Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Szemere G.–Bozzay E.–Bánáti M.: A Duna-víz vizsgálata a budapesti felszíni vagy vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira

Szemes—Bozzay—Bánáti: A Duna-víz vizsgálata a-jDUdapesti Vízműnél Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 173 válik, a nyersvizet erősebben kell klórozni stb. (Varró, 1. 1961.). November 1-én 123 cm-es vízállás és 10,6 C° hőmérséklet mellett 730 000 db/l a phytoplankton tagjainak száma. Ebben a hónapban ez mutatta a legtöbb algaegyed előfordulását. A következő napokban ugyanis a vízszint fokozatosan emelkedik és 14-én 226 cm-t ért el, 17-én pedig 251 cm-t. A vízszint emelkedésével az algaegyedek száma jelentékenyen kisebbedik, 96 000, majd 20 000 db/l. Egyébként az algák átlagos száma november második felében 150 000 db/l alatt mozgott. A hónap kezdeti napjaihoz viszonyítva az összes phytoplankton tartalom ismét 80—90%kal csökkent. Decemberben a phytoplankton kialakításában mennyiségi szempontból kizárólag a kovamoszatok jöhetnek számításba, noha előfordulási értékszámuk a korábbi hónapokéhoz viszonyítva alacsony. A vízállás a hó első napjától 11-ig emelkedő, 135—166 cm, a vízhőmérséklet 1—9-ig 5—6 C° között volt. Az algák száma 26 000—32 000 db/l. 8-án azonban 144 cm-es vízállás és 5,7 C° vízhőmérséklet mellett csupán 3000 db/l mutatkozott. A vízszint 10-én 162 cm, majd fokozatosan emelkedve 17-én 545 cm-t ért el; ezután ismét csökkent s 23-án csak 322 cm. A hőmérséklet 10—23-ig 3—1 C° közötti értékre süllyedt. A legnagyobb előforduló algamennyiség 76 000, legkevesebb 13 500 db/l. A hó végére az algák literszámában lényeges változás már nem állott be. A phytoplankton szervezeteknek döntő többségét mint már említettük, a téli hónapokban a Bacillariophyceák adták. Más egyedek csak szórványosan fordultak elő. Összefoglalva hangsúlyozzuk, hogy az októberi szervesanyag produkció minőségileg és mennyiségileg is más, mint a novemberi és decemberi. Az októberi szerves hordalék mennyisége a többi időszakhoz viszonyítva aránylag egyenletes és viszonylag gazdag volt. Organizmusaink tömegét algák adták, számuk némelykor a 10 000 egyedet is meghaladta. Ha a koloniákat alkotó egyedeknek a sejtszámát is tekintetbe vesszük, akkor az ml-ként 50 000—100 000 algasejtet jelenthet. A Duna Bacillariophyceainak néhány képviselőjét a 11. ábra mutatja be. A nyers Duna-víz bakteriológiai és kémiai viszonyainak értékelése Október hó folyamán a coli-szám átlagértéke 1 ml-ben 77. Irodalmi adatokkal összehasonlítva a Szilaspatak torkolata alatt korábban vett minták 10 éves átlagértékében a coli-szám 1 ml-ben 100 volt (Papp Sz. 1961). A Szilaspatak torkolata felett a bal part közelében 1955—1956-ban 8 alkalommal vett minták coli-számának átlagértéke 1 ml-ben 96 volt (Gregács—Muhits—Páter—Tóth 1959). Megállapítható, hogy coli-b. tekintetében október hó folyamán a Duna-víz szennyezettsége alatta maradt az irodalomban közölt évi átlagnak. November hónapban a coli-szám emelkedése tapasztalható, 10-én áradásos időszakban magasan kiugró értéket mutat, amely azonban a havi átlagra nem jellemző. Ennek figyelmen kívül hagyásával a novemberi havi átlagos coli-szám 1 ml-ben 183. A coli-szám átlagértéke december hó folyamán csökken. Ez azonban még mindig az irodalomban közölt évi átlag fölött van. A havi átlag csíraszám mind a 20, mind a 37 C°-on történt meghatározásnál októbertől decemberig emelkedik (6. táblázat). Kémiai szempontból figyelemre méltó az október hó elején észlelt szokatlanul lúgos jellegű pH-érték, amelyet Hellige komparátorral krezol8. táblázat A nagy felszíni Vízműnél vett minták kémiai vizsgálatainak hetenkénti átlag eredményei (19C2. IV. negyedév) Tabelle 8. Wöchentliche Durclischnittswerte der cliemischen Untersuchungen Table 8. Weekly average results of chemical analyses Dátum pH. Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség százalékban bC >! be •«2 o V s eo O £ -03 ^ s- ht o • & 'E bt £ ^ 03 '5 lw £ ^ + + cö ü o ~bt "3 £ o Magnézium Mg + + mg/l Lúgosság összes kem. n. k. f. Karbonát kem. n. kf. Maradvány kem. n. k. f. X. 2—7-ig 8,5 _ _ 9,2 20,9 2 0 0 51,9 13,7 3,1 10,2 8,7 9,2 1,5 8—14. 8,3 — 13,6 20,9 3 0 0 52,4 15,5 3,3 10,9 8,7 9,2 1,7 16—21. 8,5 — — 12,3 18,6 4 0 0 54,0 15,0 3,3 10,9 9,2 1,7 23—28. 7,7 —— 14,1 14,7 3 0 0 51,8 14,1 3,3 10,6 9,2 1,4 30—XI. 5-ig 7,7 9,4 75,3 12,3 14,3 3 nyom 0 52,8 14,8 3,3 10,7 9,2 1,6 8—11. 7,6 6,9 58,7 11,9 21,4 4 nyom 0 52,5 13,0 3,0 10,6 8,5 2,0 13—18. 7,7 7,0 59,3 13,7 14,5 6 nyom 0 44,3 11,5 2,6 9,0 7,2 1,8 22—26. 7,7 7,6 58,1 13,8 12,6 3 nyom 0 50,0 11,6 3,0 9,7 8,2 1,5 27—XII. 2-ig 7,7 8,1 64,0 11,2 14,3 3 nyom 0 46,7 13,4 3,0 10,0 8,4 1,6 4—9. 7,5 6,7 53,6 10,9 18,9 4 nyom 0 48,9 11,5 2,8 9,7 7,8 1,9 1 1—14. 7,7 5,3 39,4 13,7 19,0 5 nyom 0 48,9 12,0 3,1 9,6 8,7 0,9 18—23. 7,5 10,1 72,3 12,9 19,0 4 nyom nyom 49,7 11,3 2,7 9,6 7,6 2,0 !7—30. 7,5 8,2 10,2 15,0 4 nyom nyom 56,2 17,0 3,0 1 1,8 8,4 3,4