Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

1. szám - Dr. Öllős Géza–Deli Matild–Szolnoky Csaba: A vákuumkutas talajvízszinsüllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek eredményei

öllős—Deli—Szolnoky: A vákuumkutas talajvízszínsüllyesztés Hidrológiai Közlöny 1963. 1. sz. 23 t'W 0

l 5. abra. 6. ábra 5 6. ábra. A kútsor egy kútja körül fellépő piezométemyomás eloszlása és a leszívási görbe alakja a kút gravitációs (5. ábra, s/H = 1,00) és vákuum üzeme (6. ábra, s/H — 2,56) esetén Abb. 5—6. Verteilung der Piezometerdrücke und Form der Absenkungskurve in der Umgebung eines Brunnens einer Brunnenreihe beim Gravitationsbetrieb (Abb. 5, s/H = 1,00) bzw. Vákuum-Betrieb (Abb. 6, s/H = 2,56) des Brunnens Figs. 5—6. JUistribution of piezometric heads and the shape of the drawdown curve around a well of a series of wells in the case of gravity operaiion (Fig. 5, s/H = 1.00) and vacuum operation (Fig. 6, s/H = 2.56) Mielőtt a leszívási görbe sajátosságait elemeznénk, feltételezzük azt, hogy a leszívási görbe mindazon pontokból alkotott görbe vonal, amelynek pontjai a rajtuk áthaladó piezometernyomás vonalakhoz tartozó vízoszlopmagasság szintjében helyezkednek el. Vagyis a gravitációs és a vákuumkút körüli leszívási görbét azonos módon értelmezzük. Ennek a szemléletnek az alapján a leszívási görbére nézve kismintakísérleteink alapján a következő megállapítások tehetők : 1. A kút gravitációs működése és egy bizonyos mértékű vákuum esetében is még a leszívási görbe a kút perforálatlan magasságának szintjében fut be a kútkörüli kavicsszűrőhöz (3—5. ábra). 2. A kútban nagyobb vákuumot előállítva, a görbe kútpalást mellotti pontja is alacsonyabb szintre süllyed ugyan a legkisebb szivárgási keresztmetszet (henger) alkotója mentén, azonban csak egy bizonyos határig. A vízvezető réteg teljes magasságában szűrőzött gravitációs kútnál a görbe süllyedésének eme pontját elméletileg a kúttalphoz történő leszíváshoz tartozónak tekinthetjük. Vákuumkútnál azonban a leszívási görbe sohasem futhat be a szűrőzött kútpalástfelülethez. Ugyanis — amint a 7b. ábra szemlélteti — midőn a leszívási görbe egyre inkább süllyedő P pontja az alsó vákuummező pjy = ±0 határoló vonalának R pontjával (amely a vákuum növekedésével a szűrőzött palástfelület felső vonalától mindinkább távolodva, magasabbra kerül) egybeesik, a kútpalásttól eltávolodva a pjy = ± 0 görbe vonal mentén az S pontba (7c. ábra) lecsúszik. Az alsó vákuummező a leszívási görbe magassági elhelyezkedésére nézve tehát hidraulikai szempontból mintegy a kút átmérőjének növelésével, illetőleg — képletesen szólva — a kút közvetlen környezetében levő szemcsés közeg vízáteresztőképességének nagyobbodásával együttjáró hatást fejt ki.