Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
3. szám - Marton Lajos: A mónosbéli forráscsoport foglalása
Marton L.: A monosbéli forráscsoport foglalása Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 255 ISO 1001 50 — - Bélc - Hall rpótfa óstető va 1961.1 // ff/ IV. VI. VII. IX. X. XI AH. m.L II. III. IV. V VI. VII VIII. IX. X. [idő] 1? 1600I 1 •SL 1500 IMIM1200 1100 1000 900 1901.1 ii. m. iv. v. vi. vn. V///. ix. x. xt.: xn. mu //. m. tv. 6. ábra. A vízgyűjtőterület csapadékának és a forrás vízhozamának rövid idősora 0ue. 6. rpacpUK ocadKoe [a] HÜ eodocöopmü njioujadu u deöumoe [6] podnuKa Abb. 6. Kurzfristige Oanglinie der Niederschláge im Einzugsgebiet [a] und des Quellergusses [&] VI. VII. VIII. IX. A. [idő] ható késleltetési értékek azt mutatják, hogy a téli félév csapadékviszonyain túl a nagyobb nyári csapadékok vagy a csapadék hiánya is — megfelelő késleltetéssel — jelentősen kihat a források hozamára. A Bükk-fennsík földtani viszonyait ismerve, ez teljesen érthető is. A források megbízhatósága Az eredeti állapotban levő forrásoknál a legnagyobb és legkisebb hozamok viszonyszáma 3 körül volt, ami „kitűnő" megbízhatósági indexet jelent. (Osztályozás dr. Kessler H. javaslata szerint [2, 3]). A foglalás a hozamokat még állandóbbá tette. A víz hőmérsékletének megbízhatósági indexe ugyancsak „kitűnő". A kitermelhető vízmennyiség A 3—4 hónapos nagy késleltetési időnek és az elég állandó hozamnak két oka van : az egyik az, hogy a források vízgyűjtő területe távol: a Bükk-fensíkon van, a víznek ezért igen hosszú utat kell megtennie a járatokban, és ha a fennsík egyes vízgyűjtőin a vízszint a csapadék hatására jelentősen meg is emelkedik, a vízvezető járatok nagy hosszúsága következtében az esés és így a hozam csak kismértékben nő. A másjk ok az, hogy a mónosbéli forráscsoport az egyik legmélyebb megcsapolási szintje a Bükk-fennsík karsztvizeinek. A foglalás előtt a felső területen levő források hozama az összes források hozamához viszonyítva kb. 55—60%, a foglalás utáni teljes kihasználást figyelembe véve ez az érték kb. 85%-ra emelkedik. A jelenlegi részleges kihasználás mellett a terület összes forrása vízhozamának 75—80%-a származik a foglalt forrásból. Részletes számításokkal hidrológiai analógia alapján meghatároztuk a foglalás utáni állapothoz tartozó hosszabb időszakra várható hozamokat. Azt kaptuk, hogy a kisvízhozamok sokévi átlaga (közepes kisvízhozam) 1200 l/perc = 1725 m 3/nap. Kereken 50 évenként egyszer várható, hogy a kisvízhozam néhány hónapra 720 l/perc körüli értékre száll le, 10 évenként egyszer pedig 900 l/percre. (Mindezek a vízmű teljes kihasználása, tehát gépi szivattyús üzem esetére vonatkoznak.) Jelenleg a foglalt forrás kereken —7 m-es üzemi szinten, az előbbinél 6 m-rel magasabb szinten, gravitációsan üzemel. 1960-ban a fenti vizsgálatok kiegészítésére többéves hidrológiai vizsgálatot kezdtünk, amely jelenleg még folyik. A víz minősége A foglalt források vize tiszta, íze és hőmérséklete (14—15 C°) üdítő, ivóvíz-felhasználásra alkalmas. A víz minőségét 3 alkalommal a foglalt forrás vizén végzett vegyvizsgálat alapján a 2. táblázatban közölt határértékek jellemzik. Külön figyelmet érdemel a víz C0 2 tartalma, ami azonban 2 évi üzem utáni vizsgálat szerint nem okoz jelentős korróziót. A víz felhasználása A foglalással összefogott vizeket az aknából 865 fm 265 mm külső átmérőjű acél, azt követően a sík területen 1150 fm hosszúságú 250 mm átmérőjű azbesztcement nyomócső, majd Bélapátfalva község területén ismét a fenti méretű 1200 fm hosszú acélcső szálhtja a BCM-hez. A forrás alkalmas arra, hogy a környező nem kielégítő vízellátású községek részére is vizet szolgáltasson. A vízmű — mint Bélapátfalvai Regionális Vízmű — teljes kiépítés esetén ki tudja elégíteni a BCM-en kívül Bélapátfalva,
