Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Hozzászólások Dr. Ivicsics Lajos: „Gondolatok a hidromechanikai kismintavizsgálatok” c. tanulmányához (Dr. V. Nagy Imre–dr. Szigyártó Zoltán)

164 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Válasz Dr. V. Nagy Imre—dr. Szigyártó Zoltán hozzászólásaira tulajdonsággal (invarianciával) rendelkező menynyiségcsoportot, vagy annak betűjelét, vagy a kettőt összekapcsoló egyenletet kismintatörvénynek nevezni. Helyesebb lenne — mint ahogy arra dr. Szigyártó Z. is rámutat, — a különböző méretekben lefolyó jelenségek egymásnak megfelelő jellemző mennyiségei közötti kapcsolatokat kismintatörvényeknek nevezni. Talán felesleges is említeni, hogy a hidromechanikai kismintavizsgálatok új elméletéből a legkevésbé sem következik az, hogy a nagyon sok hidromechanikai feladat megoldásakor az eddigiekben célszerűen alkalmazott Froude-számot, Reynolds-számot, vagy más invariánsokat a jövőben nem helyes alkalmazni. Az új elmélet a réginél sokkal általánosabb vonatkozású. Magába foglalja a régi elméletnek azt a részét (az egyes mennyiségcsoportok invariáns tulajdonságaiból következő lehetőségek hasznosítását), amely a feladatok megoldását eddig is elősegítette, azonban elveti mindazokat a fogalmakat (pl. a geometriai hasonlóság fogalmát) és megállapításokat, amelyeknek figyelembevétele az invariáns csoportok alkalmazási területét nagymértékben csökkentette. Ezáltal az invariáns csoportok és ezzel együtt a hidromechanikai kisminták lehető legszélesebbkörű alkalmazásának logikai alapját alkotja. így az új elmélet alkalmazásával megoldhatók mindazok a feladatok, amelyek a régi elmélet alkalmazásával is megoldhatók voltak, azonban nagyon sok olyan kérdés is tisztázható, amelynek megoldására a régi elmélet nem mutatott irányt. A hidromechanikai kismintavizsgálatok új elméletét célszerű továbbfejleszteni. Mint arra már rámutattam, elsősorban a rokon jelenségek egyes köreinek határait kell megállapítani és újabb analóg jelenségeket kell felkutatni. Ennek a fejlesztési munkának során a figyelmet a vízgazdálkodás gyakorlati feladatainak megoldására kell összpontosítani. IRODALOM [1] Langhaar, IJ. I.: Dimensional Analysis and Theory of Models. J. Wilqy and Sons. New York, 195 í. • (Folytatás a 145. oldalról.) Hidraulikai konferencia Abbáziában A Jugoszláv Hidraulikai Kutatásügyi Szövetség 19G2. szeptember 17—19-én rendezte Abbáziában (Opatijában) harmadik konferenciáját. A konferencián Dr. A. Frankovic professzor a jugoszláv hidraulikai kutatás 1954—1962 közötti fejlődésének fontosabb jellemzőit, Dr. Bata O. professzor a további kutatások irányelveit ismertette előadásában, majd az alábbi témacsoportokba tartozó tanulmányok bemutatására és megvitatására került sor : I. A talajvízzel, valamint a karsztvízzel kapcsolatos hidraulikai ós méréstechnikai kérdések. II. Szabad felszínű vízfolyásokban, nyomás alatti vezetékekben, valamint a tengerben lejátszódó nem permanens vízmozgás. III. A rezgések, a kavitáció és a határréteg kérdései. IV. Hajózsilipek, valamint üzemvízcsatornás vízerőművek hidraulikája. V. A vízfolyásokkal, a hordalékmozgással, valamint az erózióval kapcsolatos hidraulikai feladatok. A konferencián elhangzottak alapján a jugoszláv hidraulikai kutatómunka nagymértékű fejlődésére lehet következtetni. Különösen a talajvíz és a karsztvíz mozgásának tanulmányozása, a vízerőhasznosítással, valamint a folyószabályozással kapcsolatos hidraulikai feladatok megoldása során értek el a jugoszláv hidraulikusok igen figyelemreméltó eredményeket. A Szövetség következő konferenciáját 1966-ban rendezi. Dr. Ivicsics Lajos * Hírt közöltünk régebben arról, hogy Amerikában eredményes kísérleteket folytattak a tenger vizének olyan mértékű tisztítására, hogy az ivóvízként legyen használható. A Washington-i Science Service most arról ad hírt, hogy a kísérleteket kiterjesztették annak megállapítására, hogy a tengervízből kivont ásványi alkotórészek, főként magnézium, foszfor, kálium ós egyes nitrogénvegyületek felhasználhatók-e a műtrágyázás céljairaA kérdésnek nyilvánvalóan akkor lesz nagyobb jelentősége, ha a tengervíz tisztítása is nagyobb móreteket ölt. Amerikai adatok szerint 1000 gallon (kb. 4500 liter) tengervíz tisztítási költsége jelenlog 1 dollár. A mezőgazdasági hasznosítás lehetősége nyilvánvalóan növelné a tisztítási üzem gazdaságosságát. V. I. * A viandeni hidraulikus energiatározó Nyugat-Németország és Luxemburg határán épül a világviszonylatban is nagyméretű viandeni hidraulikus energiatárezó. A német hidraulikus energiatározás mintegy 6 évtizedes múltra tekinthet vissza. Az első tározók általában csak helyi szükségletek kielégítésére szorítkoztak. 1926 és 1932 között épült a Schwarzenbach, Niederwartha, Herdecke, Waldeck és Schlachsee tározó, összesen 600 MW teljesítménnyel. 1964-re az építés alatt álló további csúcserőművekkel együtt 3000 M W hidraulikus energiatározóból felhasználható teljesítmény áll majd Nyugat-Németország rendelkezésére. Ebből a viandeni tározó egymaga 900 MW-ot jelent. A viandeni tározó építése már a 20-as években napirendre került, az építést azonban csak 1959 őszén kezdték meg. A tározó első medencéje 1962 végén kerül üzemképes állapotba. A tározó egy 5,8 millió m

3 űrtartalmú alsó és egy 6,5 millió m

3 űrtartalmú felső medencéből áll. A vízemelés 9 szivattyú segítségével történik ; a szivattyúk egyenként naponta 8 órán át 190 m

3/sec vizet emelnek majd. Ugyancsak 9 turbinát terveznek. Ezek 360 m

s/sec víznyelésüek lesznek, s napi 4,25 óra üzemidővel dolgoznak. A szivattyúknál, illetőleg a turbináknál figyelembe vett közepes esés 280 m. Összhatásfok : 75%. A tározóhoz létesülő földtöltés átlag 16 m magas, legnagyobb magassága : 30 m. A töltéstórfogat 3 millió m

3. A töltésbe 80%-ban követ is bedolgoztak. (K. Böhler : Pumpspeicherwerk Vianden c. közlése nyomán Die Wasserwirtschalt, 1961. dec.) Kontúr György * Vas megyében törpevízművek építésére távlati tervet készítettek. Eszerint 1980-ig 37 törpevízművet kívánnak létesíteni a lakosság ivóvízellátására. Jelenleg Celldömölkön, Csepregen és Körmenden folyik törpevízműépítő munka. V. I. (Folytatás a 184. oldalon.)