Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Kovács György: Hidrológiai kérdések a vízellátási tervekben

Kovács Gy.: Hidrológiai kérdések a vízellátásban Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 297 ojrw a — >975) | --J 1970) — _ — —— -— \ r 1965 ) — ~96Ö ~96Ö ) — ÁJIj, 'ugat zón a VÍZI qpnu a ( 1975 ) — — — — f '1 L_ '1 0 10 20 30 tű 50 60 70 60 SO 100 Tartósság [%] I. ábra. A fejlődés figyelembevételével várható miskolci vízigény évi ingadozását jellemző tartóssági ábra 0ue. 4. Kpuebie oőecneHennocmu, xapaKtnepiaywuiue ootcudacMoe eodoeoe KOAedanun eodonompeőriocmeü c ynemoM pa3eumusi Abb. 4. Für die Jahresschwankung des — unter Berücksichtigung der Entwicklung — zu erwartenden Wasserbedarfs der Stadt Miskolc kennzeichnende Dauerlinie száma azonban a legtöbb esetben nem teszi ez1 lehetővé, ezért úgy véljük, hogy helyes az említett és a biztonság javát szolgáló közelítés alkalmazása. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a többéves adatsor tulajdonképpen átlagos évet jellemez. Lesznek olyan száraz évek, amikor a maximális hiány nem haladja ugyan meg az általunk jelzett értéket — hiszen az adatsorból az időszak minimális vízhozama és maximális igénye adja ezt meg — a vízhiány időtartama azonban az ábráról leolvasható átlagos értékhez viszonyítva kis mértékben növekszik. A bemutatott ábra tehát az átlagos évben fölös biztonságot ad, a kritikus száraz időszakra azonban — véleményünk szerint — mértékadónak elfogadható. Az így szerkesztett 5. ábra lesz a tervezett vízműfejlesztési számítások alapja. Ha az 5. ábrát részletesebben elemezzük, rögtön szembetűnik az, hogy az év egy részében a víz elegendő az igények fedezésére. A vízhiányos időszakban sem egyenletesen jelentkezik a hiány. Legnagyobb kiugró értéke csak néhány hét időtartamú. A vízbő és vízbiányos időszakokat összehasonlítva kétféle megoldás kínálkozik : 1. Megkísérelhetjük a víztermelő helyek időnként fel nem használt vizének, vagy legalább azok egy részének tározását. (Teljes vagy részleges kiegyenlítés.) Átlagos üzemidi A karsitforrósoknok a víztermelésbe bekapcsolható hozamo ~~ 60 -- Miskolctelj® •Csiicsvhmöbbl s/jeánenüo \mhióny Kitiasznalosí óraszám m-m óra A nyugati forrósoknak a \ víz termelésbe bekapcsolható hozama I T~ I I ,t J. , ' , -A nyugati zonajingeni/ei A nyugati zonoban jelentkező vízhiány 2. Amennyiben az előbbi eljárással nem érünk célt, (mint a vizsgált példában, ahol csak a Szinva és a Garadna vízhozamainak mellékvölgyi tározása jöhet szóba) úgy a hiányzó vizet új csúcsvízmű létesítésével kell beszereznünk. A meglevő víztermelő telepek — a vizsgált példában a karsztforrások —- vizének tározására felszíni és felszínalatti megoldást vizsgálhatunk meg. Ennek geológiai és hidrológiai kérdésével most nem foglalkozunk, mert ez az említett tudományágak különálló fejezete. Ha a feladatot új csúcsvízművel oldjuk meg, ennek a már meglevő — a példában a karsztforrásokból táplált — vízmű üzemét kell csak kiegészítenie, azaz csak az év viszonylag rövidebb részében kell működnie, és akkor sem egyenletesen, hanem a kritikus néhány hét idején kiugró csúcsértékkel. Ennek az igénynek hidrológiai elemzése, amelyet az 5. ábra segítségével végezhetünk el igen értékes következtetésekre ad alkalmat a szükséges új vízmű jellegére vonatkozóan. A szükséges víztermelés nagyságát és időtartamát vizsgálva megállapíthatjuk ugyanis, hogy néhány hetes csúcsteljesítmény mellett az év egy jelentős időszakában csak részleges üzemelésről van szó, vagy egyáltalában nem szükséges a vízmű üzembentartása. Műszaki berendezéseit tehát úgy kell megválasztanunk, hogy azokkal a mindenkori legváltozatosabb teljesítményigényt is ki lehessen 10 10 30 40 50 60 70 SO 9095100 Tartásság [%] 5. ábra. A víztermelés és a vízigény összehasonlítása tartóssági ábrák alapján <t>ui. 5. Cpaenenue doöbiiu u nompeöHocmu eodbt na oenoeanuu Kpuebix oöecneneHHOcmu Abb. 5. Vergleich von Wasserförderung und Wasserbedarf anhand der Dauerlinien