Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Frank Miklós: A hévizek hatása a növények növekedésére és anyagcseréjére

Dr. Frank M.: A hévizek hatása a növények növekedésére Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 179 való biológiai összehasonlítására használtuk. Minthogy a kísérletek időtartama 6 hét volt és meghatározásokat 2 hetes időközökben végeztünk, a víz, a mosott dunai homok és a talajkultúrákból 3—3 edényt állítottunk be 5 féle táp folyadékkal. Egy kísérletsorozatban tehát 45 edényt, edényenként 3—3, összesen 135 növényt. A vízkultúrák folyadékveszteségének pótlására, a mosott dunai homok és talajkultúrák öntözésére különös gondot fordítottunk. 1959 folyamán három kísérletsorozatot állítottunk be, amelyek során üvegházban Phaseolus vulgarissal végeztük kísérleteinket V. 11-től—VI. 23., VII. 28-tól—IX. 8., IX. 8-tól—X. 20. között. Kéthetes időközökben értékeltük a tenyészidőszak eredményeit. Minden alkalommal a növényekről fényképfelvétel is készült. Minden kísérleti időszak végén rögzítettük alevélzeten, virágokon, termésen, gyökéren látható eltéréseket; mértük a hajtás, főgyökér és elsőrendű oldalgyökér hosszát. A morfológiai viszonyok rögzítése után meghatároztuk külön-külön a hajtás és a gyökér súlyát frissen, majd száraz súlyát szárító-szekrényben — 24 órás szárítás után —, végül kemencében elhamvasztva 500 C°-on hamutartalmát. Közleményünkben nem közölhetjük valamennyi mérési eredményünket. Módszertani eljárásunk bemutatására ismertetjük a 11. kísérletsorozat utolsó meghatározásának biológiai adatfelvételét, a vízkultúra laboratóriumi eredményeit és az időszak végén készült fényképfelvételeket víz, mosott dunai homok és talaj kultúrákról. A biológiai adatokból (3—i. táblázat, 1—4. ábra) kitűnik, hogy a hajtás hossza a vízkultúrában a Juventus-forrás vízével, mosott dunai homokkultúrában a vízvezetéki vízzel, a talajkultúrában a desztillált vízzel öntözött kultúrában volt a legnagyobb A főgyökér mind a három kultúrában a desztillált vízzel öntözött palántáknál volt a leghosszabb. A hüvelyek száma a vízkultúrában a Juventusforrás vizével és a vízvezetéki vízzel öntözött palántákkal 11, ill. 12, átlagos hosszuk 32—35 mm. A mosott dunai homokkultúrában a vízvezetéki víz eredményezte a legnagyobb terméshozamot — 21 hüvely 41 mm átlag hosszúsággal. A talaj kultúrában a legtöbb hüvelyt a desztillált vízzel öntözött palánták hozták — 47; az átlagos hüvelyhosszúság a vízvezetéki vízzel öntözött kultúrában volt a legnagyobb —- 45 mm. Érdekes megfigyelés, hogy a vízkultúrában fejlődő palánták gyökerén rhizobium nem fejlődött, míg a mosott dunai homok- és talajkultúrában 2—5 mm átmérőjű rhizobiumok voltak. A mérési eredmények adathalmazából a felvetett kérdésre választ csak a matematikaistatisztikai analízis módszereinek alkalmazásától várhatunk. A statisztikus szempontjából is megfontolást igényelt, melyik adatcsoport a legalkalmasabb az ásványvizek biológiai elbírálására. Az a meggondolás vezetett bennünket, hogy a növekedés és szerves anyag gyarapodás adatainak megítélésében gyakorlati szempontból a hajtás, a levélzet alakulása, a terméshozam a lényeges, — ezért esett választásunk elsősorban a hajtásra Biológiai adatfelvétel 3. táblázat Tabelle 3. Aufnahme der biologischen Daten LT : natiirliches Lucas-Quellwasser, JU : Juventus-Quellwasser, LM : kiinstliches Lucas-Quellwasser, VV : Leitungswasser, 1) V : destilliertes Wasser (für liilder und Tabellen gelten dieselben Bezeichnungen) Table 3. Biological dala LT : natural Lukács spring water ; JU : Juventus spring water ; LM : artificial Lukács spring water ; VV : tap water, 1>V : distilled water (Identical notations have been used in the tables and illustrations) Hajtás FőgyöElsőrendű old. Lomb RhizoHüvelyek Hajtás kér kp, é, mm Elsőrendű old. Lomb Rhizokp. ó. mm kér kp, é, mm gvökér kp. é. mm levél bium száma hossz kp. ó. Vízkul túra LT 230 63 80 + 0 6 51 LM 220 145 85 + . 0 2 30 JU 337 67 97 + 0 12 32 YV 207 113 117 + 0 11 35 DV 173 150 150 + 0 4 16 Mosot i duna homok LT ,333 167 203 + 2—5 mm 12 40 LM 340 150 197 + 2—5 mm 10 40 ' JU 330 173 183 + 2—5 mm 13 33 VV 527 153 187 + 2—5 mm 21 41 DV 387 287 207 Talaj k ultúra 2—5 mm 15 35 LT 483 190 150 . + 2—5 mm 31 30 LM 633 243 220 2—5 mm 41 40 JU 613 180 153 + 2—5 mm 35 40 VV 547 247 193 + 2—5 mm 32 45 DV 670 267 190 + 2—5 mm 47 37 vonatkozó mérési eredmények statisztikai feldolgozására. Minthogy azonban a növények friss súlya a változó víztartalom miatt az eredmények megítélését bizonytalanná teszi, a légszáraz állapotban végzett mérések eredményét találtuk legalkalmasabbnak a statisztikai analízis céljára. Emellett szól az a meggondolás is, hogy a hamvasztott növények mérési eredményei részadatok, mert csak a növény szervetlen anyag tartalmáról nyújtanak felvilágosítást. A teljes kísérletsorozatból először összevont variancia analízis készült. Ennek során kitűnt, hogy az egyes öntözővizek között mutatkozó különbség jelentősen változik attól függetlenül,