Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és műszaki hírek
228 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Juhász J.: Javaslat a budai meleggyógyvizek feltárására különösebb fennakadás állna elő. A fúrással feltárt vizet a közelben levő fürdők között szét lehetne osztani. Ki tudja azonban, hogy néhány év múlva nem jelentkeznek-e majd olyan kérdések a gyógyvízellátás terén, amelyek híres gyógyfürdőink gyógy jellegének megszűnését vonják maguk után. A budai gyógyfürdők nemcsak hazai, hanem európai hírű gyógyhelyek, százezrek számára jelentenek üdülést, gyógyulást, a népgazdaságnak pedig valutát. Kormányzatunk tízmilliókat kíván a fürdők és környezetük fejlesztésére fordítani. Minden erővel arra kell törekednünk tehát, hogy gyógyvizeink részletes és megbízható feltárását korszerű módszerekkel és a legnagyobb energiával szorgalmazzuk, mert a néhány millió forinttal készülő mélyfúrások sokszázmillió forint, már beruházott és még készülő létesítmény alapját : az egészséges, fertőzésmentes, állandó hőmérsékletű és összetételű gyógyvízzel történő ellátást biztosítanák. (Folytatás a 224. oldalról.) Beszámoló az öntözőcsatornák szivárgáscsökkentésével foglalkozó bolgár tudományos konferenciáról A Bolgár Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági Termelés Minisztériumának Vízgazdálkodási Főigazgatósága és a Tudományos Műszaki Szövetség Vízépítési Szakosztálya 1962. dec. 13—15 között Plevenben közös tudományos ülést rendezett. Ezen a Bolgár Tudományos Akadémia meghívása alapján részt vett magyar részről Dr. Salamin Pál ós Lovas László. A konferencia az öntözőcsatornák szivárgási veszteségének csökkentésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. Bolgár részről a következő tanulmányokat ismertették és vitatták meg : Velev, D.: A bolgár öntözőrendszerek vízvesztesége és ennek csökkentésére irányuló intézkedések. Uzonov, B.: Az öntözőcsatornák szivárgás elleni küzdelmének gyakorlati tapasztalatai. Balusev, B.— Aleksziev, A.: Az öntözőcsatornákban fellépő szivárgási veszteségek csökkentésének talajmechanikai módszerei. Minkov, M.—Esztatiev, V.: A löszbeton alkalmazási lehetőségei kis és közepes csatornáknál. Bejkov, M.: Öntözőcsatornák agyagszigetelése. Velev, D.—Djankov, Z.—Dimitracskova, Zs.: Közepes és nagyméretű öntözőcsatornák monolit beton burkolata. Velev, D.—Kolcsakov, M.—Dimitracskova, Zs.: Öntözőcsatornák burkolása előfeszített vasbeton lapokkal. Sziemonov, J.—Sztamenov, Sz.—Ivanov, I.—Bozsinov, G.— Vacsev, D.: Kis és közepes méretű csatornák burkolása pernye betonlapokkal. Bajraktarszki, J.—Davidov, D.: Öntözőcsatornák burkolása gyárilag készített aszfaltbeton elemekkel. Velev, D.—Djankov, Z.: Polietilénnel végzett kísérletek kis öntözőcsatornák szivárgásának csökkentésére. Djankov, Z.: A hidraton alkalmazási lehetőségei szivárgás csökkentésére. Sziemonov, J.—Bozsinov, G.—Ivanov, J.: Kis és közepes csatornák burkolása előfeszített félköralakú pörgetett beton teknőelemekkel. Velev, D.—Sztrahilov, E.—Kocsev, li.\ Öntözőcsatornák vasbeton támaszokra fektetett eternit teknőelemekből. Kocsev, K.: Előregyártott beton elemekből készíthető csatorna burkolat. Sanov, B.: Az öntözőcsatorna építése, iparosítása. A felsoroltak mutatják, hogy a konferencia igen sokoldalúan vizsgálta meg az öntözőcsatornák szivárgási és szigetelési problémáit. Az előadások magas szakmai felkészültséggel, rendkívüli alapossággal végzett munkákról adtak számot. Ezek mindegyike értékes adatokat szolgáltatott a szivárgási veszteségek elleni küzdelemhez. Különösen figyelemre méltók azok az eredmények, amelyeket a betonból készült különböző burkolatok kialakításával értek el. Magyar részről a következő előadások hangzottak el: Dr. Salamin Pál: Az öntözött területek szivárgási veszteségei elleni küzdelemben elért legújabb magyar kutatási eredmények. Lovas László : IJj magyar eljárások öntözőcsatornák és tározóterek szigetelésére. A magyar tanulmányok az utóbbi esztendőkben kidolgozott elméleti és módszertani kérdéseket tárgyalták. Ismertették továbbá a beton-, vasbeton-, tégla-, kő- és aszfaltburkolások, a szupervinil-folia-, a meszes (CaO-os)-, bentonitos- ós bentonittal készített bitumenemulziós szigetelések kiviteli munkája során szerzett tapasztalatokat. Az előadások ós viták elhangzása után a Konferencia az elért eredményeket és további teendőket a következőkben foglalta össze : 1. Befejezettnek tekinthetők az előfeszített vasbeton lapokkal és az előregyártott beton elemekkek készíthető csatornaburkolásokra vonatkozó vizsgálatok. Az eljárások alkalmasak széleskörű felhasználásra. 2. A hidraton alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos vizsgálatokat — az eddigi nem kielégítő tapasztalatok miatt — a közeljövőben nem folytatják. 3. Befejezésre javasolt vizsgálatok : A helyszínen gyártott betonburkolat hézagainak kialakítása, a pernyebeton felhasználása előregyártott lemezeknél, az agyagszigetelés, a löszbeton-burkolat és a műanyagfólia-szigetelés. 4. A Konferencián ismertetett magyar eredmények bulgáriai felhasználásával kapcsolatos vizsgálatok. A Konferencia értékes tapasztalatai, valamint az ülésszak után számos kiváló bolgár szakemberrel folytatott megbeszélés alapján bolgár részről Velev D. akadémiai levelező tag és magyar részről Dr. Salamin Pál megállapodtak abban, hogy az illetékes akadémiai szerveknél kölcsönösen javasolni fogják az eddigi együttműködés kiterjesztését az öntözéssel kapcsolatos vízháztartási vizsgálatok és talajvíz-feltárások, ill. hasznosítások területére is. Lovas László Bratislara (Pozsony) városának vízműve 1886-ban kezdte meg működését. Szlovákia területén a Bánská Stiavnica-i (Selmecbányái) és a Kremnicai-i (körmöcbányai) vízmű után ez a vízmű volt a harmadik. A pozsonyi vízmű első kútjai a Duna-folyó szigetén, mint partiszűréses kutak létesültek. A város vízfogyasztása 1944-ben 15 ezer m 3, 1955-ben 50 ezer m 3, 1962-ben pedig 92 ezer m 3 volt. Ez a növekedés a város lakosságának meggyorsult növekedésével, valamint az ipartelepek rohamos szaporodásával magyarázható. A vízellátásnak is követnie kell a sokszorosára nőtt igényeket. A Duna szigetén további kutak már nem létesíthetők, így a várostól keletre fekvő helységek határában kellett széleskörű vízföldtani kutatásokat eszközölni. 1955 óta harmincnál több, 8—44 m. mélységig hatoló kutatófúrást mélyítettek, s ezek alapján a legalkalmasabb helyet Biskupice (Pozsonypüspöki) község területén jelölhették ki a víznyerés céljára. 1959 folyamán itt 4 m átmérőjű, 21,20 m mélységű kísérleti kutat létesítettek, amely 8 m terep alatti nyugalmi szintről 1,80 m leszívás mellett 200 l/sec vízhozamot szolgáltatott. Jelenleg folyamatban van a második számú, az előzőhöz hasonló méretű víznyerőkút építése. A vízbeszerzési lehetőségek javításával egyidejűleg további műtárgyak is létesülnek : így egy 3600 m 3-es, egy 1000m 3-es, illetőleg egy 600 m 3-es víztározómedence, a hozzájuk tartozó szivattyútelepekkel együtt. Ezen kívül a vízvezetékhálózatot is bővítik Petrvalka (Pozsonyligetfalu) területén. A vízműbővítés ismertetett munkálatait előreláthatólag 1963. közepére fejezik be. V. I. (Folytatás a 236. oldalon.)
