Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Laczkó Ágnes–Starasolszky Ödön: Csúcsenergiatermelési kísérletek a tiszalöki vízerőműnél

316 Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. Laczkó A.—Starosalszky ö.: Csúcsenergiatermelési kísérletek 10 11 12 13 [óra] \ ék. __J 11. ábra. Sebességeloszlás változás az al vízben ii csúcs ideje alatt 0ue. 11. HsMenenue pacnpedeAenun CKopocmeü « hiuicmm 6be<f>c eo epeMii nuuu Abb. 11. Ánderiing der (lesel)windigkeits verteilung im Dnterivasser wáhrend deti Schwellbelriebs A ké]>lot a csúcs előtti természetes vízhozamhoz tartozó F

a szelvényterület bevezetésével alakra hozható. A mért sebességek az erőmű alatt 500 m-re levő f'üggélyen belül egyenletesen oszlanak meg és a csúcs nem torzítja el a függélysebesség ábrát. A 11. ábra a sebességek megoszlását példaként mutatja a 7 műszerrel mért függélyben az erőmű alatt 500 m-re jellemző időpontokban éspedig : a) a csúcs előtt, b) a maximális sebességnél, <•) a csúcs közepén, d) a csúcs végén, e) az utolsó mérés idején. A mérési eredmények nem zárják ki annak lehetőségét, hogy közvetlenül az erőmű alatt a sebességeloszlás a esúcsüzem kezdetekor nem egyenletes és csupán a későbbiekben válik a mért értékek hez hasonlóvá. A kísérleti eredmények arra mutattak rá, hogy a vízállásváltozások nagysága'és hevessége, a relatív vízhozamnövekedéstől függ és az azonos vízmennyiséggel végrehajtott csúcsok közül a vízállás idősorokban jelentkező jellegzetességek folytán kedvezőbb egy hosszabb ideig tartó, de kisebb relatív vízhozam növekedéssel járó csúcs, mert ez kisebb felvízi leszívást és alvizi hullámot idéz elő. Következtetések és feladatok Az előzőekben röviden ismertetett kísérletek eredményei annak ellenére, hogy a tiszalöki vízerőmű rendszeres csúcsüzemének lehetőséget tisztázták, elsősorban a tervezett új vízerőműveknél gyümölcsöztethetők. A kísérletek általában kimutatták, hogy a csúcsüzem bizonyos megkötésekkel és nem csúcsüzemre tervezett erőműveknél nagyobb nehézségekkel nem jár, ugyanakkor a tervezett vízerőműveknél a megkötöttségek (vízállás és sebességváltozás) figyelembe vehetők ós a gépegységek száma, illetőleg legnagyobb teljesítménye a csúcsüzemi lehetőségek figyelembevételével állapíthatók meg. A nagy mennyiségű kísérleti adat feldolgozása és értékelése révén reményünk van arra, hogy részben a különféle számítási eljárások ellenőrzése alapján megbízható ós immár kísérletekkel ellenőrzött számítási módszereink legyenek. Bizonyos elvi megfontolásokkal és feltételezésekkel meghatározhatók a hidrológiaüag lehetséges ós a gazdaságos csúcsüzem feltételei [9]. A kísérleteket a vízerőművek csúcsenergia termelésével kapcsolatos jelenségek tökéletes tisztázására a tervezett tiszai és dunai vízerőművek érdekében ki kell még terjesztenünk : a) hosszabb időtartamú esúcsüzemie, b) változó felfutási és leállási idő hatásának megfigyelésére, c) üzemvízcsatornás erőművekre, d) az erőmű feletti vízkivételre (pl. Keletifőcsatorna) gyakorolt hatás vizsgálatára. IRODALOM 1. Witlmann H. —Fuclis H. : XlX

e Congrés International de Navigation, London 1057. Section I. Question 2. Witlmann, H. : Wirkung von Kraftwerkschwallen auf ilie Fahrwassertiefen. XVIII. Internationale Schi/fahrtknngress. Rom. 1953. Abb. I. Frage I. b. 3. Witlmann, H — Bleines, 1.: Kraftwerkschwalle und Nchiffahrte, Schweizerischc Rauzeilung. 1953/34. 4. Frank, J. : Die Hydraulik der Durehlaufspeieherung. Der Bauingenieur, 1953-/2. 5. Annemüller, H. : Der Einflués des Turbinensehnellansehlusses auf die Sehiffahrts in Kraftwasserstrassen. Der Bauingenieur, 35/1960. Heft 9. 6. Brachtl, 1 • : Megjegyzések esatornahullámok okozta vízállás változásokra és sebessógeloszlásra. (Csehül) Vndohospodáfsky Casopis. 1957/1, Praha. 7. Slarosolszky Ö. : Kiéld investigations of art it'rcial positive and negatíve waves. IX. Congress of IAHR, Dubrovnik, 1961. 8. Slarosolszky Ö -- Laczkó A. : Folyami vízerőművek felhasználása csiiesonergiatermelésre. Beszámoló a VITUKI 1960, éri munkájáról. (Előkészületben.) 9. Starosohzky ö.— Laczkó A.: Peak load operation of run of river power plants. Water Power. 1963.4 és 1963/5. HCCJIE^IOBAHHH 110 BbIPABOTKE ílMKOBOfí BHEPrHH HA rMUPOSJIEKTPOCTAHUMM THCCAJ1EK A. JlatiKO u 3. LUmapoiuojibCKii HocTiiraeMyio MaKciiMajibnyio MOuiHOCTb ripn niiKoBOII paőoTe peMHbix riiApoyjicKTpocTaHiutií MO>KHO oöecneMHTb nyTCM nponyena pacxoaoB nepc3 Typőnny, ripcBbimaiomnx SuTOBbie pacxoaw peKii 3a necKOjibKO nafcoB niiKOBOH pa6on,i. Bo BPEM>I ríHKOBOH paöoTbi B BepxHe.M 6be(])e co3aaercsi OTpimaTejibnajT, iipoTiiBonojio>KHa5t BOJiHa, a npu yBejnmeHHH pacxoAOB BOÁM co3AaeTCH BOJiHa, cjiaralOLHaHCH 113 nOJTO>KIITejlbHOÍÍ npOTMBOIIOAOKHOií II U3 IIOJIOWIITejlbHOH TOWAeCTBC'HHOH BO.'IHbl | B Hll>KHeM Öbeijie BO BpeMH niiKOBOii paöoTbi co3AaeTCH oTpimaTCJibnaji TOAwecTBeHHaH BOJiHa (0ue. 1). Ilpn pery/nipOBaHiui miKOBOH paőOTbi őe3ycJiomio ny>KH0 3Han. H3MCHCHHH ypoBHeií BOÁM n CKOpocTb ee ABIOKCHIIH. B nejiíix H3y4(;Hir?i niApaBJiimecKHX HBJICHHÜ npoBOAHJlHCb HCCJICAOBailHH Ha THCCaJICKCKOH rlIAp03JieKT'pöcTaHUHH, HBJISILOMEIICH caMOfi oojibinoíi P3C B BéHi pilH. ypOBHH BOAbI rio MCCJieAOBaHHHM HaÖJIIOAaJlHCb c iioMombio piicyiomnx BOAOMCPHMX peei< (<fiue. 1, (Jjomo 1), 33TCM n3MepaJincb pacxoAM BOÁM ii pacnpeAeJieHiie CKOpocreii B ÜHKOBOM RIEPIJOAC ftfiomo 2 w 3). Bo BPEMH HC-