Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

400 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Urbancsek J.: Pliocén és pleisztocén üledékek schnellsten und wirtschaftlichstom verteuften Bohrung zum Zweck der gesteinskundigen und palaontologischen Untersuchungen genommen werden muss. Auf diese Weise kann die wissenschaftliche Verarbeitung des geologischen Profils der mit wirtschaftlicher Technologie abgeteuften Bohrung versichert werden. New Possibilities lor Geological Levelűiig ot l'liocene and Pleistocene Sediments in the Geological Research By Dr. J. Urbancsek Geological investigations take plaee by petrographical examination of the boring samples when applying a direct method and by geological evaluation of geophysical measurements in case of using an indirect way. Samples brought up by right-jet drilling of rotary system spread in the praxis are almost entirely unsuitable for petrographieal examinations, especially when applying thick boring mud and great borehole, as the broken cuttings are contaminated by the bore mud, the gravel or sand slowly rising separate themselves considerably on their way and the paleotypal deposits are mostly undetectable having broken by the bore crown. Consequently, geological levelling based on petrography and paleonthology seems to be almost impossible, so new ways must be searched for. This aim is served by the method of electrical logging which completes even replaces in somé cases petrographieal and paleonthological levelling. Relying upon the formation of the P. S. and resistanee curves — as in the case of petrographieal investigations — sediment accumulation zones are to be discerned, especially in river and laké drifts and by the right analysis of their succession geohistorical levelling can be carried out. There are particularly good to be diseriminated the following layers : the marly developed subpannonial and sandy upper-pannonial layers, as well as the Levantine strata characterized by varicoloured clav bands and the sandy-gravel layers from the Quaternary. It must be emphasized, however, that this geohistorical seperation performed by the aid of electric profiling should be considered but as a lack-supplement and can substitute neither for petrographieal nor for paleonthological levelling. In this field too complex investigations should be carried out in such a way that side wall core samples are to be taken from the wished depth of the borehole, which had been deepened in the possibly quieker and most economical way, electrical logging having been made. These core samples serve for investigations in petrographieal and paleonthological point of view. Thus, scientific elaboration of the geological profilé pertaining to the boring deepened by economical technology can be assured. Könyvismertetés Starosolszky Ödön — Muszkalay László — Laczkó Ágnes: Az öntözővíz mérése. OVF kiadvány, 1963. (2 kötet, összesen 230 o., 61 ábra, 16 kép, 14 tábl.) A három évvel ezelőtt megjelent Vízhozammérési zsebkönyv példányai elfogytak, a vízméréssel foglalkozók száma viszont egyre bővül. Számos új cél, de elsősorban az öntözés egyre fokozódó mérési igényei tették szükségessé a sokszorosítási technikával készült új kiadvány megjelenését. A kiadvány egyúttal az évenként rendszeresen megtartott öntözővízmérési tanfolyamok tananyagát is tartalmazza, ezáltal nagy segítséget nyújt az öntözés gyakorlati munkáiban résztvevő technikusoknak is. A könyv ennek megfelelően az öntözésekkel kapcsolatosan előforduló esetenkénti és folyamatos vízhozammérés eszközeivel, mérési módszereivel, műtárgyaival foglalkozik elsősorban. E tekintetben sok helyen kibővíti a Vízhozammérési zsebkönyv anyagát. Részletesen tárgyalja a vizádagoló és automatikus vízszínszabályozó berendezéseket, a csővezetékekben, szivattyúkon végezhető mérések módját és eszközeit stb. A szerzők közlik a folyamatos észlelésekhez szükséges legkorszerűbb regisztráló műszerek leírását, használatát, különös tekintettel a jelenlegi beszerzési lehetőségekre is. Foglalkoznak a mérések megszervezésének, az adatok feldolgozásának, továbbá az elérhető pontosság megállapításának kérdéseivel. Mindezeket számpéldák sorozata egészíti ki. A második kötetben közölt ábrák, grafikonok, fényképek a mű gyakorlati használhatóságát nagy mértékben emelik. A szerzők most megjelent művükbe igyekeztek a kutatás és a gyakorlat legújabb eredményeit összegyűjteni ós közreadni. Emiatt az elmélet, tervezés és a gyakorlat szakemberei egyaránt haszonnal alkalmazhatják mindennapi munkájuk során. Vágás István Vízgazdálkodási címtár ( Wasserwirtschafts—ABC) Kiadja a Vízépítő- és Kultúrmérnökök Szövetsége. 3. bővített kiadás. IPasser und Boden Axel Líndow & Co. Hamburg- Blankenese, 1962. — Zsebkönyvalak, 758 lap. A sárga, műanyag-kötésű zsebkönyv alcíme „Tájékoztató és a beruházási források jegyzéke a vízgazdálkodás ós az építőipar szakemberei számára." Ha nem szedték volna ki a címet angolul és franciáid is, azt gondolnánk, hogy az üzleti világ megszokott propagandaírása. De ha belelapozunk a kis kötetbe, kiderül, hogy nagyszabású ós úttörő vállalkozásról van szó : a vízgazdálkodás körébe vágó közigazgatási, kutató- és felsőoktatási intézmények, továbbá szakegyésületek és érdekképviseleti szervezetek címtárát adja nemcsak Nyugat és Keletnómetországról (ezekről részletesen 288 lapon), hanem 25 további európai és 60 egyéb országról is (266 lapon!). Közli továbbá a vízgazdálkodásban érdekelt nemzetközi intézmények és tudományos egyesületek adatait (24 lap), nemkülönben a vízügyekkel foglalkozó német, európai, tengeren túli és nemzetközi folyóiratok ill. szaklapok jegyzékét (34 lap). A felsorolt adatokon kívül a nyugatnémetországi vízügyi szakemberek teljes név- és címjegyzékét, a tanácsadó mérnökök és mérnöki irodák, az építési vállalatok és gép- ill. anyagbeszerzési források mutatóját is tartalmazza. Aki tehát németországi vonatkozásban kíván tájékozódni, részletekbe menő felvilágosítást kaphat. Annál is inkább, mert ez az anyag immár harmadszori átdolgozásban jelenik meg. Nem úgy a nemzetközi vonatkozású részek. Ezek először kerültek bele a kötetbe, és az összeállítók munkáját semmiféle hasonló címgyűjtemény nem segítette. Hézag, sőt hiba jócskán akad az adatokban. A szerkesztő előszava meg is adja a magyarázatot : a kiküldött kérdőívekre nem kaptak mindenünnen választ, és természetesen nagy nehézségeket okoztak a kevéssé ismert nyelvek. Mégis elismerés illeti a bátor kezdeményezőket a szó szoros értelmében hézagpótló munkájukért, amely nagy segítséget jelent —• és ezt nyugodt lelkiismerettel állítom — mindazoknak, akik akár tudományos, akár gazdasági vonatkozásban érintkezést keresnek a külföldi szakkörökkel. Reméljük, hogy az előszóban kifejezett kérés értelmében a szerkesztők kellő támogatást kapnak a világ vízgazdálkodási szakköreitől a mindnyájunk érdekeit szolgáló tökéletesebb negyedik kiadáshoz. Dr. Lászlóffy Woldemár