Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos: Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások adatai alapján

406 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Bélteky L.: Magyarország geotermikus viszonyai séklet a mélységgel lineárisan növekszik s ennek folytán a geotermikus gradiens is közel azonos. Vizsgáljuk meg, hogy az 1. táblázat mérési adatai a kutatók fenti megállapításait milyen mértékben igazolják. Először az átlagtól jelentősen eltérő gg-t mutató helyek földtani viszonyait vegyük vizsgálat alá. Minthogy az átlagos gg 18 m/l C°, a 16-nál kisebb gg érték negatív, a 20-nál nagyobb pedig pozitív anomáliának tekinthető. , Túlságosan alacsony, 11-nél kisebb gg a siklósi, végardói, nemesbüki, sikondai, balatonszéplaki, majosi, igari kutakban mért 9 db talphőmérsékletek alapján adódott. Ezek közül 6 kút a repedéses mészkőbe mélyült s a fúrások feltehetően repedést, vagy vetőt harántoltak. A víz tényleges fakadási mélysége tehát ismeretlen. E kutaknál a gg azért túlságosan alacsony értékű, mivel a számításnál nem lehet a víz tényleges fakadási szintjével számolni, hanem csak a fúrási mélységgel. Ilyen helyeken a talphőmérsékletet a víztermelés megindulása előtt kellene mérni, mert különben a talpra lebocsátott hőmérő nem a talpon levő kőzetnek, hanem ismeretlen mélységből fakadó és a furattalpig történt felszállás alatt már valamennyire lehűlt víznek a hőmérsékletét méri. Ha azonban a repedés mélysége, ill. a víz fakadási szintje a furat talpánál jóval mélyebben van, a kifolyó víz hőmérséklete elérheti, sőt meghaladhatja a talpon levő érintetlen kőzet hőmérsékletét. Ezt észlelték a Hévíz melletti nemesbüki fúrásnál, amelynek talpán mórt hőmérséklet a mélytükrű kút termelésbe hozása előtt 248 m mélységben 36 C° volt s a repedékes kőzetből kompresszorral kiemelt víz hőmérsékletét a külszínen 42 C°-nak mérték. Negatív anomália mutatkozik Tolna megye déli részén, továbbá Gyöngyösön, Pásztón, Lőrinci területén. A negatív gg anomália igen sok helyen törések közelségére vezethető vissza, minthogy a törések mentén feltörő magas hőmérsékletű és sokszor gázos vizek a törés feletti rétegek hőmérsékletét a környezethez képest megemelik és a kisebb mélységű rétegeket is gázossá teszik. Ezzel a kérdéssel már Sümeghy részletesen foglalkozott s a vízhőmérsékleti adatokat is felhasználva rajzolta meg az alföldi medence tektonikai térképét a legfőbb törésvonalakkal. A legfeltűnőbb negatív anomáliát eddigi ismereteink szerint vastag üledéksorral fedett területen az 1962. évben lemélyített egyik fúrásnál észleltük, mely a berettyóújfalu—kunszentmártoni törésvonalba esik Tiszakécskétől kissé délre. A tiszakécskei tsz részére fúrt kúttal 220 m mélységből szokatlanul nagy mennyiségű (1500 liter/perc), olyan magas hőmérsékletű (42 (P) túlfolyó vizet sikerült feltárni, hogy ilyen alacsony értékű (7 m/l C°) látszólagos gg-re hasonló földtani felépítésű területen eddig még nem volt példa. A fúrás a Tiszakécske—lakitelki műút mellett, a békéscsabai útkeresztezéstől E-ra kb. 3,2 km távolságban van. Érdekes még, hogy a szóbanlevő fúrástól délre 1,3 km távolságban is mélyült valamivel később egy fúrás s az hasonló mélységből 2500 liter/perc túlfolyó, 32,5 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat, de a tiszakécskei hévizes kúttól 7—800 m-re É-ra is van egy 190 m-es kút, melynek kifolyó vize 32 C°. meleg. Ezek 8—9 m/l C° látszólagos gg értéknek felelnek meg. A kutak talphőmérsékletét eddig még nem mérték meg, mert a túlfolyó víz nagy mennyisége a mérést igen megnehezíti. Negatív gg anomália mutatkozik még Hajdúszoboszló, Debrecen, Balmazújváros és Orosháza környékén. A pozitív gg anomália — ha megnézzük a dr. Schmidt E. R. által [11] a pannon üledéksor fekümélységéről összeállított isohypszás térképet — főleg ott jelentkezik, ahol a pannon rétegösszletnek legnagyobb a vastagsága, közelebbről a Köröstől dóire s a tiszai mélyvonalban. Ezt igazolja Szentes, Hódmezővásárhely, Vajhát, Szeged, Békéscsaba, Gyula, Makó fúrásainak 20 m-nél magasabb gg értéke. Még nagyobb a gg olyan területeken, ahol vízrekesztő fedőrétegek hiányában meg van a lehetősége annak, hogy a csapadék közvetlenül leszivárogják a víztartó képződménybe. Ezért feltűnően alacsony a talphőmérséklet Salgótarjánban és környékén (Mátraszele, Homokterenye, Nagybátony), továbbá a pápai 825 m-es fúrásban is. Az utóbbiban a talphőmérséklet csak 36 C°, feltehetőleg azért, mert a víztartó kréta mészkő Pápától néhány km-rel délre a külszínen van s így a leszivárgó csapadék hűtőhatása erősen érvényesülhet. Igen magas a gg érték a dorogi, tatabányai és ajkai kőszénterületen, ahol Willems Tibor ezt a jelenséget az alaphegységben áramló karsztvíz lokális hőszállító hatásának tulajdonítja [12], Azt a kérdést, hogyan változik a valóságos gg értéke a mélységgel — természetesen — csak egy fúrásban különböző mélységekben végzett hőmérséklet mérések alapján, vagy azonos földtani felépítésű területen levő különböző mélységű kutakban mért talphőmérsékletből számított gg értékek egybevetésével lehet azonos alapon vizsgálni. Abból az előbbi megállapításból, hogy a hőfluxust és a gg-t a vizsgált mélységi szint és az alaphegység között levő rétegsor vastagsága befolyásolja, következik, hogy a furatban a mélység növekedésével csökkenni kell a gg-nek, mivel a vizsgált szint és az alaphegység közötti, hőveszteséget okozó üledékek vastagsága is kisebb. Az 1. táblázat adatai ezt számos esetben nem igazolják, amit azonban főleg a talphőmérési adatok pontatlanságának tulajdonítok. A vízhőmérsékleti rendellenességet néhány kútnál különleges helyi körülmények is okozhatják. Feltűnően magas hőmérsékletű vizet szolgáltatnak pl. Hajdúszoboszlón és Cserkesszöllőn a nagymélységű hévizes kutak közvetlen környékén fúrt kismélységű kutak. Itt fel lehet tételezni, hogy palástcementezési hiba, vagy a béléscső korrodálódása következtében a melegvizes kutak béléscsövének külső palástja mentén száll fel valamelyik mélyebben települt porózus rétegből a