Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Holló István: Vízvezetéki csőhálózatok hibái és a kár megelőzése
412 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. VÍZELLÁTÁS Vízvezetéki esőhálózatok hibái és a kármegelőzés újabb lehetőségei HOLLÓ ISTVÁN* Hazánk vízellátásának javítása érdekében épített létesítményeink és a jövő terveink is hatalmas beruházási összegeket jelentenek. 1962. év végén az ivóvízellátás állóeszközeinek új értéke 10 milliárdra, az ipari vízellátásé 3,9, az artézi kutaké pedig 5,2 milliárdra becsülhető. A nagyságrend tehát közel 20 milliárd Ft és ez évről-évre növekszik. Közismert, hogy a vízellátási beruházások értékének 50—70%-a cső formájában a földbe kerül és ezáltal a közvetlen ellenőrzés lehetősége jóformán teljesen megszűnik. A hazai főnvomóés elosztóhálózat, valamint a kutakba épített csövek hossza — bekötő vezetékek nélkül — több mint 10 000 km-re becsülhető, értéke a hozzátartozó szerelvényekkel együtt megközelíti a 10 milliárd Ft-ot. Fontos népgazdasági érdek tehát, hogy ennek a nagy értéket képviselő csöveknek és hálózatoknak hibaforrásait feltárjuk és a különböző okok miatt keletkezhető károknak megelőzésére az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szenteljünk. Az utóbbi évtizedek fejlődése, a régi eljárások finomítása mellett, újabb lehetőségeket is hozott. Ezek tárgyalása előtt az ismertebb hibaforrásokat az 1. táblázat foglalja össze. A csőanyag helyes megválasztása igen sok hiba keletkezését megelőzheti és ezért külföldön a nálunk használt csőfajtákon kívül mindjobban elterjedt a pörgetett eljárással készített ö. v. cső, az acélcsövek szilárdságát megközelítő „spháro" elnevezésű (másképpen „duktil") ugyancsak ö. v. cső [1|, a spirálhegesztésű acélcső, a nagyobb üzemnyomást is bíró vasbetoncső, a nagyobb átmérőjű (600 -1000 mm) azbesztcement nyomócső és a legkülönbözőbb elnevezésű, de végeredményben polivinilklorid vagy polietilén alapanyagú ún. műanyag nyomócső. Ezenkívül még kombinációs lehetőségek is vaunak, mert készülhetnek műanyagbevonatú, kívül-belül cementhabarccsal, azbesztcement réteggel védett acélalapanyagú csőhálózatok is. A belső cementhabarcs bevonat külföldön már annyira elterjedt, hogy 150 mm-től felfelé különleges szerkezetekkel gépesítve felhordható (1. kép) a belső felületére. Különösen agresszív vezetettvagy talajvíz esetén korrózióálló acélból is készülhetnek csövek. Az alumíniumcsövek kérdése még nem tisztázott és az üvegcsöveket is még csak szórványosan alkalmazzák. Hazánkban a fejlődés és ezzel a kármegelőzés helyes iránya az lenne, hogy a csőfajták választékát annyira kellene növelni, hogy a tervező' bármilyen víz- és talajminőségnek, valamint egyéb igénybevételnek legjobban megfelelő, leggazdaságosabb csőfajtát alkalmazhassa. Dunaújvárosban rövidesen megindul a spirálhegesztésű acélcsövek gyártása, de a vasbeton és a nagyobb átmérőjű (600—1000 mm) azbesztcement nyomócsövek hiányát továbbra is érezzük. Ugyancsak hiányzik a pörgetett ö. v. és a 300 mm-nél nagyobb átmérőjű varratnélküli acélcső. A műanyagcső gyártásnak az elején vagyunk és küzdeni kell a „gyermekbetegségekkel" (megfelelő csőkötés, idomok, kapcsolódó szerelvények hiánya, begvakorlatlan szerelők stb.). Szereléskor ö. v. csövek esetében nem jutottunk túl a hagyományos kenderkötél és ólom tömítésen. Pedig MSZ 2999 sz. alatt a sokkal vízzáróbb és gyorsabban elkészíthető tömítést biztosító csavartokos csöveket még 1952. évben szabványosítottuk. Ezen túl azonban sajnos nem jutottunk, pedig ö. v. csövek szereléséhez a legkülönbözőbb gumigyűrűs tömítések már világszerte elterjedtek. A sok közül a jellemző,,Tyton" kötést mutatjuk be az 1. ábrán. Az acélcsövek tompaillesztésű hegesztése egyszerű, de meghaladott módszer, mert itt is a gumigyűrű lép előtérbe ugyanúgy, mint a vasbeton, azbesztcement vagy műanyagcsövek esetében. 1. táblázat Hiba lehetőség Anyagban Szerelésben Terhelésben Korrozióelleni védelemben Kóboráram okozta kár Rideg Nehéz Szállítás közben sérül Nem áll ellen a talaj v. a vezetett víz agresszivitásának A kötés nem vízzáró, mert a tömítőanyag nem korszerű A hegesztés nem tökéletes Kitámasztás, szerelési közdarab stb. hiányzik Egyenetlen felfekvés V Mozgó altalaj Dinamikus terhelés Nyomáslengés A passzív védelem nem megfelelő v. sérült Az aktív védelem (katódos v. anódos) védelem szakszerűtlen Lyukkorrózió Helytelen földelés * ÉM MÉLYÉPTERV, Budapest.
