Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

4. szám - Dr. Kovács György: Hidrológiai kérdések a vízellátási tervekben

Kovács Gy : Hidrológiai kérdések a vízellátásban Hidrológiai Közlöny 1963. 4. sz. 295 1. táblázat A Miskolc környéki fontosul)!) források magassági és ingadozási adatai TUŐA. 1. /Jamibie no eucormwiM omMemicaM u KOMöanunu eAaeiteüiuux podtiUKoe e OKpyotctiocmu MuutKOAbifa Tabelle 1. Wichtigere Quellen in der Umgebung von Miskolc. Angaben über Höhen und Schwankungén A forrás fakadási szintje A közepes vízhozam és tartóssága Az átlagos (50%-os) vízhozam A biztosított (90%-os) vízhozam A legkisebb (100%os) vízhozam A hálózatba beadható jelenlegi kiépítés mellett Az ingadozás mórtéke Hidroló.giailag vizsgált időszak m (A. f.) Qlr [m

3/nap] [%] Qá [m

3/nap] Qb [m

3/nap] Qmin [m

3/nap] Qo [m

3/nap] Qá/Qb Hidroló.giailag vizsgált időszak Miskolc—tapolcai hideg források 128,5 38 000 no 41 000 24 500 11 100 26 500 1,67 1952—59 Diósgyőri tavi forrás .... 178,0 5 130 57 5 220 4 200 2 960 5 100 1,24 1955—59 Az Anna barlang forrása 2ti4,0 4 700 35 4 270 2 900 2 160 6 000 1,47 1950—59 Felső forrás 340,0 820 56 830 600 500 800 1,38 1955—59 Szinva forrás 337,0 24 000 43 21 200 4 900 1 700 400 4,32 1950—59 Garadna forrás 49ö,0 7 500 33 4 600 1 270 860 — 5,35 1950—59 A források teljes hidrológiai jellemzésére a 2. ábrán kiegészítésül bemutatjuk az 1. táblázatban közölt időszakra jellemző tartóssági görbéket. Ezek számszerű értékeit a 2. táblázatban adjuk meg a görbék összetartozó rendezőinek felsorolásával. linnek a táblázatnak összesítő oszlopai, továbbá a 3. ábra, amelyen a források tartóssági ábráit grafikusan összesítettük, megadják számunkra a víztermelő helyek együttes és teljes hidrológiai jellemzését. Megjegyezzük, hogy a tartóssági görbék rendezőinek egyszerű összegezésével kapott görbe nem szabatos jellemzője a tényleges hidrológiai helyzetnek. Annak érdekében, hogy mégis igazoljuk ennek felhasználhatóságát, vizsgáljuk meg az alkalmazott elhanyagolásokat. Nem vettük figyelembe, hogy az adatsorok nem azonos időszakot foglalnak magukba, tehát nem homogének. Az 1950—59-es 10 éves időszakról csak az Anna-, a Szinva és a Garadna-források adataival rendelkezünk. A Miskolc—tapolcai forrás hozamát 1952 óta a Tavi és a Felső-forrásét 1955 óta észlelik. Amint a felsorolás mutatja, jelentősebb eltérés csak a kisebb források adatsorának hosszában jelentkezik, tehát ezek hatása lényeges nem lehet. A források együttes tartósságát helyesen akkor határoznánk meg, ha a homogén sorok napi adatait összegezve, az összegsorból számítanánk a jellemzőket. A hiányos adatsorok azonban ezt nem teszik lehetővé. A külön meghatározott tartósságok összegezésekor feltételezzük, hogy a legkisebb vízhozamok és a kisvízi periódusok 2. táblázat A vizsgált források vízhoz aintartósságának jellemzői TUŐA. 2. XapaKtnepucmiiKii npodoA3icumeAbHocmu deöttmoe paccMompeHHbix podnuKoe Tabelle 2. Kennwerte der Ergiebigkeitsdauer der untersuchten Quellen A forrás neve a b c d e / a—e a—f A forrás neve Miskolc— tapolcai hideg f orrás Diósgyőri Taviforrás Az Anna barlang forrásai Felsőforrás Szinvaforrás Garadna forrás Összesen Összesen tartósság [%] vízhozam [m

3/nap] 0 {Qiitu'x) 71 000 6460 9730 1050 250 000 338 240 10 60 200 6000 6350 940 48 800 15 900 122 290 138 190 20 54 800 5750 5110 900 36 700 10 400 103 260 113 660 30 49 300 5480 4800. 860 30 800 7 900 91 240 99 140 40 44 900 5350 4500 840 25 600 6 200 81 190 87 390 ö0 (Q

á) 4 1 000 5230 4270 830 21 200 4 600 72 520 77 120 60 38 000 5060 3960 810 16 900 3 800 64 730 68 530 70 35 300 4910 3700 790 13 500 3 200 58 200 61 400 80 32 000 4710 3430 750 9 400 2 540 50 290 52 830 90 26 800 4450 3120 650 5 900 1 730 40 920 42 650 95 (Q

h) 24 500 4200 2900 600 4 900 1 270 37 100 38 370 100 (Qmin) 11 000 2960 2160 500 1 700 860 18 320 19 180