakja, sőt érintkező felületének finomsága is közömbös. Az alak és a fényes vagy homályos felület mindenben az észlelés körülményeihez és kívánalmaihoz alkalmazkodhat (a világításhoz, észlelési távolsághoz, hozzáférhetőséghez). Ha a mérést oldalról észleljük, az egész érintkező elem fényesre csiszolt lehet, az érintkezés pillanatát a tükrözések változása jelzi (5. kép, b). Felülről ellenben csak a homályos érintkező felület színváltozását látjuk jól (6. kép). Bár az adhézió előnyösen hasznosítható a mérésre, hátrányos tulajdonságai mégis megmaradnak. Például a víz (vagy más folyadék) a mérőelemhez tapadva, annak felemelésekor többnyire szabálytalan módon, csak 2—3 mm-rel magasabban válik el ismét az elemtől, mint ahol érintéskor hozzátapadt, a mérőelemen pedig reá tapadó kisebb-nagyobb vízcsepp marad. Minthogy a vízcsepp térfogata és így rétegvastagsága ugyanolyan körülmények közt is különböző, a mérőelemen hagyott vízcsepp a következő mérés eredményét szabálytalanul módosítja. Ezért ezt minden mérés után el kell távolítani. Míg az érintéskor a víz felszökése határozott, hirtelen jelenség, addig nagyobb felületű érintkező elemnél az elszakadás fokozatos visszahúzódás, mely bizonyos ponton túl az emelés megszakításakor is folytatódik, míg egy idő múlva a tapadóvíz leszakad. Menete a mérőelem érintkező felületének kiképzése, hajlásszöge szerint más és más. Nyilván belejátszik ebbe a viszkozitás is. Éppen ezért ez a jelenség a vízszint mérésnél nem hasznosítható. Kis felületű, utánpótlás nélküli vizek szabatos szintméréseinél már számottevő lehet a tapadó cseppek letörlése folytán keletkező vízveszteség. (Pl. a mikro-párolgásmérésnél.) A cseppveszteségek néhány értékét mutatja a 2. táblázat. 5. kép. Kísérleti érintkező elemek Bild 5. Versuchs-Berührungselemente 111. 5. Experimentál contacting elements
