Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Dr. Urbancsek János: A földtani felépítés és rétegvíznyomás közötti öszefüggés az Alföldön

210 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Urbancsek ].: A földtani felépítés és rétegvíznyomás a helyben lehullott csapadékból mindenütt nem lehetséges. A különböző úton eltávozott nagy mennyiségű talajvíz utánpótlódása — amint Rónai kimutatta — számos helyen csupán rétegvízből lehetséges. Ilyen körülmények között viszont a medence felé irányuló rétegvízmozgással kell számolni. Ily módon újabb kérdés merül fel : miként mozog ez a víz ? Itt kell magyarázatot adni a lefelé növekvő, illetőleg csökkenő rétegvíznyomás felléptének okára nézve is. A bevezetőben .már általános áttekintést adtunk az Alföld negyedkori részmedencéit feltöltő, valamint a magasan maradt pannóniai hátságok felett lerakódott pleisztocén üledékek rétegtani helyzetéről és a vízvezető rétegek szemcseDUNAPATAJ-DÁVOO szerkezetéről. Megállapítható, hogy a rétegek a négy nagy kiterjedésű részmedence és több kisebb helyijellegű fiókmedencék felé lejtenek. Részleteztük, hogy a lefelé növekvő rétegvíznyomású területeken a medencék belsejében kavicsos üledékek csak kivételesen és csak kis területen találhatók, továbbá, hogy a durvaszemcséjü homoküledékeknél finomabb vízvezető képződmények szemcsenagysága alig változik. Tehát a több száz méter vastag üledékösszletben a homokszemcsék közel azonos nagyságúak ; egyes területeken pedig, mint a Nagykunságon is, lefelé finomodnak. Ilyen mély- és szemcseszerkezeti adottság mellett akár a pannóniai hátságra, akár pedig a részmedencékbe települt pleisztocén üledékekben mindig lefelé növekvő rétegvíznyomású állapot alakul ki. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy miBAJA -MÓRAHALOM FELSÖPAKONY - KÜBEKHA7A