Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

228 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Juhász J.: Javaslat a budai meleggyógyvizek feltárására különösebb fennakadás állna elő. A fúrással fel­tárt vizet a közelben levő fürdők között szét lehetne osztani. Ki tudja azonban, hogy néhány év múlva nem jelentkeznek-e majd olyan kérdések a gyógyvízellátás terén, amelyek híres gyógy­fürdőink gyógy jellegének megszűnését vonják maguk után. A budai gyógyfürdők nemcsak hazai, hanem európai hírű gyógyhelyek, százezrek számára jelentenek üdülést, gyógyulást, a népgazdaság­nak pedig valutát. Kormányzatunk tízmilliókat kíván a fürdők és környezetük fejlesztésére for­dítani. Minden erővel arra kell törekednünk tehát, hogy gyógyvizeink részletes és meg­bízható feltárását korszerű módszerekkel és a leg­nagyobb energiával szorgalmazzuk, mert a né­hány millió forinttal készülő mélyfúrások sok­százmillió forint, már beruházott és még készülő létesítmény alapját : az egészséges, fertőzés­mentes, állandó hőmérsékletű és összetételű gyógy­vízzel történő ellátást biztosítanák. (Folytatás a 224. oldalról.) Beszámoló az öntözőcsatornák szivárgáscsökkentésével foglalkozó bolgár tudományos konferenciáról A Bolgár Tudományos Akadémia, a Mezőgazda­sági Termelés Minisztériumának Vízgazdálkodási Fő­igazgatósága és a Tudományos Műszaki Szövetség Víz­építési Szakosztálya 1962. dec. 13—15 között Plevenben közös tudományos ülést rendezett. Ezen a Bolgár Tudo­mányos Akadémia meghívása alapján részt vett magyar részről Dr. Salamin Pál ós Lovas László. A konferencia az öntözőcsatornák szivárgási vesz­teségének csökkentésével kapcsolatos kérdéseket tár­gyalta. Bolgár részről a következő tanulmányokat is­mertették és vitatták meg : Velev, D.: A bolgár öntözőrendszerek vízvesztesége és ennek csökken­tésére irányuló intézkedések. Uzonov, B.: Az öntözőcsatornák szivárgás elleni küzdelmének gya­korlati tapasztalatai. Balusev, B.— Aleksziev, A.: Az öntözőcsatornákban fellépő szivárgási veszteségek csökkentésének talajmechanikai módszerei. Minkov, M.—Esztatiev, V.: A löszbeton alkalmazási lehetőségei kis és közepes csatornáknál. Bejkov, M.: Öntözőcsatornák agyagszigetelése. Velev, D.—Djankov, Z.—Dimitracskova, Zs.: Közepes és nagyméretű öntözőcsatornák monolit beton burkolata. Velev, D.—Kolcsakov, M.—Dimitracskova, Zs.: Öntözőcsatornák burkolása előfeszített vasbeton lapokkal. Sziemonov, J.—Sztamenov, Sz.—Ivanov, I.—Bozsinov, G.— Vacsev, D.: Kis és közepes méretű csatornák burkolása pernye betonlapokkal. Bajraktarszki, J.—Davidov, D.: Öntözőcsatornák burkolása gyárilag készített aszfaltbeton elemekkel. Velev, D.—Djankov, Z.: Polietilénnel végzett kísérletek kis öntöző­csatornák szivárgásának csökkentésére. Djankov, Z.: A hidraton alkalmazási lehetőségei szivárgás csökken­tésére. Sziemonov, J.—Bozsinov, G.—Ivanov, J.: Kis és közepes csatornák burkolása előfeszített félköralakú pörgetett beton teknőelemekkel. Velev, D.—Sztrahilov, E.—Kocsev, li.\ Öntözőcsatornák vasbeton támaszokra fektetett eternit teknőelemekből. Kocsev, K.: Előregyártott beton elemekből készíthető csatorna bur­kolat. Sanov, B.: Az öntözőcsatorna építése, iparosítása. A felsoroltak mutatják, hogy a konferencia igen sokoldalúan vizsgálta meg az öntözőcsatornák szivár­gási és szigetelési problémáit. Az előadások magas szakmai felkészültséggel, rendkívüli alapossággal végzett munkákról adtak számot. Ezek mindegyike értékes adatokat szolgáltatott a szi­várgási veszteségek elleni küzdelemhez. Különösen figyelemre méltók azok az eredmények, amelyeket a betonból készült különböző burkolatok kiala­kításával értek el. Magyar részről a következő előadások hangzottak el: Dr. Salamin Pál: Az öntözött területek szivárgási veszteségei elleni küzdelemben elért legújabb magyar kutatási eredmények. Lovas László : IJj magyar eljárások öntözőcsator­nák és tározóterek szigetelésére. A magyar tanulmányok az utóbbi esztendőkben kidolgozott elméleti és módszertani kérdéseket tárgyal­ták. Ismertették továbbá a beton-, vasbeton-, tégla-, kő- és aszfaltburkolások, a szupervinil-folia-, a meszes (CaO-os)-, bentonitos- ós bentonittal készített bitumen­emulziós szigetelések kiviteli munkája során szerzett tapasztalatokat. Az előadások ós viták elhangzása után a Konferencia az elért eredményeket és további teendőket a következőkben foglalta össze : 1. Befejezettnek tekinthetők az előfeszített vasbeton lapok­kal és az előregyártott beton elemekkek készíthető csatorna­burkolásokra vonatkozó vizsgálatok. Az eljárások alkal­masak széleskörű felhasználásra. 2. A hidraton alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos vizsgálatokat — az eddigi nem kielégítő tapasztalatok miatt — a közeljövőben nem folytatják. 3. Befejezésre javasolt vizsgálatok : A helyszínen gyártott betonburkolat hézagainak kialakítása, a pernyebeton felhasználása előregyártott lemezeknél, az agyagszigetelés, a löszbeton-burkolat és a műanyagfólia-szigetelés. 4. A Konferencián ismertetett magyar eredmények bulgáriai felhasználásával kapcsolatos vizsgálatok. A Konferencia értékes tapasztalatai, valamint az ülésszak után számos kiváló bolgár szakemberrel foly­tatott megbeszélés alapján bolgár részről Velev D. akadémiai levelező tag és magyar részről Dr. Salamin Pál megállapodtak abban, hogy az illetékes akadémiai szerveknél kölcsönösen javasolni fogják az eddigi együtt­működés kiterjesztését az öntözéssel kapcsolatos vízháztar­tási vizsgálatok és talajvíz-feltárások, ill. hasznosítások területére is. Lovas László Bratislara (Pozsony) városának vízműve 1886-ban kezdte meg működését. Szlovákia területén a Bánská Stiavnica-i (Selmecbányái) és a Kremnicai-i (körmöc­bányai) vízmű után ez a vízmű volt a harmadik. A pozsonyi vízmű első kútjai a Duna-folyó szigetén, mint partiszűréses kutak létesültek. A város vízfogyasz­tása 1944-ben 15 ezer m 3, 1955-ben 50 ezer m 3, 1962-ben pedig 92 ezer m 3 volt. Ez a növekedés a város lakosságá­nak meggyorsult növekedésével, valamint az ipartelepek rohamos szaporodásával magyarázható. A vízellátásnak is követnie kell a sokszorosára nőtt igényeket. A Duna szigetén további kutak már nem létesít­hetők, így a várostól keletre fekvő helységek határában kellett széleskörű vízföldtani kutatásokat eszközölni. 1955 óta harmincnál több, 8—44 m. mélységig hatoló kutatófúrást mélyítettek, s ezek alapján a legalkalma­sabb helyet Biskupice (Pozsonypüspöki) község területén jelölhették ki a víznyerés céljára. 1959 folyamán itt 4 m átmérőjű, 21,20 m mélységű kísérleti kutat létesí­tettek, amely 8 m terep alatti nyugalmi szintről 1,80 m leszívás mellett 200 l/sec vízhozamot szolgáltatott. Jelenleg folyamatban van a második számú, az előzőhöz hasonló méretű víznyerőkút építése. A vízbeszerzési lehetőségek javításával egyidejű­leg további műtárgyak is létesülnek : így egy 3600 m 3-es, egy 1000m 3-es, illetőleg egy 600 m 3-es víztározómedence, a hozzájuk tartozó szivattyútelepekkel együtt. Ezen kívül a vízvezetékhálózatot is bővítik Petrvalka (Pozsony­ligetfalu) területén. A vízműbővítés ismertetett munká­latait előreláthatólag 1963. közepére fejezik be. V. I. (Folytatás a 236. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents