Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Csoma János–dr. Szigyártó Zoltán: A vízelosztó rendszer hatásfoka

Csorna J. és Szígyártó Z.: A vízelosztó rendszer hatásfoka Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 233 „mértékadó vízszintkülönbség" mellett veszik számításba. És ez helyes is, mivel ez az a vízhozamérték, amely a fő vízkivételre valóban jellemző. A másik probléma a feltöltés óta eltelt idő, illetve maga a feltöltés. Ami a feltöltés óta eltelt időt, s ezzel kapcsolatban a szivárgási veszteséget illeti, köztudomású, hogy az az idő függvényében erősen csökkenve konvergál egy olyan értékhez, amely az adott körülmények között a csatorna rendszerre jellemző. Ezért a műszaki felkészültséget jellemző hatásfok értelmezésénél a szivárgási veszteséget kézenfekvő olyan szivárgási intenzitással figyelembe venni, amely végtelen ideig tartó (gyakorlatilag már rövid idő után bekövetkező) üzemnél lép fel abban az esetben, ha a talajvízszint egy meghatározott, célszerű módon az öntözési idény átlagos talajvízállásának megfelelő magasságban van. A feltöltés óta eltelt idő még egy szempontból érezteti hatását Az üzem idejével ugyanis fokozatosan csökken a csatorna feltöltéséhez szükséges (veszteségként jelentkező) és a fővízkivételen kivett teljes vízmennyiség aránya. Pontosabban : bebizonyítható, hogy ez az arányszám az üzemidő hosszának növelésével konvergál a zérushoz. így összhangban a szivárgási veszteségek értelmezésénél kikötött hosszú üzemi idővel, kimondható, hogy a csatornarendszer feltöltésének vízvesztesége a műszaki felkészültséget jellemző hatásfok szempontjából elhanyagolható. Áttérve a párolgás figyelembevételére, éppen úgy, mint a szivárgásnál, ennek intenzitása is változik az idő függvényében. Ezt a változást az időjárási viszonyok szabják meg. Mivel azonban a szivárgási veszteség értelmezésénél már korábban az öntözési idény alatti átlagos érték kínálkozik mértékadónak ; ezzel összhangban a párolgási veszteséget is hasonló módon célszerű számításba venni. Végül még egy megkötés van hátra, s ez az egyidőben öntözött területek elhelyezkedésével kapcsolatos. E téren azonban különösebb 3. táblázat Mértékadó hatásfokok TaÖA. 3. PacterriHbie mexHunecKue BífxfieKmuenocmu — Table 3. Significant engineering efficiencies A vízbiztosító rendszer műszaki felkészültségének hatásfoka (V*) A vízbiztosító rendszer műszaki felkészültségének hatásfoka — amennyiben a csatornarendszer egyáltalában feltölthető — kifejezi azt, hogy a csatornarendszer mértékadó terhelése esetén, az annak megfelelő agronómiai terv által egyidőben öntözésre előirányzott táblákra, valamely tetszőleges időszakban tervszerűen kiadható vízmennyiség hogyan aránylik a fővízkivételen ugyanazon időszak alatt, mértékadó vízszintkülönbség mellett kivett vízmennyiséghez. A csatornarendszer műszaki felkészültségének hatásfoka (V**) A csatornarendszer műszaki felkészültségének hatásfoka kifejezi azt, hogy a csatornarendszer mértékadó terhelése esetén, az annak megfelelő agronómiai terv által egyidőben öntözésre előírt táblákra, valamely tetszőleges időszakban tervszerűen kiadható vízmennyiség hogyan aránylik a fővízkivételen ugyanazon időszak alatt kivett, s a mértékadó leterhelés kielégítéséhez szükséges vízmennyiséghez. A vízszolgáltató rendszer műszaki felkészültségének hatásfoka (V"*) A vízszolgáltató rendszer műszaki felkészültségének hatásfoka — amennyiben a vízszolgáltató csatornarendszer egyáltalában feltölthető — kifejezi azt, hogy a csatornarendszer mértékadó terhelése esetén, az annak megfelelő vízszolgáltatási terv által öntözésre előirányzott telepekre, valamely tetszőleges időszakban tervszerűen kiadható vízmennyiség hogyan aránylik a fővízkivételen ugyanazon időszak alatt, mértékadó vízszintkülönbség mellett kivett vízmennyiséghez. A vízszolgáltató csatornarendszer műszaki felkészültségének hatásfoka (V*) A vízszolgáltató csatornarendszer műszaki felkészültségének hatásfoka kifejezi azt, hogy a csatornarendszer mértékadó terhelése esetén, az annak megfelelő vízszolgáltatási terv által egyidőben öntözésre előirányzott telepekre, valamely tetszőleges időszakban tervszerűen kiadható vízmennyiség hogyan aránylik a fővízkivételen ugyanazon időszak alatt kivett, s a mértékadó terhelés kielégítéséhez szükséges vízmennyiséghez . 1. Valamely időszakban tervszerűen kiadható az a vízmennyiség, melyet a műszaki lehetőségek teljes kihasználása mellett adnak ki, s nem haladja meg az agronómiai-, illetve vízszolgáltatási terv által az adott időszakra előirányzott vízmennyiséget. 2. Egy adott csatornarendszer mértékadó módon van terhelve abban az időszakban, amikor a rendszeren belül az agronómiai terv szerinti vízhozamokkal egyidőben öntözött táblák olyan módon helyezkednek el, hogy a rendszer vízszükséglete maximális. 3. Egy adott csatorna a csatornarendszer szempontjából mértékadó módon van terhelve akkor, ha terhelése megegyezik a csatornarendszer mértékadó terhelése alkalmával az adott csatornára jutó terheléssel. 4. A szivárgási veszteséget az öntözési idény átlagos talaj vízmagasságának megfelelő, állandósult szivárgási intenzitással kell figyelembe venni. 5. A párolgási veszteséget az öntözési idény átlagos párolgási intenzitásnak megfelelő értékkel kell figyelembe venni. 6. A csatornarendszer feltöltéséhez szükséges vízmenynyiséget a veszteségeknél nem kell figyelembe venni. 7. Ha a rendszer valamilyen ok miatt nem tölthető fel, a vízbiztosító- és vízszolgáltató rendszer műszaki felkészültségének hatásfoka definíciószerűleg zérus.