Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
4. szám - Laczkó Ágnes–Starasolszky Ödön: Csúcsenergiatermelési kísérletek a tiszalöki vízerőműnél
Laczkó Á.—Starosolszky ö.: Csúcsenergiatermelési kísérletek Hidrológiai Közlöny 1963. 4.'-.sz. 311 pontja a csúcsvízhozamnak permanens vízmozgásnál (az alvízí vízhozamgörbén) megfelelő vízállás. Ebhez azonban általában és különösen kisesésű vízfolyáson - hosszú csúcsidő szükséges és a gyakorlatban a csúcs következtében előálló vízállásnövekedés nem éri el a csúcsvízhozamhoz tartozó permanens szintet, hanem a csúcs teljes időszakában az alvíz árad. A csúcs végeztével az alvíz hirtelen apadni kezd és esetleg, ha a vízpótlás időszaka túl hosszú, a természetes vízhozamnak megfelelő szint alá is süllyed. Az apadás hevessége a leállás gyorsaságától, továbbá természetes és csúcs vízhozam, illetve a természetes és a vízpótlás ideje alatti, csökkentett vízhozam viszonyától függ. A gyakorlatban az üzemvízszint a felvízen közvetlenül az erőmű felett hamarabb helyreáll, mielőtt az alvíz apadása a természetes vízszín alá süllyedne. Az alvízben tehát a csúcs ideje alatt egy pozitív azonos, a vízpótlás ideje alatt egy negatív azonos hullám keletkezik, amely az erőmű alatti szakaszon fut végig. A hullám bizonyos sebességgel halad előre és fokozatosan alacsonyabb vízszínnel tetőzik, azaz ellapul. Az al- és felvízszínek változását a vízhozam függvényében az 1. ábra magyarázza. A vízisebességek változása elsősorban az alvízbcn jelentős, hiszen a felvízben a duzzasztótérben a vízhozamnövekedés nagy szelvényterületen oszlik el és a csúcsvízhozam a természetes állapotban is előállhatónál kisebb sebességet idéz elő, ha kisebb a duzzasztási szinthez tartozó természetes vízhozamnál. Az alvízben az igen rövid időre elképzelhető maximális középsebesség az, amely a legkisebb vízhozamnak megfelelő keresztszelvényterülcten csúcsvízhozam esetén alakulhat ki. Az alvízi meder és az áramlási viszonyok függvényében azonban közvetlenül az erőmű alatt hoszszabb időn át még ennél nagyobb pontbeli sebességek, erős turbulencia és pulzáció alakulhat ki, amely különösen a felszín (hajózás) és a fenék (mederelmosás) közelében veszélyes. Mindezek a hidraulikai alapjelenségek általánosságban igen kényes hatásokat idézhetnek elő: a) A heves és nagymérvű vízállásváltozások — különösen a- szakadó partoknál — partomlást okozhatnak, amelyek a naponkénti csúcsüzem következtében igen nagy mértéket ölthetnek. b) A nagy vízsebességek a mederben kimosást okozhatnak. c) A hirtelen vízszín és vízhozam változások a folyó műtárgyaira (duzzasztók, szivattyútelepek) és a kompjáratokra károsak lehetnek. d) A hajózásra nézve a hirtelen sebességnövekedés, illetve a leálláskor a felvízben előálló lökéshullám lehet veszélyes. A vízszínemelkedés az alvízen esetleg kedvező is lehet, mert így a vízijárművek egyes gázlós szakaszon a csúcsüzemből eredő hullám ideje alatt átsurranhatnak. A vonóerőszükséglet azonban felfelé haladtukban mind a felvízben, mind az alvízben megnő. A kísérletek fő adatai A kísérletet az Országon Vízügyi Főigazgatóság és a Vízügyi Tervező Iroda kezdeményezésére, a Tiszalöki Vízerőmű Vállalat, a Tiszántúli és az Északmagyarországi 0. CD n,, az esésvittoias következtében i un 5 1 \ rr— * ! % 1 | 7. ábra. A csi'tcaenergiatermélés folyamán fellépő jelenségek elvi vázlata 0U8. I. npiimiuiuiaAbiiaH cxeMa neAeHUü, 603huküh)uiüx no iiüKoeoü paöome r3C Abb. 1. Prinzipskizze der Erscheinimgen beim Schwelibetrieb O603iiaMennfl — Bezeh-linungeu S MOlUHOCTb Leistung <1 pacxoA BOAbI Durchfluss b (HHAeKC) BCTyTIHBLLIl-líí, ÖblTOBblH (im Index) Eintritts-, natürlich c (HHfleKc) BejiHHHHa nuKOBan (im Index) Spitzenwert. p (HHAeKC) BO BPEMH YBEJIHMEHMFI pacxoAa (int Index) zur Zeit der Auffiillung NPOAOJIWHTE/IBHOCTB ÍIHKOBOH paöoTbi Dauer des Schwellbetriebs II Hanop • Fallhöhe V CKOpOCTb Geschwindigkeit AH n3MeHeHMe Hanopa Fallhöhenanderung '•Í ypoBeHb boau B BepxHeM 5be^)e Oberwasserstand '•U ypoBenb BOABI B HHHíHeM 6be4>e. Unterwasserstand l>V noAnopubifi ropH30HT Stauziel ^'•í Be/iHMMna cnaAa Absenkung BbicoTa Bo/THbi B HMH<neM öbet|)e Höhe der Unte.r wasser welle nepBbin yqacTOK cnaAa B BEPXHEM 6BE4)E Erster Abschnitt der Absenkung im Oberwasser BTOpoií yuacTOK cnaAa B BepxHeM 6be4)e zweiter Abschnitt der Absenkung im Oberwasser •^^aj nepBbiií yqacTOK Bojnibi B HH>KHCM öbetpe erster Abschnitt der Welle im Unterwasser •^"A 2 BTOpOH YQACTOK BOJIHW B NN>KNEM 6becJ)e zweiter Abschnitt der Welle im Unterwasser ^'p ripoAOJi>KHTeJibnocTb yBejnmeHn« paqxoAOB Dauer der Wassernachfüllung Vízügyi Igazgatóság közreműködésével a legnagyobb hazai vízerőműnél, a tiszalöki vízerőműnél végeztük el.