Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Szemere G.–Bozzay E.–Bánáti M.: A Duna-víz vizsgálata a budapesti felszíni vagy vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira

166 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Szemes—Bozzay—Bánáti: A Duna-víz vizsgálata a budapesti Vízműnél 1961-ben tehát éves átlagban már az összesen szállított víz 5,5%-a felszíni eredetű volt. Mivel a felszíni nagy Vízmű csak az év utolsó hónapjaiban és kizárólag próbaüzem jelleggel működött, ez az arány 1962. évtől állandó és teljes kihasználtságú üzemelés mellett a felszíni vizek felhasználása irányában erősen eltolódik. A víztermelés várható alakulása szükségessé teszi, hogy a Duna vizének változásait rendszeresen figyelemmel kísérjük. annál is inlcábh, mert a tapasztalat szerint Budapest ivóvize és a Duna mindenkori állapota között szoros összefüggés mutatkozik. A természetes szűrésen alapuló vízműveknél elsősorban a mennyiségi, a mesterséges víztisztítóberendezéseknél pedig főleg a Duna vizének minőségi változásai azok, amelyek a víztermelést befolyásolják. Amikor a Fővárosi Vízművek a megnövekedett igények kielégítésére a kutakat legnagyobb kihasználtságuk határán kényszerült üzemeltetni szembetűnően lehetett tapasztalni, hogy a mindenkori vízállás, hőmérsékleti tényezők stb. hatására már a talajszűrésű kutak vizében is minőségi változások jelentkeztek. A mesterséges víztisztító üzemeknél a Dunának az ivóvíz minőségére gyakorolt befolyása sokkal erőteljesebb. Az 1959-ben beindult felszíni kis Vízmű üzemeltetése során szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a nyersvíz minőségének már viszonylag kis változása is a tisztítási technológia mennyiségi, sőt esetleg minőségi tényezőinek változtatását teszi szükségessé. Az összefüggések pontos felderítése azonban még sok tapasztalatot és széleskörű kutatómunkát igényel. A kapcsolatok feltárása érdekében vizsgálatsorozatot kezdtünk el. A vizsgálat első szakasza 1901. október 2-től december 31-ig terjedt és egybeesett a felszíni nagy Vízmű próbaüzemelésének időszakával. A vizsgálat eredményeiről ezen első ismertetésünkben számolunk be. A felszíni nagy Vízmű próbaüzemeltetése tudományos szempontból érdekes időszakban indult meg. 1961 szeptemberétől kezdve rendkívüli meteorológiai viszonyok uralkodtak hazánk területén. A hőmérséklet magasan felette volt az azonos időszakok sok évi átlagának, októberben még sok esetben fordult elő 17 C° feletti Duna-víz hőmérséklet. A napos órák száma is többszöröse volt az évszakra jellemző értékeknek. A csapadékviszonyok kedvezőtlenül alakultak, a Duna vízállása igen alacsony volt. E tényezők következtében a Duna vízének biológiai viszonyai nagymértékben eltolódtak. A mintavétel körülményei A vizsgálatra kerülő vízmintákat a váci Nagydunaágban, a Szilaspatak torkolatától kb. 1 km-re északra, a partvonaltól 70 m-re nyugatra létesített mesterséges szigeten, a felszíni nagy Vízmű vízkivételi művében vettük. Ezen a helyen, az ÉM Mélyépítő Tervező Vállalat által a Fővárosi Vízművek rendelkezésére bocsátott tervek adatai szerint a kotort mederfenék szintje 94,0 m A. f. A vízkivételi mű padozatának szintje egyezik a beömlőnyílás alsó szintjével: 94,45 m A. f. A gerebnyílásokon keresztül beömlő nyersvizet szivattyúk emelik 2 db 1200 mm 0-jű csővezetékbe, amely önhordó csőhíddá kiképezve továbbítja a vizet a tisztítótelepre. A mintákat a szivattyúk által kiemelt vízből, a vízkivételi gépházban a esővezetéken létesített mintavevő csapon keresztül vettük. Biológiai vizsgálat céljaira 2 db 30 literes üvegballont töltöttünk meg, amelyek közül az egyikben a mintavétellel egyidejűleg formaldehid oldattal fixáltuk az élőszervezeteket; 1 db 100 ml-es üvegben ugyancsak fixált mintát vettünk mikroszkópos számlálás céljaira. A kémiai és bakteriológiai vizsgálatra szánt mintákat a szabvány előírásai szerint vettük. Az összes mintákat azonnal laboratóriumba szállítottuk, ahol a mintavétel időpontjától számított félórán belül megkezdtük a kémiai és bakteriológiai minták feldolgozását. A biológiai célokra vett 30 literes üvegballon tartalmát 4—5 napon keresztül ülepítettük, majd a felső részéből a kitisztult vizet leszivornyázva, az üledéket először 2 literre, majd újabb ülepítés után 100 ml-nyi mennyiségre betöményítettük. A mintavételt 1961. október 2-án kezdtük el és 1961. december 31-ig folytattuk naponta egyszer, minden munkanapon. Szigorúan ügyeltünk arra, hogy a mintavétel időpontja mindig azonos legyen. E munkálatot reggel 6,30

h—7,30

h között bonyolítottuk le. A vizsgálatok áttekintése ' A kémiai vizsgálatok kiterjedtek : a pH, a Si0

2 és kloridtartalom, az oxigénfogyasztás kaliumpermanganáttal savas közegben, a nitrát, nitrit, ammónia, kalcium- és magnéziumtartalom, az alkalitás és összes keménység meghatározására a szabvány előírásai szerint. A vízben oldott oxigénviszonyokat csak november és december hó folyamán mért eredményeink szerint közöljük, mert október hóban a dunaflóra nagymértékű asszimilációs tevékenysége következtében gyakran 100%-os telítettség feletti értékeket kaptunk. A bakteriológiai vizsgálatok kiterjedtek a coli-titer és szám, valamint az összcsíraszám 20- és 37 C°-on történt meghatározására. A coliszám értékeit 1 ml-re átszámítva közöljük. A biológiai vizsgálatok az eredeti vízbea levő szervezetek minőségi és mennyiségi elemzését, valamint az üledékanyag Cyanophyta, Euglenophyta, Pyrrophyta, Chrysophyta és Chlorophyta algatörzseinek, továbbá a Schizomycophyta és Mycophyta törzs taxonjainak determinálását és menynyiségi felmérését és azok produkciós viszonyainak kimutatását célozták. J A vizsgálatok értékelése Baktériumok, gombák, és moszatok minőségi viszonyai Az előfordult Schizomycophyta, Mycophyta, valamint az egyes algatörzsek taxonszáma az október—november—december havi vizsgálatok folyamán a 3. táblázatban foglalt adatok szerint alakult. A taxonok részletes ismertetése növényrendszertani, florisztikai-ökológiai tanulmány keretébe tartozik. Kiemelendő azonban, hogy a minőségi összetételt a Bacillariophyceák nagy száma jellemzi. A felszíni nagy Vizmű nyers Duna-vizében mind minőségi, mind mennyiségi szempontból, kova-