Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Dr. Urbancsek János: Pliocén és pleisztocén üledékek földtani szintezésének újabb lehetőségei a vízföldtani kutatásban
Urbancsek J.: Pliocén és pleisztocén üledékek Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 397 15 és 46, Tiszaőrsön pedig 8 és 28%. Kőzettani kifejlődésben tehát nagy a különbség a két alemelet között, ami a karottázs szelvényben igen szembetűnő. A felső-pannóniai alemelet legfelső rétegcsoportját, amely már kifejezetten szárazföldi, elsősorban tavi, kisebb területen pedig folyami képződmény, külön kell választani a felső-pannóniai, beltavi üledékektől. Siimeghy mint levantei rétegesoportot külön szintezte és véleményét az újabb vizsgálatok igazolják. A dunai-szerkezetiárokban homokos fáciesv, de a Jászságon és a Körösök süllyedékében már csaknem kizárólag agyagos jellegű. A karottázs vizsgálat a kétféle fáciest jól érzékelteti és különösen jól elhatrárolható, főleg a Jászságban és a Hevesi süllyedékben az alatta és felette települt felső-pannóniai és pleisztocén rétegektől. Az Alföld az aszti kéregmozgásokat követően a pleisztocénben, újból igen erősen megsüllyedt. Az egyes fiókmedencéket vastag és durvaszemcséjű homok töltötte fel, amelynek a porozitása, áteresztőképessége, valamint fajlagos ellenállása a karottázs szelvényekben feltűnően nagy anomáliával jelentkezik. A következőkben karottázs szelvényeken vizsgáljuk meg a fenti négy földtörténeti szakaszra jellemző kőzettani kifejlődést. A szolnoki egyik (4. ábra) szénhidrogénkutató fúrásban karottázs-szelvénv 1 alapján kb. 1090 m-ben állapítható meg az alsó- felső-pannóniai határ, ahol az ismertetett kétféle kőzetkifejlődés jól elkülönül. Hasonló határ jelentkezik 520 és 300 m-ben is, ahol a levantei és pleisztocén üledékek alsó határa vonható meg. A felső-pannóniai és a tavi jellegű levantei üledékek különböző kőzettani kifejlődése a jászberényi strandfürdő (ő. ábra) és az erki (fi. ábra) Új Barázda tsz. fúrt kútjának karottázs vizsgálatából igen jól kitűnik. Az agyagos levantei lerakódásokat Jászberényben 230, Erken pedig 210 m-ben felső-pannóniai homokos üledékösszlet váltja fel, amely kétféle rétegtani kifejlődés a karottázs szelvény P. S. és ellenállás görbéjében határozottan kifejezésre jut. De ugyanilyen kőzettani változás észlelhető az előbbi helységben 87, az utóbbiban pedig 60 m-ben, ahol a negyedkori üledékek határolhatók el. Szegeden (7. ábra) a dunai-szerkezeti-árok területén a levantei üledékek már erősen homokosak, de 620 m-ben élesen különválaszthatók a még homokosabb negyedkori képződményektől, 910 m-ben pedig a felső pannóniai, vastag homokrétegekkel tagolt agyagos kifejlődésű beltavi üledékektől. Amint korábban már utaltunk rá, a fúrt kutakkal való vízkitermelés túlnyomóan a pleisztocén rétegekből történik, ezért elsősorban ezeknek az üledékeknek a földtani szintezésével foglalkoztunk. Kisújszálláson (8. ábra) a magasan maradt pannóniai hátságon a 105 in mélységig tartó 1 Béltekg Lajos: ,,A lyukszelvényezés gyakorlati alkalmazása" című értekezésből átvéve. JASZBERENY Strandfürdő ERK Uj Barázda T.Sz SZEGED Textilművek 20 uiohmm 5. ábra Karottáz .elvények 4: Szolnoki szénhidrogénkutatófúrás, 5: Jászberényi Strandfürdő artézikútja. fi: Erki Űj , Barázda tsz fúrt kútja, 7: Sze4 OÖrO B eil i Textilművek hévízfeltáró fúrása Abb. 4—7. Elektrische Kernungsprofile 4. Kohlenwasserstoff-Versuchsbohrung zu Szolnok : 5. Artesiseher Brunnen des Jászberénver Strandbads ; 6. Bohrbrunnen der Produktionsgenossenseliaft „Űj Barázda" zu Erk : 7. Thermal-Aufschliessbrunnen der Szegeder Textilwerke Figs. 4—7. Electrical logging profiles 4. Hydrocarbon test boring at Szolnok : 5. Artesian well of the Bath Jászberény : 6. Bore well of the production eo-operative ,,Üj Barázda" at Erk : 7. Thermal exploring boring of the Textile Works of Szeged
