Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Dr. Urbancsek János: A földtani felépítés és rétegvíznyomás közötti öszefüggés az Alföldön

208 Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. Urbancsek ].: A földtani felépítés és rétegvíznyomás 1. táblázat. Az Alföld rétegvizeinek Adria szintjéhezviszonyított nyomása. Dunai törmelékkúp ÉNy-i (I. és DK-i (II.) része, III: északbácskai törmelékkúp, IV: jászsági és hevesi süllyedék, V: nagykunsági pannóniai tábla, VI: Maros törmelékkúpja, VII: békési süllyedék, V III: nyírségi törmelékkúp. IX: szatmári süllyedék (*): a terepszín mA. f., í**): lefelé növekvő ( + ), illetőleg csökkenő (—) rétegvíznyomású terület TaÖA. 1. Hanop nAacmoebix eod Hu3MeHHoemu omnocumeAbHO K ypoemo AdpuamutecKOio MOpn ycAoeHbie oöo3iia<ieHun C3 (I) H KDB (II) qacTb aynaiícKoro TeppiiKOHHKa, III : TeppHKOHHK Ha ceBepHOií EaqKe ; IV : NOHIIWEHHA* TeppnTopnn B ^crnare H XeBeuie ; V: naHHOCKaa nojioca B HanbKyHiuare ; VI: TeppHKOHHK peKH Mapoiu ; VII: nOHHweHHaa Teppm-opna B EeKeui ; VIII TeppHKOHHK B HHpuiere ; IX : CaTMapcKoe nOHHweHHe ; (*) OTMeTKa n0BepxH0CTH 3eM/IH B M Haő yp. Anp. Mopn ; (»*) TeppuTopuji c yBe.INMHBaiomHMCH ( x) H c yMeHbwaiomHMCH (—) BHH3 no rjiyÖHHe HanopoM njtacTOBbix BOA Tabelle 1. Druck der Schichtengewásser der Grossen Ungarischen Tiefebene auf das Níreau des Adriatischen Meeres bezogen Zeichenerklüryn g: Nff (I) und SO (II) des Donauschuttkegels, III: Schuttkegel des nördllohen liácska, IV: Senke der Jászság und Heves, V : pannonische Tafel der Nagykunság. VI : Schuttkegel der Maros, VII : Senke von Békés, VIII : Schuttkegel der Nyírség, IX : Senke von Szatmári*): Geliindehöhe in ü. d. Adriatischem Meer, (**) Gebiete mit nacli untén zunehmendem ( + ) beziehungsweise abnehmendem Schlchtenwasserdruck (—). t 'í I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. t 'í cc 1 X 1 £ £ | § £ ct Cl % Cl 5: 5 § £ •O 5 5: ÍE Cl s 5 Pi 1 a i s 5 * S 1 iá S Ü 2 § <0 <* fc í: £ 1 x H 3 § cc X Cl X I Ci s cc 1 § Ct) ÍC ÍM s i 1 1 Co X 'C n. ? g V 5i N & ^ k § « Co ^ a; vj) s '-i 1 í 1 N k, í * ci § N Co 1 l ** i; I & § cc G I íi? <ci 3 § 1 01 S s 5 i5 CM CI -c fi o •r G k \ § N Cci 4: c> SC Co 2 CC Co I 1 1 5 Ci ki CC Cl i <0 ¥ Ml c> CC Cl § ÍM l l ^ C> | § 3 K A s 1 CO ^ Co ^ Q. ft s 3 1 s •o 1 8 I X ^ X 1 Ci CD tc ^ s 1 CM CC ^ Co cs Cl Ml Ml cc X % 3, 2 CQ 5 § Co u I 5 Ü Co Cl CD CC •o Ci Sc co s IM \ .c, •< C-3 1 ? tC S Co t 'í vO CN CD cn w CM -acCM -JCO cn -r ói o o co CO CM CM CD £ C3 oo CD O eco co oo cn Tcn oa cn oo oo co oo cn OO Cl C3 0 01 LT> cn cc» cx> s Ol cc cc oo 1' Q CO o CM o CM Q cn OS co Ol cn CO C3 cn co CM tCM eo UO o cn o co CO cn CD o a CM co co co o tco t 'í + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + 1 + + + 1+ + + _ _ + _ _ _ — + + _ _ + _ *1ÚÚ 123 m 136 tHÜ 131 H9\ w w. se \110 135 99 143 m 115 US 113 M + bü 123 112 80 SS % m t.r, 121 m m m 112 10? m 113 Si 37 95 95 100 138 123 38 w 90 35 S6 81 82 95 88 'í 106 94 150 m 120 12! m 82 « £7 96 92 94 86 Si 80 'í 115 138 120 m '53 m 117 112 111 + 20 % w » sn '18 19 108 140 £7 36 93 86 831 'í <06 105 95 121 115 W4 m 110 un W Sí m 98 83 80 85 81 SÍI tl 1% Ili 128 96 92 102 m í 0 Síi w m ír, 91 83 86 80 83 80 31 87 85 •13 105 m 113 82 79 120 133 83 82 19 83 82 94 87 87 08 104 104 -20 106 85 <a 123 128 123 « 81 19 86 85 C3\35 81 80 IX 98 103 112 88 120 m 126 W 101 86 84 84 106 -40 m m S3 et 81 123 SS 80 SS 96 mi 101 1H m toi 84 84 78 86 85 85 31 96 mi 9.1 -bO M m m 82 79 85 80 91 104 116 m m 105 83 83 -80 to 82 86 92 91 91 66 82 m % 67 88 82 96 86 85 102 -w 83 68 89 89 83 85 90 86 87 86 85 m -l?f W ii 99 89 85 89 93 102 87 98 90 91 ~14t m m m 84 93 SS 88 90 83 89 SS 88 97 -m 92 81 39 86 86 88 63 98 84 '02 S7 91 83 85 Sí -180 toi 86 87 85 88 101 86 98 9T 89 91 66 -É0 86 88 103 86 SS 81 # -W 88 88 Bt 91 89 92 90 68 89 103 91 88 -'Ml 88 93 98 89 88 88 88 82 91 97 93 -üt) 83 89 69 89 92 Sí -260 Hl Ifi 90 S'l Sí 90 -41)0 '19 96 18 -0 Í'l 17 81 93 -34U 81 91 88 97 -3b ü m 91 -J8Ü 93 93 92 -<njú egyértelmű, mert egyes mélységekben a lefelé történő nyomásnövekedés mellett is észlelhetünk viszonylagos nyomáscsökkenést, a lefelé csökkenő víznyomású területeken pedig emelkedést (1. táblázat). A rétegvíz nyomását meghatározó tényezők Ha a medence egynemű vízáteresztő kőzetből állna, akkor benne a vízrészecskék mozdulatlan volta esetén hidrosztatikus nyomásállapot alakulna ki, vagyis a nyomás valamely mélységben csak a felette elhelyezkedő víztömeg súlyától függne. Egyes kutatók a mélységi vizek hidrosztatikus nyomásviszonyainak a kialakulásában a kőzetnyomásnak is jelentős szerepet tulajdonítanak. Nagy mélységben a kőzetnyomás hatása is érvényesülhet, de véleményem szerint a negyedkori homokos üledékekben ezt figyelmen kívül kell hagyni, minthogy a víz gyakorlatilag olyan vázszerkezetben helyez-