Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Holló I.: Vízvezetéki csőhálózatok hibái Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 415 5. Rohrnetzscháden — ihre Ursache, Feststellung und Verhütung. 1961. évi Wiesbaden-i kongresszus jegyzőkönyve. DVGW és VGW kiadás, 1961. dec. Frankfurti Main. ti. Csanda Ferenc: Földalatti vezetékek, csatornák, hibahelyek felderítése. — Műszaki Könyvkiadó — - Budapest, 1962. 7. Messen und Regein im Wasserwerksbetrieb. — 1959. évi Augsburg-i kongresszus jegyzőkönyve DVGW és VGW kiadás, 1959. dec. 'Frankfurti Main. HEflOCTATKH BOflOllPOBO^HblX CETEfl H HOBA53 B03M0>KH0CTb IlPEÍiynPE>KílEHM51 VIUEPEA M. XOAJIO HeaocTaTKaMri B0A0np0B0AHbix n oöcaAHbix Tpyő B BekrpHH — onemiBaeMbix no HOBOMY COCTOHHHIO B NOPHAKE 10 MHJTJIHOHOB (JIOPUHTOB —•' Moryr BI,I3BATH no outHKa.M e>Ker0AH0 yutepőbi, cocTaBJifliouuie OKOJIO 100 MHJ1J1HOHOB (J)0piiHT0B. B CTaTbe FLAETCFL 3HHHKJI0neAHMecKiin nepecneT HCTOMHHKOB HCAOCTaTKOB no MOHTa>Ky, Harpy3Ke ii no őopböe c Koppo3nefi, Aajiee npiiBOAHTca HOBeiíuine BbiBOflbi, HMEIOMNECH B TexmiHecKOH jniTepaType. Fehler der Wasserleitungsrohrnetze und neuere Möglichkeiten der Schadenverhiitung I., Holló Die Fehler der in Ungarn eingebauten Wasserleitungs- und Brunnenrohre, die in neuem Wert etwa 10 Milliárdén Forint reprasentieren, können laut Schátzung jáhrlich Schaden von 100 Millionen Forint verursachen. Die Abhandlung befasst sich enzyklopádisch mit den Fehlerqueílen beim Verlegen und des Ivorrosionschutzes einiger bekannteren Materialien, sowie auch mit den Schadenverhütungs-Möglichkeiten und weist gleichzeitig auf die neuesten Feststellungen der Fachliteratur hin. Völgyzárógátak és vízerőtelepek építésének távlati terve Csehszlovákiában' Ha Csehszlovákia felszíni vízkészletét a szomszédos államok vízkészletével összehasonlítjuk, azt az eredményt kapjuk, hogy a Duna-menti államok egy lakosára jutó felszíni vízkészlet a Német Demokratikus Köztársaságban vagy Lengyelországban közel négyszer nagyobb, mint Csehszlovákiában. A hasznosítható felszín alatti víz mennyisége is meglehetősen korlátozott. Ezért Csehszlovákiában rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a vízgazdálkodási kérdéseknek. Ha figyelembe vesszük az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével, valamint a lakosság életszínvonalának emelkedésével járó további vízigényeket, érthetővé válik az a körültekintés és megfontoltság, amellyel a csehszlovák szakemberek igyekeznek vízügyi feladataikat megoldani. Az állami vízgazdálkodási tervben már gyakorlatilag minden reális tározóópítési lehetőség szerepel, bár a terv készítésekor még sem az iparnak, sem pedig a mezőgazdaságnak a jelenleg tapasztalható fejlődési ütemére nem lehetett számítani. Az állami vízgazdálkodási tervben szereplő tározási lehetőségek felülvizsgálata és néhány újabb szemponttal történő kiegészítése jelenleg is folyamatban van. Ezek közül említünk meg néhány jelentősebb elgondolást. A Felső-Elbán Hostinné közelében egy nagy tározó megépítését tervezték, amely az Elba középső részének vízhozamviszonyait kedvezően befolyásolná. Az első elgondolás szerint a gátat az Elba medrébe látszott célszerűnek megépíteni. Ebben az esetben a megduzzasztott víz mintegy 9300 ember lakóhelyét öntötte volna el és ezen kívül fontos vasútvonal ós közút is víz alá került volna, tíjabb műszaki és gazdaságossági vizsgálatok során az eredetinél lényegesen gazdaságosabb megoldást találtak. Az eredeti elgondolással ellentétben az egyik mellókvölgyben építenék meg a völgyzárógátat. A tározótórbe az Elba vizét turbinaként is működtethető szivattyúkkal emelnék fel. A tározott vizet értékes csúcsenergia termelésre használnák. Vízgazdálkodási szempontból az újabb javaslat a régebbivel egyenértékű, de megvalósításához néhány száz millió koronával kisebb beruházási összeg szükséges. További előnye ennek a megoldásnak a régebbivel szemben az, hogy az elöntendő területen mindössze 2600 lakos ól, ellentétben az eredeti terv által érintett 9300 lakossal. 1 Vitha O.: Perspektivy vjstabvy píehrad a vodních dél v CSSR című, a Vodni hospodifstvi 1962. 8. számban megjelent cikke nyomán. Az előzőhöz hasonló megfontolás alapján Pardubice kórnyékén a már korábban tervezett gátat is az egyik mellékvölgyben szándékoznak megépíteni. Remélhető, hogy ezzel a módosítással sikerült a tározóteret gazdaságosan megkétszerezni. Az állami vízgazdálkodási tervben a Százává szabályozását elősegítő tározó medence létesítését nem irányoztak elő, mivel sűrűn lakott völgyében vasútvonal is van. Napjainkban vizsgálják, hogy lehetne-e valamelyik mellékvölgyben tározót létesíteni, ahová ugyancsak turbinaként működtethető szivattyúkkal felemelnék a Százává vizét. Az előzetes tanulmányok alapján feltételezhető, hogy sikerül találni olyan gazdaságos tározási lehetőséget, amelynek kihasználásával könnyen tudják majd a Százává vizét gravitációsan eljuttatni az Elba vízben szegény középső vidékére. Az Elba középső szakaszán jelentkező vízhiány megszüntetésére, illetve enyhítésére, más megoldás is kínálkozik. A nemrég elkészített „Közép Elba— Ohíe" elnevezésű tanulmány szerint a Moldva vizét emelnék át több lépcsőben az Elba középső szakaszára, az Elba alsó szakaszának a vizét pedig hasonló módon az Ohfe-ba juttatnák. Ennek a tervnek megvalósulása esetén az Elba középső részének és az Ohre alsó szakaszának vízhozamát sikerülne számottevő módon megnövelni. A terv megvalósításához szükséges csatornát hajózhatóvá képeznék ki. Ennek évi teljesítményét 15—20 millió tonnára becsülik. A csatornán főleg a szén szállítását tudnák gazdaságosan megoldani. Az Elba középső szakaszának vidékén több, összesen 2—3000 MW teljesítményű hőerőművet is építenének, amelyeket vízi úton látnának el tüzelőanyaggal. Az erőművekből kifolyó, felmelegedett hűtővíz megakadályozná a hajóút befagyását, ezáltal az egész év folyamán zavartalan lenne a hajóközlekedés. A melegvíznek öntözésre történő felhasználása ugyancsak kedvező eredményeket ígér. Jelenleg még nem tisztázott kérdés, hogy az említett létesítmények közül melyeket és milyen sorrendben fogják megvalósítani. Az osztravai iparvidék fejlődésének természetes velejárója az ipari- ós az ivóvízigény nagymértékű növekedése. Néhány óv múlva Osztravában a vízmennyiség nem fog rendelkezésre állni. Ezért, a jelenlegi elképzelések szerint, 1975 táján kerül sor a Becva vizének az Odera vízgyűjtőjébe történő átvezetésére, a Teplice mellett megépítendő tározó segítségével. (Folytatás a 418. oldalon.)