Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Balatonnak és környezetének változásai az ember tevékenysége következtében

Erdélyi M.: A Balatonnak és környezetének változásai Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 221 8KCHESE wvnsOHh nr/MD mszmemr MPÓiCA 'RtvrÚLÖP BOGIAO <HEV!Z. ) KESzrmri fonroo ÚNCfeiwrr V i sonosmn BOHOnv; NAGYBAJOM , VCSZPSCM m

m GALAMBOK 1 M Mtreh 10 15 20 km NAGYKANIZSA JELMAGYARÁZAT: Nyílt víz Hidas, mocsár („berek") Turzás Balatoni vízválasztó Akkori megművelt terület ; ; ;

| Mai erc/o Az erdő teríteti vesztesége napjainkig HHIHH'

J Hz erdő területi nyeresége azóta f 1. ábra. A Balaton és környéke a X VIII. század hatvanas éveiben <t>ue. 1. EajiamoH u eeo OKpyxcHOcmb e 60-mux eodax XVIII. eena Abb. 1. Der Balaton und seine Umgebung in den Sechzigerjahren des XVIII. Jahrhunderts sok helyen teljesen, vagy az év egy részében, szárazra is került. (Főleg a völgyek torkolatának környékén.) Bendeffy László eddig nem közölt kutatásai szerint a Balaton északi partját szegélyező nádas rohamosan nyomult előre a tó rovására, amint a tómedence a gyors feltöltődés miatt annyira sekély lett a partok közelében, hogy a nád gyökeret verhetett. A csatornázások hatása Ez a helyzet nagymértékben romlott, amikor a berkekét a múlt század folyamán csatornázták. A Nagybereket csak 1914-re csapolták le. Voltak (és szerencsére csak tervek maradtak) olyan beavatkozási szándékok is, amelyek a Balaton lecsapolását célozták. Így a XVIII. században is. A berkek és öblök csatornázása kettős kárt okozott. Egyrészt a folyók hordaléka már nem bennük ülepedik le, hanem a tóba kerülve gyorsítja annak feltöltődését. Jó példa erre a Keszthelyi-öböl és a Zala kapcsolata. Másrészt a berkekbe ömlő folyók vizében oldott kalciumhidrogénkarbonát ma már jórészt nem a berkekben csapódik ki. Az ásott csatornák meszes vizet vezetnek a tóba s a mész is ott válik ki. így a hordalék s a kivált mész a feltöltődést rohamossá teszi. Pontosan még nem tudják, hogy a feltöltésből mennyi esik egyikre, mennyi a másikra. Valószínűleg a mészkiválás több, mint a hordalék. Még kevesebbet tudunk a lerakódó szervesanyagról. A berkek csatornázásával keveset nyertünk. Igen nagy területen a félig nyíltvizű hasznos nádasból silány, szittyós „legelő" lett. Sok helyen az egész évi vízborítás időszakossá lett, annak minden káros következményével. A tőzegvagyon is pusztul. A szárazra került tőzeg könnyen kiég. A száraz kotut a szél is fújja. Ha pedig a berek mésziszapos altalaja kerül