Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
5. szám - Galli László: Középszakasz jellegű vízfolyások kialakulása és rendezése
372 Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. Galli L.: Középszakasz jellegű vízfolyások Vetődés ® - Q) Változó finomhomok és iszapos ~.Z ~SÍl eSíOr 2 3 ZZZZZZ Z Borno réti iszap és agyag, z - -JwmikerekkeJ. —Vetődés ( Abidszolók I® 5 S iS -S-je 5 ^ lyeknek mint láttuk, már kizárólag csak hidraulikai okai vannak. Ezeket a valódi kanyarulatokkal szemben — magyar elnevezés hiányában — a továbbiakban mindig meandereknek, azt a kanyargós folyószakaszt pedig, amely két küszöb között alakul ki, általánosítva vándorló medrű szakasznak nevezzük (10. ábra). A meanderek kialakulásának a lehetősége, méretei, tágassága és hossza, valamint vándorlási sebessége minden völgyben, a völgy felépítésétől, tehát a meder partjainak az adottságaitól függ (11. ábra). Mivel a partbontás és kanyargás folyamatát igen sokféle tényező befolyásolja, igen sokféle lehet a középszakasz jellegű vízfolyások alakja és formája is. Okszerű főtípusai azonban 8. ábra. A Tiszavölgy árkos siilyedése Abádszalókuál Oue. 8. TpamueüHoe nonuoicenue doAUHbi Tuccbi y A6adCÜAOKO 1. rioiiMeHubie HJI M rjiHHa ; 2. MejiK03epHHCTbiíí peHHOíí necoK ; 3. CjIOft C pa3HblMH Me;iK03epHHCTbIMH IleCKaMH M HJiaMH ; 4. Eypble jiyroBbie un h mHHa c necHaHHbiMH npocjiOHKaMu ; ö. 3amHTHbie aaMÖbi OT naBonKOB ; 6. Cöpocbi Abb. 8. Grabensenkung des Tisza-Tals zu Abádszalók 1. Hochflutlehm und -schlamm; 2. Fluvialer Feinsand; 3. Sich abwechselnde Feinsand- und Schlammschichten; 4. Brauner Wiesenschiamm und Lehm mit Sandspaltengangen; 5. Hochwasserschutzdamme; 6. Verwerfungen csak úgy maradhat meg, ha a partbontás is állandósul. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a kanyarulatok is állandóan változnak, a vízfolyás irányában folyamatosan vándorolnak (9. ábra). Eddig nem választottuk szét a vízfolyások különböző kanyarulatait, a kanyarulatok keletkezésének az okai szerint. A további vizsgálatoknál már külön kell választani azokat a valódi kanyarulatokat, amelyek mindig földtani okokra vezethetők vissza, amelyekkel tehát a vízfolyás pl. egy-egy keményebb földnyelvet kerül meg és azokat az előzőekben leírt kanyarulatokat, ame1(1. ábra. A Tiszalúc-i valódi kanyarodóra és eróziós küszöbre rátolódó meanderek (Pue. 10. MeaHdpbi, HademamufuecH Ha OeücmeumeAbHbiü noeopom u 3p03U0HHbiü nopoe y TuccaAyija 1. BepOHTHaH JlHHHfl H3J10M3 ; 2. C.HOH TpyHTa, KOTOpble JierKO, HO NPONOPUHOHA/IBHO NOA^HHFUOTCFL 3po3Hii ; 3. Cnofí, HBJIHIOIUHHCH 6ojiee TBepflbiM ; 4. fIpope3 ; 5. Pycno peKit TMCCH ao pery^HpoBaHHfl ; fi. Pycjio peKH B 1933. r. Abb. 10. Die sich auf die echte Krümmung von Tiszaluc und auf die Erosionsschwelle schiebetiden Máander 1. Vermutliche Bruchlinie; 2. Leicht, aber proportional erosive Schlchtfolge; 3. Widerstandsfahigere Schichtfolge; 4. Durchstich; 5. Flussbett der Tisza vor der Regullerung; fi. Flussbett in 1933. ff, ÁLIEKONY PARTÚ MEDER (viziui, vagy gyengén zsugorodó agyag, vagy homokos ogyog) b, OMLEKOHY PARTU MEDER {FeW kötött réteg, alatta folyóshomok, v homok) 9. ábra. Vízmozgás a meanderekben 0ue. 9. JlemtceHue eodbt e Meandpax 1. noflMbiTbiii 6eper ; 2. 3aHjieHHbifí 6eper ; 3. HanpaBjieHHe nepeMemeHHH MeanapoB Abb. 9. Wasserbewegung in den Máandern 1. Auskolkungsufer; 2. Auflandungsufer; 3. Richtung der Maanderwanderung 11. ábra. A partállékonyság két szélső esete 0ue. 11. flee KpaüHue CAynau ycmoüiueocmu őepeea a) PYCJIO c ycTOÜHiiBbiM SeperoM (BOflOHenpommae.waH mm cjiaőo ycaflOHHaa rjiHHa) ; b) OopyiuaromHHcn Seper (cBepxy mvieiOTCíi CBH3Hbie rpymrbi, Hiiwe MejiKO3epHiicTbie HJIH peiHbie necKii) Abb. 11. Zwei Extremfalle der Uferfestigkeit a) Flussbett mit standfestem Ufer (wasserdichter oder schwach schrumpfender Lehm) b) Flussbett mit Sturzufer (oben bindige Schichtfolge, darunter Feinsand oder FlussSand) tam|éten 0 7 i Skm A hm medre o! átvágás elölt (S) k=-=> Az 1933. évi meder Q)
